Barroso: Aggályos az alkotmánymódosítás

2013.03.11. 18:28 Módosítva: 2013.03.11. 19:09

Az alkotmánymódosítás elfogadása után azonnal reagált a magyar fejleményekre az Európai Bizottság és az Európa Tanács. A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.

Barroso és Jagland közös közleményében tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.

A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról. A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett. Éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke sajnálkozásának adott hangot az alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg.

„Nem én vagyok az egyetlen, akit aggaszt ez az alkotmányos változtatás, és annak lehetséges negatív hatása a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletben tartására” – mondta Schultz, aki az ügy részletes elemzését várja az Európa Tanácstól és az Európai Bizottságtól. „Az Európai Unió valamennyi tagállamának tartania kell magát az európai joghoz és normákhoz. Ezt ígérte meg Orbán miniszterelnök tavaly az Európai Parlamentnek” – írta Schulz, hozzátéve: ezt az ígéretet a magyar kormányfő múlt pénteki levelében megismételte.

Hétfőn délelőtt Pia Ahrenkilde Hansen az Európai Bizottság szóvivője azt mondta: csak a parlamenti szavazás után reagálnak a magyar alaptörvény-módosításra. A szóvivő kinyilvánította, hogy a brüsszeli testület minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat. A Bizottság nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania.

Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról - erősítette meg hétfőn Martonyi János külügyminiszter újságírói kérdésre Brüsszelben. Magyarország nyitott a párbeszédre - fogalmazott a külügyminiszter, miután tanácskozott uniós kollégáival. "Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást. Minden esetben bármiről, bármikor, bárkivel készek vagyunk tárgyalni" - hangsúlyozta.

Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminisztere a múlt héten levelet írt José Manuel Barrosónak. Azt kérték az Európai Bizottság elnökétől, hogy a brüsszeli testület tegyen javaslatot a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozására az európai alapértékek védelme érdekében.

Guido Westerwelle német külügyminiszter délelőtt úgy nyilatkozott, hogy azért fordult három kollégájával együtt a múlt héten az Európai Bizottsághoz, mert Európa értékközösség, aminek a tagállamok jogrendjében is meg kell mutatkoznia. "A szövetségi kormány sosem hagyott kétséget afelől, hogy Európa értékközösség, ezek az értékek és jogok pedig nem elég, ha papíron léteznek, a gyakorlatban is meg kell valósulniuk. Európában ez a mindannyiunk számára érvényes mérce" - fogalmazott a német külügyminiszter.

Martonyi János szerint a levél nem Magyarországról szól.