Nem a jó csajok érdekesek a HÖK-listán

2013.02.27. 10:38 Módosítva: 2013.02.27. 13:57
Az ELTE BTK-n készült lista lényege egyáltalán nem a jó csajok kiválogatása volt, hanem az olyan diákok szelektálása, akik tovább tudják vinni a bölcsészkari hallgatói önkormányzat jobbikos szellemiségét. A 679 nevet tartalmazó listán mindössze tíz diákot jelöltek meg E-betűvel. Közülük ketten később hallgatói képviselők lettek, a harmadik pedig maga a HÖK elnöke. A diákok érdektelenesége, és az alacsony részvételi küszöbök miatt a HÖK-választásokat könnyen a maga javára fordíthatja egy szűk kör.

Az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának egy hete nyilvánosságra került listájának nem az a legfontosabb része, hogy a HÖK-ösök végignézték, ki milyen csaj a gólyák közül. Ez azért nem túl meglepő, mert "az új húst" általában minden iskolában, egyetemen és munkahelyen alaposan szemügyre veszik, és kibeszélik egymás között a fiúk és a lányok is. Az viszont elég ritka, hogy mindezt valakik excel-táblába is írják.

A lista így arról is árulkodik, minek is tekintik az elsőéves lányokat a gólyatábort szervező HÖK-ös fiúk: feudális módon kiszemezik a jó csajokat, és egymás között elosztják őket, az egyik például "Pistának jó lesz". A hibbant egyetemista humor és a HÖK-ös beképzeltség ott válik súlyosan megalázóvá és törvénysértővé, amikor ez a lista nevekkel, telefonszámokkal és akár a penicillinérzékenységre vagy allergiára utaló szenzitív adatokal együtt nyilvánosságra kerül.

A lista másik része azonban ennél sokkal komolyabb: azt a célt szolgálja, hogy a HÖK kiválogassa azokat a hallgatókat, akik - főként politikai vagy ismeretségi alapon - megfelelő utánpótlást biztosíthatnak számára. Valaki vagy valakik a gólyatábor szervezéséhez készült, 679 nevet tartalmazó listát ezért négy rubrikával egészítették ki, és szabályosan profilozták az elsőéveseket.

A mi kutyánk kölykei

A táblázat elhíresült személyre szóló megjegyzései egyáltalán nem csak a jó csaj-rossz csaj mezőben mozognak. Az elsőévesek politikai hovatartozására, vallására, szubkultúrához való kötődésére vagy származására vonatkozó utalások is bőven szerepelnek itt: libsi, cigó, zsidó, LMP-s, kendermagos, szívós, feminista, cserkész. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a “fasza volt pázmányos magyar csaj lovagol család hit” megjegyzés, a “sportos, bulizós parasztgyerek” vagy "a csinos kis refi" és a “liberális zenéket hallgat” is.

A második oszlopban azt próbálták feltérképezni, ki lehet a mi kutyánk kölyke, azaz a gólyáknak milyen aktív HÖK-ös tagokkal vannak közös ismerőseik, rokonaik, osztálytársaik. A lista máig ismeretlen készítője is megjegyzi néhány diáknál, hogy “katolikus ifjúsági szervezetből ismerőseim” vagy “több volt osztálytársam ismeri”. Itt szerepel a Szávay család megjegyzés is, ami Szávay István korábbi ELTE BTK HÖK-elnökre, későbbi jobbikos országgyűlési képviselőre és testvérére, Szávay Lászlóra vonatkozik, aki korábban az ELTE BTK HÖK választási bizottságát vezette.

Szerepel egy olyan oszlop is a táblázatban, amelynek bejegyzései elsőre nehezen azonosíthatók. Ebben a diákok neve mellé I, N, ? vagy a “semmi” megjegyzés került. Az I-k a táblázatban olyan diákok neve mellé kerültek, akik a lista készítői szerint feltehetően zsidó származásúak, és akiket láthatóan nem akartak levinni a gólyatárborba ("lenehozzukakurvaannyát" vagy “ha jön én nem megyek” ).

Az E-kategóriások

A negyedik oszlop a legérdekesebb, mert ebben szelektálták a diákokat vélt vagy valós pártpreferenciájuk alapján. Itt csak betűjelek szerepelnek A-tól E-ig. Könnyen kikövetkeztethető, hogy az A a szocialista (ebből van a legkevesebb), a B az SZDSZ-es, a C az LMP-s, a D a fideszes, az E pedig a megbízható jobbikos.

A Facebook-adatlapja alapján liberális és antirasszista klubba járó diák tehát B betűjelet kapott, az "lmp-s pina", a "hippi pina", a "liberó picsa", a "szerintem füvezik is", "az aranyos libsi", a”feminista, alternatív pina" és "az ifjú humanista" viszont C-t, de ide soroltak szinte minden művészt, művészieskedőt és alternatívot is. Akinél semmi kirívó tulajdonságot, érdeklődési kört nem találtak, de az illető vidéki volt, fontosnak tartotta a családot, egyházi gimnáziumba járt, vagy köze volt a valláshoz (katkó vagy refi), netán néptáncolt is, az került nagyrészt a D kategóriába.

És nézzük meg, kik kaptak E-t: a diák, akinél "Kárpátia ismerős arcok" voltak, a "Wass Albert rajongó, Nagy Maó-s kép"-es gólya, az "anti-che guevara klub tagja", a "kőfradista gyerek" és az, aki szerint "hisz három a magyar igazság nemde?? Szerelem, Család, Nemzet". Mindössze tizen kerültek az E-kategóriába, és négyen a bizonytalan D-E kategóriába.

Az injekciós igazi jelentése

A cikk megjelenése után kaptunk egy levelet, amelyben egy olvasónk megírja, mit is jelent igazából az "injekciós". Az "injekciós" kifejezés a nemzeti oldal
túlpörgött, a dolgokat túlbonyolító zavarodottjait illeti. A fogalom onnan ered, hogy a 2002-es választási kampányban Orbán Viktor a Medgyessy Péterrel folytatott miniszterelnök-jelölti vita során
meglehetősen enervált volt. Ezt némelyek annak tudták be, hogy a komcsik bizonyára beinjekciózták valamivel Orbánt. Innen ered a jelző, ami kiterjesztett értelemben nagyjából a jó szándékú, de
fárasztó jobboldali üldözési mániások, dilettánsok, együgyűek minősítése.

Itt szerepel Garbai Ádám, a múlt héten felfüggesztett ELTE BTK HÖK elnöke is. Ő 2009-ben, a lista készítésekor gólya volt, de mellette szólt, hogy a testvére akkor már aktív volt a HÖK-ben ("a ádám az jó gyerek"). Érdekes, hogy az E-kategóriás gólyák neve mellett többször is szerepel az "injekciós", vagy "inyekciós" megjegyzés is. Ez nem intravénás droghasználatra utal, hanem azt jelentheti, hogy ők fogékonyak lehetnek a jobbikos szellemű bölcsészkari HÖK-ös propagandára.

Az E betűvel jelzett gólyák közül később hárman vállaltak aktívabb szerepet a bölcsészkari HÖK-ben. Egy lengyel és egy magyar szakos diák tagja lett a szakos hallgatói érdekképviseletnek (ezek jelentőségéről majd később), a 2009-ben az ELTE-re került Garbai Ádámot pedig Nemes László akkori HÖK-elnök már 2011 áprilisában alelnöknek kérte fel maga mellé, majd aztán meg is választották HÖK-elnöknek.

Több ezer bejegyzést kellett volna hamisítani

Talán a rendőrségi vizsgálat tisztázni tudja, hogy a listát komolyan gondolták-e, vagy valóban hamisítvány. A hamisítás ellen szól, hogy nemcsak véletlenszerűen írogattak be durva vagy viccesnek szánt megjegyzéseket egy meglévő listába, hanem tényleg egyenként végignézték a diákok adatlapjait a közösségi oldalakon. Kevéssé valószínű, hogy valaki szórakozásból kezdte el nagyon tüzetes vizsgálat alá venni több mint 600 diák Facebook- és iwiw-adatlapját, és ezért több ezer bejegyzést írt be a táblázatba. Árulkodó az is, hogy egy bejegyzésnél szerepel az akkori HÖK-alelnök, későbbi jobbikos politikus Stummer János neve ("stummer voltam"). Stummer kérdésünkre korábban azt mondta: fogalma sincs hogy került a neve a listára. (Stummer maga kért a múlt héten fizetés nélküli szabadságot a lista ügyében folyó vizsgálat lezárásáig.)

Az Index is megkapta ugyanakkor azt a kétes hitelességű levelet a koronatanu2009@freemail.hu e-mailcímről, amelyben valaki azt állítja: ő írta a listát, ami semmi másra nem szolgált, mint a HÖK 2009-es, jobboldali vezetésének lejáratására és zsarolására. A csavaros és nehezen hihető mese szerint az egyetem (tehát nem a bölcsészkar) korábbi HÖK-elnökének megrendelésére rövid jellemzéseket kellett készíteni a jelentkezőkről az iwiw és Facebook-adatok alapján. “Azt a látszatot kellett keltenünk, hogy az ő ideológiai meggyőződésük szerint írjuk meg a jellemzéseket” - olvasható a furcsa levélben.

Azt ugyanakkor a névtelen levél írója is megjegyzi, hogy “a most nyilvánosságra került táblázatban már két oszlop is szerepel, amihez viszont nincs közünk, ezek a politikai besorolást és származást feltételező rész. Nem is lett volna értelme kódokkal szarakodnunk, amikor a megjegyzésekben nyíltan leírtuk, hogy valakinek csúnya zsidó feje van. Szóval ezeket az adatokat valakik valószínűleg később tehették hozzá.”

Az tudható,. hogy a bonyolult hatalmi harcokat folytató bölcsészkari HÖK-ben egyszer már egy hasonló listát megmutattak az akkori vezetésnek, de mivel ez kevés volt a lejáratáshoz, nem is lett nagyobb botrány belőle. A kérdés persze az, hogy ha a lista valódi, van-e értelme profilozni és kiválogatni a gólyákat.

Mindenki választható, de nem mindenki barát

A bölcsészkari HÖK-ről tudható, hogy már legalább tíz éve egy zárt kör irányítja. A nagy alapító maga Szávay István későbbi jobbikos képviselő volt, aki 2005 és 2008 között volt a bölcsészkar hallgatói önkormányzatának elnöke. Gondoskodni tudott róla, hogy az általa elhintett szellemiség uralkodjon később is a hallgatói önkormányzatban. Terjed is a neten egy olyan gúnyos videó, ami szerint az ELTE BTK-n mindenkit szeretettel vár az egyetlen zsidómentes hallgatói önkormányzat.

A HÖK-ök felépítését és megválasztási metódusát nézve nem lehetetlen, hogy egy kör viszonylag könnyen a maga által kiszemelt embereket juttassa közel a tűzhöz. A HÖK-ök működése ugyanis jelentős részben azon alapul, hogy a diákság nagy részét egyáltalán nem érdekli az egyetemi demokrácia. Egy kisebb kör így ügyesen kihasználhatja a lehetőségeket, és azokat a maga javára fordíthatja.

Aki aktív és szeret pörögni, az minden további nélkül vállalhat kisebb szervezési feladatokat a HÖK-irodán. Még választott testületbe sem lehetetlen bekerülni, de a rendszer olyan, hogy tisztséget igazán csak az elnök emberei kaphatnak. Az ELTE BTK-n először intézetenként választanak szakos hallgatói érdekképviselőket. A szavazáshoz mindössze a szakra járók 20 százalékának (!) részvétele szükséges. Az így megválasztott hallgatói érdekképviselők delegálnak aztán maguk közül tagokat a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlésébe. Ezek a delegáltak választják meg a kari HÖK-elnököt. Az alelnököket és a szaktestületek elnökeit már az elnök nevezheti ki.

Ahogy a HÖK belső viszonyait jól ismerő, névtelen vendégszerző írja a Mandineren: "a HÖK-ök érdekeltek abban, hogy ne legyen sokkal magasabb a választási részvétel, mint a minimum. Ha nagy az érdektelenség, akkor kevesebben fognak beledumálni a működésbe." Így mindig egy szűk kör alakíthatja ki a testületeket. Ahol pedig két csapat vetélkedik egymással, azok rendre megpuccsolják egymás vagy feljelentik a másikat az egyetem vezetésénél.

Mindez felveti az egész HÖOK legitimitásának kérdését is. A Mandineren olvasható írás szerint ugyanis a (többi egyetemen jellemzően) 25 százalékos küszöb miatt előfordulhat, hogy egy megválasztott HÖK-elnök mögött az összes hallgatónak csak a 10 százaléka áll. Ezek a HÖK-elnökök és a közgyűlés által delegált néhány hallgató választja aztán meg az egyetemi HÖK-elnököt és a HÖOK-delegáltakat, akik megválasztják a hallgatókat országos szinten képviselő HÖOK elnökét.