Friderika
12 °C
29 °C

Mit hoz az Alaptörvény módosítása?

2013.03.11. 11:36

Az Országgyűlésben ma tartják az Alaptörvény negyedik módosításának zárószavazását. Az óriási politikai vihart kavaró törvényjavaslatot február 8-án nyújtották be a koalíciós pártok képviselői. Az azóta elfogadott módosításokat is tartalmazó egységes javaslat itt olvasható.

Az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasasági elnök és a civil kritikusok szerint a módosítás a végső csapás a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővül, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengül az alapvető jogok alkotmányos védelme, és az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.

Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte.

A törvényjavaslat nagyobbik részét az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései (AÁR) című alkotmánykiegészítés decemberben az AB által formai ok miatt alkotmányellenesnek minősített pontjaiból, valamint más, a mostani parlamenti ciklusban elfogadott, de már alkotmányellenesnek talált törvényekből emelték át a képviselők. Ezek mellett vannak még további, új rendelkezések is.

A törvényjavaslat pontjainak sorrendjét követve összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

  • Mi a család? Alaptörvénybe iktatják, hogy családot a (férfi-nő közötti) házasság és a szülő-gyerek viszony jelent. Az AB a családvédelmi törvény vizsgálatakor decemberben ezt a korlátozást indokolatlanul szűk körűnek ítélte.
  • Az elnök jogköre. Rögzítik, hogy alkotmánymódosítások esetében az államfő csak eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az AB-től, tartalmi kifogást nem emelhet.
  • A pártállami múlt. Rövidített formában bekerül az Alaptörvénybe az AÁR pártállami múltról szóló része, de már az MSZP nevének említése nélkül. Alkotmányos szintre emelkednek a diktatúra működtetőinek jogkorlátozásáról szóló szabályok.
  • Egyházak státusza. Az Alaptörvénybe kerül, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el egy vallási közösséget egyházként, és csak sarkalatos döntéssel. Ezt az egyházügyi törvény vizsgálatakor az AB február végén alkotmányellenesnek nevezte, a kétharmados politikai döntéssel szemben az egyházak szabályokon alapuló, a bíróságok által felügyelt elismerési folyamatát nevezve kívánatosnak.
  • A média kampányszabályozása. A kampányszabályozás közszolgálati médiára vonatkozó részét a választási eljárási törvény vizsgálatakor az AB idén januárban megsemmisítette. Most ennek ellenére alkotmányos rendelkezés lesz, hogy kampányidőszakban a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek. Új szabály, hogy politikai reklámért a média nem kérhet pénzt, így azonban valószínűtlen, hogy a hirdetésekből élő kereskedelmi tévék, rádiók és lapok teret adnak a pártok reklámjainak. A kormányzati hirdetésekre ugyanakkor a korlátozás nem vonatkozik, ami a kampány során felboríthatja az erőviszonyokat.
  • Gyűlöletbeszéd. Az Alaptörvény kiegészül  a gyűlöletbeszéd tilalmával. Tilos lesz a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése is. Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságának korábbi, hasonló korlátozásait mindig alkotmányellenesnek találta.
  • Egyetemi autonómia, röghöz kötés. A kormány ellenőrzése alá kerül az egyetemek, főiskolák gazdálkodása, vagyis a korábban az Alaptörvény által garantált autonómiájuk egy fontos részét elveszítik. Alkotmányos védelmet kap a felsőoktatási hallgatók röghöz kötésének lehetősége is: az államilag finanszírozott képzésben szerzett diplomáért cserébe meghatározott ideig itthon kell majd dolgozni, korábban formai okok miatt az AB ezt a szabályt is megsemmisítette.
  • Hajléktalanok kitiltása. Az AB korábban az emberi méltóságot sértőnek találta, ezért megsemmisítette a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő törvényi rendelkezéseket. A módosítás most visszaadja a lehetőséget az államnak és az önkormányzatoknak, elég lesz a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség érdekére hivatkozni. Cserébe az államnak "törekednie kell" a hajléktalanok elszállásolására.
  • Nemzetiségek. A nemzetiségek elismerését mostantól kétharmados törvényben kell szabályozni, az ország területén való honosság és a nemzetiséghez tartozók száma alapján.
  • Házőrség. Az is bekerül az Alaptörvénybe, hogy a házelnök az általa irányított országgyűlési őrségre támaszkodva fegyelmi és rendészeti jogkört gyakorol a képviselők felett. A képviselők munkáját eddig csak az alkotmány szabályai korlátozták.
  • Az Alkotmánybíróság jogköre – alkotmánymódosítás. A módosítás eredményeképpen az Országgyűlés bárhogy módosíthatja az Alaptörvényt, azt az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem vizsgálhatja. Így elvileg a jövőben az alkotmányos alapjogokat sértő, és a nemzetközi jogba ütköző rendelkezéseket is az Alaptörvénybe lehet emelni.
  • Az Alkotmánybíróság jogköre – indítványhoz kötöttség. Az AB vizsgálatát kezdeményezheti a főbíró és a legfőbb ügyész is. A testület mostantól csak azt vizsgálhatja, ami az elé terjesztett indítványban szerepel, vagy ahhoz szorosan kapcsolódik. Ezt a módosítást valószínűleg a választási regisztrációról szóló AB-határozat ihlette, ugyanis indítványában Áder János a választási eljárási törvény más részeit nevezte alkotmányellenesnek.
  • Bíróságok, peráthelyezés. Az Alaptörvény része lesz a bíróságok igazgatási struktúrájának leírása, a szervezet csúcsán álló Országos Bírói Hivatallal. A módosítás azt is rögzíti, hogy az OBH elnöke pereket helyezhet át egyik bíróságról a másikra.
  • Az Alkotmánybíróság jogköre – közpénzügyi törvények. Bekerül az Alaptörvénybe, hogy nevesített különadót kell szedni, ha például az Alkotmánybíróság vagy az Unió luxemburgi bírósága döntése miatt felmerülő fizetési kötelezettségre a költségvetés céltartaléka nem elegendő. Az AB hatáskörének korlátozását jelenti, hogy a testület akkor sem vizsgálhatja majd a közpénzeket érintő törvényeket, ha elfogadásuk óta az államadósság a teljes hazai össztermék fele alá csökkent. Ez a korábbi hatáskörszűkítés időbeni  kiterjesztését jelenti.
  • Az Alkotmánybíróság jogköre – korábbi határozatok. Azok az alkotmánybírósági döntések, melyek az Alaptörvény 2011. január 1-i hatálybalépése előtt születtek, a módosítás értelmében hatályukat vesztik, bár a joghatásuk megmarad (az általuk megsemmisített törvények nem válnak újra hatályossá). Erre a hivatalos indoklás szerint azért van szükség, hogy amikor az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, az esetjog elvét követő, a döntéseire precedensként tekintő testületet ne kössék az előző alkotmány idején született határozatok és indoklásuk. A módosítás ellenzői szerint viszont arról van szó, hogy a kormánykoalíció szabad kezet akar adni a lojális embereivel felduzzasztott AB-nak, hogy az elé kerülő fontos kérdésekben eltérhessen a korábbi, erősen alapjogvédő szemléletű doktrínától. A váltás szerintük az elmúlt húsz 22 év alkotmányos kultúrájával történő szakítást jelenti.