Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Fellegi Tamás: Egyedül a Jobbik antiszemita

2013.02.27. 17:44

Az antiszemitizmus kérdésében világos demarkációs vonal húzódik a Jobbik, illetve a jobbközép kormány és a magyar politikai fősodor többi pártja között – jelentette ki szerdán Fellegi Tamás Washingtonban. A volt nemzeti fejlesztési és tárca nélküli miniszter tanúként szólalt fel az amerikai képviselőház külügyi bizottsága egyik albizottságának az európai antiszemitizmusról és a politikai iszlámról tartott meghallgatásán.

Fellegi felszólalása három alaptételre épült. Az első szerint az antiszemitizmus erősödőben van Magyarországon, aminek magva a magyarországi demokratikus átmenet tökéletlensége miatti csalódottság, valamint a mély politikai, erkölcsi és gazdasági válság, amely szerinte 2006 óta uralja Magyarországot. A második szerint a társadalom 10 százalékának támogatását élvező Jobbik egy nyíltan antiszemita párt. A harmadik alapvetés szerint Magyarországon a zsidó élet reneszánsza zajlik, amit minden fősodorbeli párt üdvözöl és bátorít.

„A magyar holokauszt, amely a magyar politikai vezetés aktív részvételével zajlott le, az egész nemzet tragédiájává vált” – jelentette ki az antiszemitizmust történelmi perspektívába helyező vallomásában. Mint mondta, a kommunista uralom alatt az egypártrendszer megakadályozta ugyan a múlttal való szembenézést, de az antiszemitizmus tetten érhető volt a kommunista elit belharcaiban. Az akkori társadalomban az antiszemitizmus Izrael-ellenes beállítottságként jelent meg.

Az antiszemiták nem jutnak kormányra

A demokratikus átalakulás lehetővé tette a „korábban elnyomott csalódottság felszínre kerülését és a nyílt vitát”, egyúttal a mindig is meglévő antiszemitizmus is megnyilvánult. „Több nyíltan antiszemita politikai és civil szervezet is megjelent, de ezek soha – hadd ismételjem meg ezt a pontot: soha – nem jutottak kormányra” – hangoztatta Fellegi.

A Jobbikot nyíltan antiszemita és romaellenes pártként jellemezte, amelynek „lényege a status quo-ra adott zsigeri reakció”. A párt 2010-es megerősödését összefüggésbe hozta a nyolcévi szocialista-liberális kormányzással, amely szerinte a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot, és a falusi lakosságot helyi bandák prédájává tette. Elmondta, hogy Jobbiknak „félkatonai szárnya is van”, amely a betiltása ellenére mindig újból feltalálja magát, a szólás szabadsága pedig lehetővé teszi a pártnak, hogy rasszista nézeteit a médiában és a magyar parlamentben is hangoztassa.

Politikai kártya

„Személy szerint úgy gondolom, hogy ennek a legnegatívabb következménye a rasszizmussal szembeni közösségi érzékenység hanyatlása” – mondta. „Akár elvetik az emberek a Jobbik nézeteit, akár nem, a párt jelen van.”

„Újonnan született demokráciánkban mind az antiszemitizmus, mind a zsidópárti érzelmek nyíltan politikai jellegűvé váltak. Politikai pártok és civil szervezetek nagyon gyorsan felismerték, hogyan lehet az antiszemitizmust felhasználni arra, hogy politikai támogatásra és rokonszenvre leljenek otthon és külföldön. Az antiszemitizmus politikai kártyává vált” – mondta Fellegi.

Hozzátette: a szavazói magatartásformák és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelentős átfedés van a baloldal és a Jobbik szavazói között. „Jelenti-e ez azt, hogy a politikai baloldal rasszista vagy hogy a jobbközép mentes az előítéletektől? A válasz mindkét kérdésre: nem” – jelentette ki Fellegi Tamás.

Véleménye szerint aligha vitatható, hogy a jobbközéphez köthető egyes újságírók bizonyos írásai, így Bayer Zsolt „hírhedt kommentárjai ne lennének rasszistának ítélhetők”. „Szintén tény, hogy vannak olyan, a jobbközéphez köthető személyek, akik támogatják Horthy tengernagy történelmi korszakának rehabilitálását. Személy szerint ellenzem a rehabilitálását és ez vonatkozik azon korszak politikai és irodalmi szereplőinek széles körére is” – mondta.

Fellegi a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) létrehozásától az első holokauszttagadó elítéléséig 16 pontban összegezte azokat a lépéseket, amelyeket a szabad Magyarország a zsidósággal való megbékélés érdekében tett. Megemlítette egyebek között a holokauszt-emléknap és a holokauszt oktatásának bevezetését az iskolákban, a Holokauszt Emlékközpont, a Terror Háza és a Tom Lantos Intézet létrehozását, a vérkorszak túlélőinek kárpótlását és nyugdíjának megduplázását, a Wallenberg-emlékév megtartását, a félkatonai csoportok betiltását, a kuruc.info betiltásának kérését Washingtontól és az országgyűlési házszabály szigorítását a gyűlöletbeszéd megnyilvánulásaival szemben.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy ennél többet kell tenni, ugyanakkor rámutatott, hogy a MAZSÖK megalapítása kivételével valamennyi felsorolt intézkedést az első vagy második Orbán-kormány hozta.

Nem civilizált a listázás

Katrina Lantos Swett, az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság-bizottságának elnöke (a néhai Tom Lantos képviselő lánya), aki szintén egyike volt az albizottság által meghallgatott 11 tanúnak, a testületnek írásban benyújtott nyilatkozatában kitért a Jobbik azon javaslatára, hogy listázzák a „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő zsidókat. Ez szerinte azokat az időket idézte, amikor Magyarország náci uralom alatt állt. „Ilyen beszédnek nincs helye a civilizált társadalmakban” – hangsúlyozta.

Katrina Lantos Swett ugyanakkor megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány, a parlament és a vezető ellenzéki párt elítélte a nyilatkozatot.

Jobbik: Nem vagyunk antiszemiták

A Jobbik szerint a lényegi kérdésekben valóban igazi frontvonal van köztük és az összes többi párt között, a zsidóság kérdése azonban nem érdekli őket, származás alapján ugyanis nem tesznek különbséget az emberek között – reagált Fellegi Tamás kijelentéseire Mirkóczki Ádám. A párt szóvivője elmondta, építő és romboló egyénekre osztják a társadalmat, arról pedig nem tehetnek, hogy a cigányság jelentős része az utóbbi kategóriába sorolható, Izrael pedig élen jár a magyar érdekek sértésében.

A Jobbik szóvivője szerint a valódi demarkációs vonal nem az antiszemitizmusban, hanem a „lényegi kérdésekben” van köztük és az összes többi párt között. Mint mondta, az igazán súlyos kérdésekben, így például az Európai Unió, az államadósság és a NATO ügyében csak a Jobbik fogalmazott meg különálló véleményt az elmúlt 23 évben, a párt pedig büszke is erre a demarkációs vonalra.

Mirkócki Ádám kiemelte, Fellegi Tamás és a kormány a többi politikai erőhöz hasonlóan „szánalmas módon”, folyamatosan a politikai korrektség jegyében „mindenki előtt meghunyászkodnak állandóan, ha Izrael, ha Amerika, ha Brüsszel érdekéről van szó”. Mirkóczki kijelentette, hogy a Jobbik soha nem ment volna el egy amerikai albizottságba tanúskodni.

A politikus úgy látja: „aki ma nevén nevezi a tényeket arra rásütik azonnal, hogy antiszemita, rasszista”. Pedig egyáltalán nem vagyunk antiszemiták, vagy rasszisták – tette hozzá, aláhúzva: „kétféle embertípust ismerünk: építőt és rombolót, nem tehetünk róla, hogy például a cigányság jelentős része Magyarországon a romboló kategóriába tartozik”. „Mi is nagyon sajnáljuk, ezt inkább meg kéne oldani, nem pedig cigányellenességről beszélni” – húzta alá Mirkóczki Ádám, aki ellentmondásosnak nevezte Fellegi Tamás azon kijelentését, miszerint az antiszemitizmus erősödése mellett zsidó reneszánsz is tapasztalható lenne Magyarországon. A szóvivő erről azt mondta, nem különböztetnek meg senkit a származása alapján. „Abszolút nem érdekel, hogy ki zsidó, meg ki nem zsidó, az érdekel, hogy Magyarország gazdasági és politikai érdekeit kik sértik, hát abban Izrael sajnos élen jár” – fogalmazott.