Módosították az alaptörvény módosítását

2013.03.05. 10:19 Módosítva: 2013.03.05. 11:12
Kivételesen kedden is törvényeket alkot a parlament. Másodjára is módosították a költségvetést, az Alaptörvény módosításai közé pedig bevették, hogy politikai reklámot csak ellenszolgáltatás nélkül lehet közölni a médiában.

Bár nem példa nélküli, de szokatlan módon kedden is határozatokat hozott a parlament. A kormány eredeti terveivel szemben nem a hétfői, hanem a keddi ülésen módosították, idén már másodjára, a költségvetést, és szavaztak az alaptörvény negyediknek nevezett, valójában már legalább ötödik módosításának módosító indítványairól is.

A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról

A törvényjavaslatot Lázár János miniszterelnökségi államtitkár mellett a bukott kulturális államtitkár, L. Simon László jegyzi. A javaslat a díjakkal járó jutalom összegét az előző évi nettó nominál átlagkereset hatszorosa, ötvenezer, illetve százezer forintra felkerekítve. A nagydíjjal jutalmazottak ennek kétszeresét kapják.

A költségvetésről

Február után márciusban is módosítják a 2013-as költségvetést, ráadásul pont ugyanazért. A kormány államosítani akarja az E.On gázüzletágát, erre a célra februárban 875 millió eurót és 90 milliárd forintot különítettek el, míg a legújabb módosítással 256 milliárd forintot szánnának az ár 80 százalékának a fedezetére.

A Magyar Művészeti Akadémiáról

Fekete György állami szintre emelt magántársasága már eddig is okozott gondokat a kormánynak – ebbe az ügybe bukott bele alig fél év után L. Simon László kulturális államtitkár is. De ez sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy további javakat juttasson a vitatott legitimitású és szakmaiságú intézménynek. Balog emberminiszter javaslatára most az MMA-nak ajándékoznák a pesti Vigadót és a Műcsarnokot. Azt azért kikötik a törvényben, hogy Fekete György nem adhatja el ezeket az épületeket. A módosító javaslatokról döntöttek, ezek technikai jellegűek.

A kényszernyugdíjazott bírókról

Orbán Viktorral megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvénnyel is, amiről januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslat csak most kerül a parlament elé.

Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.

A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.

Répássy Róbert javaslatára most törölték a törvénytervezetből a bírósági vezetők visszahelyezésének a tilalmát.

A lánctartozásról

Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.

Kedden a módosítókról szavaztak, ezek alapján a jövőben a gazdasági és szakmai kamarák kapnak jogot a véleményező szakértők kinevezésére.

Az önkormányzatokról

Az önkormányzati törvény módosításával a helyhatóságok törvényességi felügyeletét igyekeznek hatékonyabbá tenni a kormányhivatalok felállítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján. Így például a jövőben az önkormányzatokért felelős miniszter fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérve. A kormányhivatal a jövőben testületi ülést is összehívhat és megbírságolhatja az ismételten törvényt sértő önkormányzatokat.

Az Alaptörvény negyedik módosításáról

Az Alkotmánybíróság decemberben állapította meg az Átmeneti Rendelkezésekről, hogy azok korántsem átmenetiek, és egy lendülettel el is törölte azokat. A kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba a rendelkezéseket, amikről ez a lap az első pillanattól fogva azt állította, hogy valójában az alkotmány kiegészítései.

És ha már hozzányúlnak a nagy műhöz, beleírnak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Beletrükközik az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben lesz tiltva.

De korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.

Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.

Korlátozzák az Alkotmánybíróság munkáját

Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátoznák az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltanák, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.

Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.

Módosított módosító

Kedden a módosításhoz benyújtott módosítókról döntöttek. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára talán mégsem foglalják alaptörvénybe, hogy a legfőbb ügyész kedve szerint jelölhetne ki bíróságot.

Sajátos Lázár János módosító indítványa is, mely alapján "politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető". De legalább még nem teszik kötelezővé az ingyenreklámok közlését - igaz, a cél nem is ez volt, hanem hogy ne nagyon legyen politikai reklám a médiában. Biztos, ami biztos, azt is beleírják az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában lehet politikai reklám - ezt a paragrafust konkrétan az Alkotmánybíróság húzta ki a választási eljárási törvényből.

Az országgyűlési képviselők választásáról

Az Alkotmánybíróság január 7-én részben alkotmányellenesnek találta a választási eljárásról (Ve.) szóló törvényt az előzetes regisztráció intézményének bevezetése miatt. A választási eljárási törvény részeként módosították a választójogi törvény választókerületi felosztását is, ám a Ve. eltörlésével ez is veszne. A kereszténydemokrata Vejkey Imre javaslatára most úgy módosítanák a választójogi törvényt, hogy a melléklet módosításai a határidősértés miatt ne vesszenek kárba. Az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatával határidőt szabott a választókerületek módosításának, azokat 2013. június 30. után már nem lehet átrajzolni.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek