Emánuel
3 °C
13 °C

Ezrek tüntettek az alkotmánymódosítás ellen

2013.03.09. 15:28 Módosítva: 2013.03.09. 17:35
Nekem kell elkezdeni erkölcsöt tanulni az iskolában, miközben álszentséget és hazugságot látok a közéletben? - kérdezte Aradi Fanni középiskolás aktivista, az alaptörvény negyedik módosítása ellen rendezett tüntetés egyik szónoka. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar nép győzött.

Körülbelül nyolcezer tüntető gyűlt össze szombat délután az Alkotmány utcában, hogy az alaptörvény tervezett negyedik módosítása ellen tiltakozzanak. Az EU és az Egyesült Államok is által bírált módosítások ellen beszédet tartott Tamás Gáspár Miklós, és több civil szervezet, így a Helsinki bizottság és a Város Mindenkiért képviselője. (A tüntetésről tudósításunk lejjebb olvasható.)

A tüntetés végén a tömeg egy része azonban nem ment haza, hanem Budára vonult. A nagyjából ezerfős menetet menetet jelentős rendőri készültség fogadta.

TGM: A magyar nép győzelmet aratott.

Az Alkotmány nem játék! mottójú rendezvény promóciója volt csütörtökön a Fidesz székházának elfoglalása. A beszédeket Tamás Gáspár Miklós kezdte, aki szerint akármi fog történni a következő napokban, azzal, hogy ez a tiltakozás megszületett, a magyar nép győzelmet aratott.

Minden valódi alkotmány a polgárt védi a hatalomtól. Az alaptörvény és annak negyedik módosítása viszont az államot védi a polgárral szemben, mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Szerinte ma nem az Alkotmánybíróság korlátozza a kétharmadot, hanem a kétharmad az Alkotmánybíróságot.

Hangsúlyozta: jogállamban nem korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, nem zárják börtönbe a hajléktalanokat, az egyetemeket nem rendelik a kormány irányítása alá, és nem tiltják a kampányt a médiában. Utalva arra, hogy a kormányoldalról egyesek hazaárulással vádolják a jogvédőket, a külföldi kritikát pedig ármány eredményének, kijelentette, "nem a magyarok fordulnak el Európától, hanem a kormány fordítja szembe az országot Európával".

"Én azok nevében szólok, akik nem szeretnék, hogy helyettük róluk döntsenek, akik nem szeretnének egész életükben szegénységben élni, nem akarnak gettóban élni, mert a hivatalos kormánypolitika lemondott róluk" - mondta a Város Mindenkié aktivistája, Mércse Pál. "Már eddig is több ezer honfitársunk ellen indult eljárás közterületen életvitelszerű lakhatásért. Több mint 40 millió forint értékben szabtak ki bírságot hajléktalan emberek ellen kizárólag azért, mert nincs hol lakniuk, így közterületen kénytelen élni az életüket" - beszélt a hajléktalanokat érintő módosításról.

A pécsi középiskolás Aradi Fanni arról beszélt, a kormány ellenségként kezelte a tiltakozó diákokat, olyan volt, mintha háborúba indultak volna. "Ha most megszavazzák az alaptörvény negyedik módosítását is, sem a röghöz kötés, sem az egyetemek autonómiájának megszüntetése ellen nem érvelhetünk anélkül, hogy ne az országunk jogrendjének alapját kritizálnánk. Így ma talán utoljára beszélhetek arról megkötések nélkül, hogy miért is tiltakozunk a hallgatói szerződés bevezetése ellen" - mondta.

Azt kérdezte: neki kell elkezdeni erkölcsöt tanulni az iskolában, miközben álszentséget és hazugságot, megbélyegzést, kirekesztést, hitbéli vitákká silányult pártpolitizálást és hataloméhséget tapasztal a közéletben?

A tüntetés végén a tömeg hosszasan skandálta az alkotmányt, demokráciát, jogállamot jelszavakat.

Átmenetiből végleges

A parlament hétfőn szavaz az Alaptörvény negyedik módosításáról. Ennek keretében egyrészt bekerülnek az alkotmányba az átmeneti rendelkezések, melyekről az Alkotmánybíróság decemberben megállapította, hogy azok nem átmenetiek, így eltörölte azokat.  Az Alaptörvény részei lesznek így az antikommunista tézisek, a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozása, de az is, hogy a pártállam áldozatai új kárpótlási igénnyel nem léphetnek fel. Az alkotmány által védett szervvé válik az Országos Bírói Hivatal, és az Alaptörvény rendelkezik majd az OBH elnöke és a legfőbb ügyész ügyáthelyezési hatásköréről, valamint az ügyészek nyugdíjazásáról is. Ugyanez vonatkozik az olyan különadókra, amelyeket az EU vagy az AB illetve más szervezetek döntései nyomán vetnek ki.

Családjog és egyházak

Az alaptörvénybe írnak azonban mást is. Többek között a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy azt, hogy a házasság csak férfi és nő között köttetik. Beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Bekerülne az alaptörvénybe az is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben lesz tiltva. Korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.

Korlátozott alkotmánybíróság

Korlátoznák továbbá az alkotmánybírósági kontrollt. Megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták például alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Megtiltanák azt is, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket. Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.

Ha a korábban alkotmányellenesnek talált szabályokat beépítik az Alaptörvény szövegébe, maga az alkotmányszöveg válik inkoherenssé: az Alkotmánybíróságnak nem lesz többé világos alkotmányos mércéje, mert az Alaptörvény különböző pontjai alapján egymásnak ellentmondó következtetésekre lehet majd jutni.

Áder dilemmája

Áder János államfőt az alaptörvény negyedik kiegészítése olyan dilemma elé állítja, amire nincs jó megoldás, írtuk korábban. Vagy kiszolgál egy, a jogállamisággal összeegyeztethetetlen törekvést, lemondva ezzel legfontosabb alkotmányos feladata ellátásáról, vagy megszegi az Alaptörvény elsődleges olvasatából eredő eljárási kötelességét.

Az Index által megkérdezett alkotmányjogászok szerint Ádernek nincs mérlegelési lehetősége: sem politikai, sem alkotmányos vétót nem emelhet, alá kell írnia az alkotmánymódosítást. Volt olyan alkotmányjogász ugyanakkor, aki azt mondta, az egyetlen megoldás, ha Áder lemond, így elkerülheti, hogy megszegje elnöki esküjét, mely szerint hű lesz Magyarország Alaptörvényéhez.

Már nem is alkotmány?

Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság arra szólította fel az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a negyedik alaptörvény-módosítást. Majtényi László és Kádár András Kristóf nyílt levele szerint a módosítás önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, olyat, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak. "Ha a benyújtott Alaptörvény-módosítást megszavazzák, azzal végképp és visszafordíthatatlanul megfosztják az Alaptörvényt azoktól a jellemzőktől, amelyek alapján arra még alkotmányként lehet tekinteni" - írták.

Az alkotmánymódosítás nemzetközi reakciókat is kiváltott.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke péntek délután felhívta Orbán Viktort, mert aggódik amiatt, hogy az alaptörvény módosítása sérti a jogállamiság elvét. Barroso szerint a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. Orbán válaszlevelében azt írta, a kormány elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. A New York Times szerzője rossz ötletek mérgező szemétdombjának nevezte a módosítást.

Gulyás Gergely, a  Fidesz képviselője az Indexnek adott interjúban ezzel szemben arról beszélt, a vádak többsége az ismeretek hiányából adódik, az Alkotmánybíróság jogköreit pedig nem érinti a döntés.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!