Titkosították az adósságok keletkezéséről szóló tanulmányt

2013.03.14. 14:35
Szinte győzelemként jelentette be Dunaújváros polgármestere a napokban, hogy a kormány a korábban ígértnél sokkal nagyobb részt, 65 százalékot vállalt át a város adósságterheiből. Miközben a település megmenekült 11 milliárd forint visszafizetésétől, előkerült egy eddig eltitkolt szakértői jelentés, amely azt állítja: sokévnyi fegyelmezetlen gazdálkodás, ellenőrizetlen, átgondolatlan hitelfelvétel és két Simicska-közeli cég tulajdonrészének 3,5 milliárdos felvásárlása vezetett oda, hogy az önkormányzat kiemelkedően magas adósságállományt halmozzon. A jelentést csak hosszú pereskedés után adta ki a városvezetés, de még akkor is korlátozni akarta a nyilvánosságra hozatal esélyeit.

Két évig titkos dokumentumként kezelték Dunaújvárosban azt a szakértői tanulmányt, amelyet a város önkormányzat rendelt meg a 2010-es választások után, hogy tisztába jöjjön saját pénzügyi helyzetével. Az elkészült több mint 200 oldalas elemzés azonban olyan lesújtó képet mutatott fel a város gazdálkodásáról, hogy jobbnak látták elsüllyeszteni.

A 2011 februárjában elkészült tanulmányt az önkormányzat egyik ellenzéki képviselője, Szabó Zsolt tavaly megpróbálta kikérni a polgármestertől, de kérését elutasították. A képviselő bírósághoz fordult, ahol féléves pereskedés után a közelmúltban megszületett az ítélet, amely kötelezte az önkormányzatot a tanulmány kiszolgáltatására. A polgármester azonban sajátosan értelmezte az ítéletet. A városvezetés - ahelyett, hogy átadott volna a Párbeszéd Magyarországért képviselőjének egy példányt - február végén zárt testületi ülést hívott össze.

Szabó Zsolt az Indexnek azt mondta, a lépésnek egyértelműen az volt a célja, hogy a tanulmányt továbbra is titkos jellegű dokumentumként állítsák be, és megakadályozzák a nyilvánosságra kerülését, ezért bizalmas felirattal osztották ki az összes képviselőnek.

A zárt ülés időpontja szinte teljesen egybeesett a kormány és a városvezetés közötti adósságátvállalási tárgyalások befejezésével, amelyről Cserna Gábor polgármester február 28-án tájékoztatta a testületet. Bejelentette, hogy a kormányzati adósságátvállalás mértéke a tárgyalások végére a Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter által ígért 40 százaléknál jóval magasabb, 65 százalék lett. A város így megközelítve a 70 százalékos átvállalási plafont, mintegy 11 milliárd forint adósságtehertől mentesült.

Az Index birtokába került dokumentumból az olvasható ki, hogy az adósság felhalmozódásáért csak kis részben okolhatóak a város gazdálkodását is befolyásoló külső körülmények. A tanulmány legelső összefoglaló megállapítása leszögezi: "Dunaújváros önkormányzatának teljes feladat-ellátási rendszere, ideértve az intézményrendszerét és a gazdasági társaságait is fegyelmezetlenül működik".

A C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. munkatársa, Szebellédi István igazságügyi-, adó-, járulék és könyvszakértő által összeállított tanulmány az önkormányzat kérésére a 2006 és 2010 közötti időszak gazdálkodását tekintette át. Az előző ciklusban az önkormányzat élén MSZP-s polgármester állt, de a közgyűlés akkor is fideszes többséggel működött, a jelenlegi városvezető pedig alpolgármesteri tisztséget töltött be.

A tanulmány szerint az önkormányzat a vizsgált időszakban megnégyszerezte hitelállományát, "pénzügyi egyensúlya folyamatosan romlott", a költségvetését pazarlás jellemezte. Az állandósult hiányt takarékossági lépések, racionalizálás helyett kizárólag külső forrásból, rövid lejáratú hitelek bevonásával próbálta kompenzálni, "holott már a 2008-ban is jó látható volt, hogy a hiány nem átmeneti problémákat jelent".

"A város költségvetése tarthatatlan." – szögezte le a szakértő, aki több esetben jelenetős mértékű elszámolási hibákat is kimutatott. Az adósságállomány 2010-re 21 milliárd forintra nőtt. "A finanszírozhatóság fenntartása gyakorlatilag azonnali cselekvést igényel. A költségvetés ilyen nagyságrendben és hiánnyal már kölcsönforrásból is alig finanszírozható." – tanácsolta két éve a szakértő, megállapításai azonban nem jutottak el a képviselőkhöz. Az önkormányzat "gyakorlatilag ellenőrizetlenül, számonkérés, gazdaságossági elemzés, és takarékossági intézkedések" nélkül fizette tovább nem kötelező kiadásait is. "A gazdálkodás pazarló, alapvető védelmi mechanizmusok nélkül működő, kontrollálatlan, mely nincs figyelemmel az önkormányzat valós pénzügyi helyzetére, teherbíró képességére."

Eredetileg a hiány miatt felvett magas kamatozású hitelek kiváltása volt a célja annak a 8,5 milliárd forint névértékű devizakötvény kibocsátásnak, amelyről 2008-ban döntött az önkormányzat. A 2031. június 30.-ig törlesztendő kötvénybevételek fele azonban egyetlen év alatt elfogyott, ugyanis ebből vették meg az Energo-Viterm Kft. és az Energo-Hőterm Kft. 50-50 százalékos tulajdonhányadát. Az Energo-Viterm Kft. megvásárlásába ráadásul úgy vágtak bele, hogy a tranzakció időpontjában a cég alig pár hónapja műkdött.

Az eredeti tulajdonos, az Energott Kft. 3,4 milliárdot kapott az üzletrészekért. A Pomázi Csaba és Neszmélyi György érdekeltségébe tartozó Energott a Közgép-Energia Kft.-n keresztül tulajdonosi kapcsolatban áll a Simicska Lajos irányítása alá tartozó Közgéppel. Az önkormányzat által megvásárolt két cég gázmotoros erőművek működtetését végzi, ám a vásárlás óta nem nagyon megy az üzlet. Az Energo-Hőterm 2010-ben még nullszaldós volt, 2011-ben viszont már közel félmilliárdos veszteséget produkált. Az önkormányzati befektetéseket egyelőre az Energo-Viterm sem hozhatja vissza, hiszen ez a cég is százmilliós mínuszba csúszott a cégnyilvántartásban szereplő mérlege szerint, sőt az APEH 2010-ben végrehajtást is elrendelt az feléig magán-, félig önkormányzati cégnél, az eljárás pedig a mai napig sem szűnt meg.

Jelentős anyagi bukást hozott a városi élményfürdő beruházás is. A tanulmány szerint a fejlesztéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos megállapodások bonyolult hálózatából az tűnt ki, hogy az önkormányzatnak évente több mint 885 milliós kiadást okozott a 3 milliárdos projekt. Azóta az önkormányzat vissza is adta a finanszírozást végző banknak az élményfürdőt, szolgáltatás pedig nem üzemel benne.

A polgármestert, Cserna Gábort csütörtökön hiába kerestük telefonon, sem dunaújvárosi irodáján, sem a Fidesz országgyűlési frakcióján keresztül nem sikerült elérni, hogy a gazdálkodási ügyekkel kapcsolatban kikérjük az ő véleményét is.