Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Klinghammer: A diploma átvételének másnapján külföldre lehet menni

2013.03.13. 15:34 Módosítva: 2013.03.13. 16:07

Az egyetemet elvégző, állami támogatással tanuló diákoknak a diploma megszerzése utáni 20 évben csak annyi időt kellene Magyarországon dolgozniuk, amennyi ideig tanultak, mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár. A két hete kinevezett államtitkár azt mondta: a Hallgatói Önkormányatok Országos Konferenciájával (HÖOK) is tárgyalt erről, és ezt a megoldást a hallgatói szervezet elfogadhatónak tartja (a mostani feltételek szerint az állami támogatással tanuló diákoknak a diploma megszerzése utáni 20 évben tanulmányi idejük kétszeresének megfelelő időt kellene Magyarországon dolgoznia).

Arra a kérdésre, hogy ez a kormány álláspontjával is egyezik-e, Klinghammer azt válaszolta: kinevezésekor felhatalmazást kapott a hallgatókkal folytatott tárgyalásra, így ha ebben megállapodik velük, azt el kell fogadtatnia a kormánnyal is.

Klinghammer István szerint szó sincs arról, hogy a diákokat "röghöz kötnék". Aki megszerzi a diplomáját, akár már másnap elmehet külföldre dolgozni, mondta. Annyit kérnek csak tőle, hogy a közösség támogatását szolgálja meg azzal, hogy húsz évből 3-6 évet Magyarországon dolgozik. Ezzel azokat a fiatalokat is segíti, akik utána akarnak állami támogatással tanulni az egyetemeken. Klinghammer idézte Széchenyit, aki azt mondta: "adok, hogy adjál".

A felsőoktatási államtitkár törvénytisztelő állampolgárként egyetért a hallgatói szerződés alaptörvénybe foglalásával, ami csak egy általános megfogalmazása ennek az elvnek. Mint mondta, könnyítenék a hallgatók helyzetét annyiban is, hogy aki megszegi a hallgatói szerződést, annak képzése költségeit a diákhitel kamatával kellene visszafizetnie.

A hallgatói szerződés új feltételeit várhatóan áprilisban fogadhatja el a kormány, majd megszületnek a szükséges jogszabályok. Klinghammer elmondta azt is: ebben az esetben az új feltételek vonatkoznak majd azokra is, akik 2012-ben már aláírták a hallgatói szerződést.

Klingamhher Istvánt arról is kérdezték, hogy miért nem tárgyal a Hallgatói Hálózattal, amely teljesen elutasítja a röghöz kötést. Az államtitkár azt mondta: ő mint egyetemi oktató a diákok pártján áll, de a leendő értelmiségtől elvár "egy viselkedési és magatartási kultúrát". Az államtitkár szerint a HaHáról nem tudni kikből áll, és ki választotta meg őket, és azt sem, hogy mivel lennének megelégedve. Hozzátette azonban, hogy ez egy szabad ország, ezért mindenkinek joga van kifejteni a  véleményét, vagy tüntetni, ha valamivel nem ért egyet.

A Magyar Nemzetben kedden megjelent interjúban Klinghammer azt mondta: a teljes állami támogatású felsőoktatásba való bekerüléshez megszabott minimum 240 pontos felvételi ponthatárral "a miniszterelnök úr óriási gesztust gyakorolt a tanulóifjúságnak". Klingahmmer szerint azonban a most felvételizőknek tisztába kell lenniük azzal, hogy ez a teljesítmény az egyetemre vagy főiskolára való bekerüléshez elég lehet, de a bentmaradáshoz aligha.  A felvételizőknek ezért azt javasolta, hogy ne a minimumot, hanem a maximumot célozzák meg. Csak így tudnak ugyanis helyt állni - akár külföldön is - az Európában vagy az Egyesült Államokban diplomát szerzett versenytársaikkal szemben.

A sajtótájékoztatót eredetileg az idei felvételi jelentkezési statisztikákról hirdették meg, de kiderült: egyelőre nem lehet pontosan megmondani, idén hányan akarnak továbbtanulni. A kedd déli adatok szerint 95 ezer hitelesített jelentkezés érkezett, ami jelentősen alatta marad a tavalyi 110 ezres számnak.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke szerint most csak azt lehet megmondani, hogy az e-felvételivel 51 083, az ügyfélkapun 24 072-en, postán pedig 18 354 jelentkezési lap érkezett be. A korábbi tapasztalatok szerint ugyanakkor még postán az elkövetkező napokban is jönnek jelentkezési lapok (a beadási határidő március 11, hétfő volt). Princzinger szerint így idén 95-100 ezer jelentkezővel lehet számolni.

Princzinger Péter szerint elképzelhető, hogy néhány felvételizőt meggondolásra késztetett a hallgatói szerződés bevezetése, de szerinte a tavalyi és a korábbi számokhoz képest a csökkenés hátterében jelentős részben demográfiai okok állnak, illetve az, hogy az emeltszintű érettségivel és a nyelvvizsgákkal szigorodtak a feltételek. Mint mondta, 1993-ban a 18 éves korosztály létszáma 190 ezer volt,  2011-ben már csak 110 ezer, és ez a szám 2018-ra 90 ezerre csökkenhet. Az elmúlt években is látható volt, hogy jelentősen csökkent az érettségiző korosztály és az utána következő, egyetemi felvételi iránt érdeklődő korosztályok létszáma, mondta az Oktatási Hivatal elnöke.