Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Instabillá válhat az alaptörvény

2013.02.28. 13:25
Szabó Máté alapjogi biztos szerint instabillá tenné az alaptörvényt a jelenleg a parlament előtt lévő negyedik módosítás. Ezért fordult a köztársasági elnökhöz, derült ki a 2012-es év legfontosabb ombudsmani projektjeit bemutató tájékoztatón.

Az ombudsmani hivatal 2008 óta évente projektfüzetekben mutatja be az év legfontosabb vizsgálatainak eredményeit. Csütörtökön Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa ismertette az idei két füzetet: az egyik a válságot leginkább megszenvedők és a jogalkotás viszonyáról, a másik pedig a büntetés-végrehajtási intézmények működéséről szól.

A válság vesztesei

A válság veszteseiről szóló füzet bemutatásakor Szabó kitért szerdai nyílt levelére is, melyben a köztársasági elnökhöz fordult. Levelében Szabó azt kérte Ádertől, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alaptörvény negyedik kiegészítéssel kapcsolatban. A kiegészítést jelenleg a parlament tárgyalja, Szabó szerint pedig ha elfogadják, az többek között a hajléktalanság kriminalizálásának az alaptörvénybe emelését jelentené. Az ombudsman szerint ez a megoldás alkalmatlan a problémák megoldására, viszont felmerül, hogy a kiegészítés összhangban van-e általános jogelvekkel.

Szabó szerint ezzel magának az alaptörvénynek a stabilitását ásnák alá. Szerinte rossz irányba megy a magyar jogalkotás. Mint fogalmazott, „elég furcsa alkotmány lesz az, ami a hajléktalanságot kriminalizálja, és nem a lakhatási jogot definiálja.” Csütörtökön Szabó egy gyorsjelentést is kiadott, amiben súlyos jogbizonytalanságra figyelmeztetett a hajléktalanellátás területén.

A füzet a hajléktalanság kriminalizációja mellett a válság többi vesztesének helyzetét is vizsgálja. Kutatták a bűnbakká válás jelenségét, az uzsorahitel működését, a végrehajtások módját, de környezetvédelmi szempontokat is vizsgáltak. A Szajbély Katalin vezette kutatása során született füzet végén pedig mindezeket a kérdéseket egy konkrét példán, Szentgotthárd városán keresztül ábrázolták.

Köszönték a figyelmet

A másik füzet a büntetés-végrehajtási rendszer működését vizsgálta. Külön figyelmet kapott az ügyvédi működés: az eskü és a kirendelt védő intézménye is. Hangsúlyosan jelent meg az idegenrendészeti fogvatartás kérdése is. Szabó szerint Nyugat-Európában már régóta ez a legfontosabb téma, nálunk mégsem kap kellő figyelmet. Pedig a magyar helyzet sajátos, hiszen míg a nyugati országok azt várják Magyarországtól, hogy senkit ne engedjenek tovább feléjük, addig a hozzánk illegálisan érkező bevándorlók 99 százaléka egy napot se tervezne itt maradni.

A büntetés-végrehajtásról szóló beszámolót a helyszínen hallgatta végig a  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnoka, Csóti András is. Csóti utána röviden meg is köszönte „azt a proaktivitást, amit a professzor úr az elmúlt évben irántunk tanúsított.” Hogy Csóti szavai mennyire hangozhattak őszintén, azt jelezte az is, hogy a teremben ekkor többen elnevették magukat. Csóti ugyanakkor sietett hangsúlyozni, hogy 2012-ben egyenrangú partnerként, a hiányosságokat sem elhallgatva tudtak együttműködni az ombudsmani hivatallal.

Az idei év feladata pedig, hogy megszülessen egy új büntetés-végrehajtási kódex. Ehhez pedig fel fogják használni az ombudsmani jelentéseket is. Csóti szerint amúgy nem zaklatásként, hanem felügyeletként élték meg a vizsgálatot. Annak pedig nagyon örült, hogy végre valaki a pozitív dolgokra is odafigyelt. Mint mondta, például az egri meseterápiás programunk, vagy a fiatalkorúak intézetében végzett program, ami során a fogva tartottak vaknevelő kutyákat nevelhetnek, mind sikeres történet. “A gyerekek azt hiszik, hogy ők szocializálják a kutyákat, holott ez éppen fordítva történik” – árult el egy szakmai titkot a parancsnok.

Végül Csóti még egyszer megköszönte az ombudsmannak, hogy ezekre a dolgokra is figyelmet fordított, és nem csak arra, hogy négyzetméterek és légköbméterek terén milyen hiányosságok vannak a büntetés-végrehajtási intézetekben.