Kibújik a hó alól a kormány

"Magyarország demokratikus jogállam, ahol a közrend és a közbiztonság alapja az, hogy senki sem állhat a jogelvek felett" - válaszolta a kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár, aki szerint a középiskolások szabályt sértettek, és ezzel tisztában is voltak. És mert nem hagyták el a helyszínt, szándékos jogsértést követtek el, jogszerű rendőri intézkedéssel szemben voltak engedetlenek. A nagykorúakat büntették pénzbírságra. Emlékeztette Szanyit arra, hogy 2002-ben, a kapolcsi fesztiválon előállították az akkori miniszterelnököt lehazaárulózó Loppert Dánielt, 2006-ban pedig szemeket lövettek ki.

Szanyi nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A jobbikos Mirkóczki Ádámot az érdekli, hogy valóban büntetés-e a büntetés, merthogy még mindig vannak késelések az országban. Hogy hogynem megint a társadalom "egy bizonyos rétegéről" beszélt, majd a kódoltról kódolatlan rasszizmusra váltva a cigányokról is. A megoldást a kések betiltásában látja, és arról beszélt, hogy Magyarországon "wellnessbörtönök" vannak, amibe "visszavágynak" az elítéltek.

Fotó: Huszti István

"A törvény előtt mindenki egyenlő, korra, nemre, felekezeti hovatartozásra függetlenül" - mondta Kontrát, aki szerint a nemzetiséghez tartozás nem ment fel senkit. "A rendőrség mindig a zéró tolerancia alapján lép fel, eddig és ezután sem alkalmaz kettős mércét" - mondta még. "Magyarországon nincsenek wellnessbörtönök, csak wellnesszocialisták" - mondta. Ez utóbbiak a Fidesz legújabb kommunikációs kampányának a főszereplői, a mai ülésen már a harmadik kormánypártitól hallhattuk a szókapcsolatot.

Mirkóczki nem fogadta el a választ, de felvetette a bérrabtartás ötletét. A kormánytöbbség elfogadta a választ.

Tóth Csaba szocialista képviselő "Álompályázat és valóság" interpellációjában arról panaszkodott, hogy a kormány nem tesz meg mindent azért, hogy a kkv-szektor uniós forrásokhoz jusson. Példaként hozta fel, hogy a szélessávú körzethálózati fejlesztésre kiírt pályázatok elbírálásánál a korábban már eszközeitől megvált Rubicom Zrt. fedése alatt pályázó fantomcégeket hirdették ki győztesnek. Az ügyről egyébként korábban mi is írtunk.

A Tóth Csaba interpellációjára válaszoló Fónagy János államtitkár először a hazai vállalkozások helyzetbe hozását méltatta, majd a konkrét ügyre nem sok szót vesztegetve a biztonság kedvéért még a Széchenyi Terv informatikai fejlesztéseit is dicsérte egy kicsit.

Tóth nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A jobbikos Gyenes Géza szerint drasztikusan csökkent a véradók száma. Néhány éve még 405 ezer véradó volt, mára alig 250 ezer maradt. Emiatt jelentősen csökkent a vér és vérkészítmények mennyisége is, ami sokszor "halálos kimenettel is járt". Szerinte ezért részben Habsburg György a felelős, mert amíg a Vörös Kereszt elnöke volt, "több százmillió forint tűnt el" a szervezetnél. Az is baj, hogy szerinte a véradást szervezők egy fillér állami támogatást sem kapnak. Az is baj, hogy a véradók nagy része szegény, gyakran már munkanélküli. És egyre kevesebben vannak azok, akik hazafias kötelességből adnának vért - ilyen szerinte a Magyar Gárda. "Ehhez képest dúl az Ausztriába irányuló vérturizmus" - tudtuk meg. A megoldás szerinte az, ha az állam megvenné a véradók vérét.

A kormány nevében válaszoló Szócska Miklós államtitkár szerint Gyenes "nem vette a fáradtságot, hogy a vérellátó igazgatójával beszéljen". Mert ha beszélt volna, akkor tudná, hogy mindig is kb. 250 ezer véradó volt, tőlük vették le azt a négyszázezer egységnyi vért. Arra pedig az egész világon törekednek, hogy a véradás térítésmentes legyen, és mozgalmi alapon szerveződjön. Szerinte Gyenes téves alapinformációkra alapozva kérdezett.

Gyenes nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség elfogadta.

Az előző kormánypárti inteprelláció alatt szavazást indítottunk arról, hogy Önök szerint helyállt-e a kormány a hóhelyzet kezelésében.

Nos, 20 perc alatt 208-an szavaztak arra, hogy igen és 1703-an arra, hogy nem.

Vagyis szavazni szerető olvasóink 10 százaléka elégedett, 90 százaléka pedig elégedetlen a kormány pénteki alakításával.

Az interpellációk közvetítését Harangozó Tamás felszólalásával folytatjuk. "Jó fizetséget fogunk adni a munkájukért" - így szól a címe, amiről hamar kiderült, hogy egy idézet a kormányprogramból, egyben egy ígéret a rendőrségnek. Ezt ő a ciklus elején nem akarta számon kérni, de a kormányzás harmadik évében, az utolsóban a választás előtt, már indokolt megkérdezni, hogy mikor terveznek jó fizettséget adni a rendőröknek. Mert szerinte az, amit idén kapnak, nem az. "2010 óta egy fillérrel sem nőtt az illetményalap, befagyasztották a cafetériát" - mondta. Szerinte két következtetés adódik: vagy a gazdaságpolitikai kudarcok miatt nem tudnak jó fizetséget adni, vagy eleve hazudtak. Vagy változtatniuk kell, vagy bocsánatot kérni, vonta le a következtetést.

"Furcsa az ön szájából bocsánatkérésre való felszólalást hallani, hiszen önök nem fizették ki a tűzoltóknak az illetményt" - válaszolta a kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár, majd arról beszélt, mit csinált a Fidesz 1998-2002 között. Ötven százalékkal növelte a hivatásosok illetményét. De aztán jött az elmúltnyolcév és az "észnélküli kótyavetye". "A szocialisták kormányzása alatt tízezrek hagyták el a pályát" - mondta, majd emlékeztette Harangozót, hogy a rendészeti miniszter tanácsadójaként módja lett volna szót emelnie az illetményemelésért. De nem tette, pedig 2006-ban még gazdasági válság se volt. Bezzeg ez a kormány most már dolgozik az új illetményrendszer kidolgozásán.

Harangozó nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen

A jobbikos Jámbor Nándor interpellációjában az 1848-as 12 pontból a 10. teljesítését követelte, vagyis hogy a magyar katonákat ne vigyék külföldre, az idegen katonákat pedig vigyék el innen. Ezután történelmi visszatekintés következett az 1848-as honvédségről, illetve arról, hogy a szabadságharc bukása után megszűnt az önálló magyar honvédség is. Szerinte most sincs máshogy, azaz Magyarországnak nincs önálló hadserege. "Honvédeink nagyhatalmak érdekében kockáztatják életüket Afganisztánban" - mondta, az akciót az ország 1979-es szovjet megszállásához hasonlítva. A mali katonai kaciót pedig magánakciónak nevezte. Majd több pénzt követelt a honvédeknek.

A kormány nevében maga a honvédelmi miniszter, Hende Csaba válaszolt. Örült, hogy a képviselő eltért az írásban feltett kérdésétől, amiben csak a szerződésesek illetményéről érdeklődött, a hivatásosokéról nem. Ezután kijelentette, hogy a magyar honvédség igenis önálló, és képes megvédeni az országot, amit bizonyít szerepvállalásuk a hétvégi katasztrófahelyzetben is. Ezután a Gripenekre hívta fel a képviselő figyelmét, ami szerinte egyedülálló honvédelmi képesség a régióban, amivel a szlovén, és 2015-től a balti államok légterének védelmét is ellátjuk majd. A külföldi bevetéseken pedig a honvédek máshol meg nem szerezhető harci tapasztalatokat szerezhetnek. A feladatokra pedig önként jelentkeznek, senki se küldi őket. Pénz meg majd lesz, ha végre kidolgozzák az életpályamodellt.

Jámbor Nándor nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A korábban felszólaló és az EP-be készülő szocialista képviselő a parlamentben felemelt középső ujjal üzent trágárságot valakinek.

Fotó: olvasónk

Az interpellációk után az azonnali kérdések következtek, és Pintér miniszternek nem sikerült időben elhagynia az üléstermet, így a szocialista Veres János gyorsan hozzá fordult: Ha már a hóból sikerült kiszabadítani az embereket, de mi lesz azokkal, akiknél még hétfőn sincs áram?

"Mi az oka annak, hogy csak mára tudták eldönteni, hogy a honvédség segítségét kell kérni az áramszolgáltatás helyreállításához? Miért elégedettek ennyire a katasztrófavédelem vezetőivel, hogy érdemi vizsgálat nélkül száz százalékosra minősítették a tevékenységüket?" - kérdezte.

"Szeretném elmondani, hogy az adott helyzet kialakulása egy ónos eső és a vihar következtében történt meg" - adott igazi rendőrnyelvi választ Pintér belügyminiszter, aki szerint nem késlekedtek a honvédség bevetésével. De nem azért, mert időben vetették be, hanem mert az E.On feladata lett volna a helyreállítás. "Azt gondolom, hogy a lehető legnagyobb segítséget adtuk meg" - mondta, majd elismerte, hogy 58 településen még mindig nincs áram. Érdemi vizsgálat pedig még nem volt, de lesz.

"Miniszter úr, jobb lett volna, ha meg se szólal" - mondta Gúr Nándor (MSZP), aki szerint Pintér Sándor még azt se tudta megmondani, mikor rendelték el a vészhelyzetet. "Húsz órát tévedett" - mondta, bár forrásként nem hivatkozta meg szerény közlönyünket. "Ha nincsenek az emberek és az emberek közti összetartás, akkor vége lett volna mindennek" - mondta, és azt is, hogy "Káosz!".

"Winston Churchillt egyszer egy támadás érte az angol parlamentben, amire azt válaszolta, hogy tisztelt képviselő, a tények nem zavarták meg az ön hozzászólását" - válaszolta Pintér, de aztán nem árulta el, hogy mik volnának a tények.

Egyelőre még nincs meg, hogy pontosan honnan idézte Pintér Churchillt, ami eddig legjobban hasonlít arra, amit idézett, az ez:

"You must look at the facts because they look at you"

Vagy szerencsétlen idióta vagyok, vagy a belügyminiszter csak nagyjából emlékezett az egykori brit miniszterelnök szavaira, de az előző posztban jelzettnél közelebbit nem találtam a világhálón. Viszont előkerült ez: "Szeretem a disznókat. A kutyák felnéznek ránk. A macskák lenéznek minket. A disznók egyenlőként bánnak velünk."

Pintér Sándor faggatását a szocialista Horváth András Tibor folytatta, akit elsősorban az érdekelt, hogy mi történt, és mi nem történt a vihar első 24 órájában. Először is köszönetet mondott "a névtelen hősöknek", akik példát mutattak helytállásból. Ezután azt mondta, hogy Bakondi György már március 14-én estére megbukott, elégtelenre vizsgázott. Nem is érti, hogy miért lehet még mindig a helyén. A járási katasztrófavédelmi vezetés is megbukott, és az egész rendszer 24 órás késéssel reagált a helyzetre. "Akik az úton töltöttek 20-24 órát, azoknak nem volt módjukban átélni a sikert" amiről a kormány beszél, mondta. Szerinte nem volt elégséges tájékoztatás az, hogy "akinek nem sürgős, az ne induljon el". Nem érti, hogy miért nem rendeltek el riasztást, és hogy miért terelték hótorlaszos utakra az autósokat.

Pintér Sándor először is megvédte azokat a munkatársait is, akiket Horváth is dicsért. Szerinte "a belügyminisztériumon nem múlott, sem a katasztrófavédelmi törzsön", hogy információhiányban szenvedtek, mert ők 518 figyelmeztetést adtak át. Aztán arról is beszámolt, hogy a rédicsi határt már 14-én délután kettőkor lezárták. "Nem bukott meg az égegyadta világon semmi" - mondta, és szerinte "a rendszer működött", a mentés "szervezett volt és jól működött".

"Ön megmutatta, hogy a határtól Budapest felé lezárták az autópályát, de Budapesttől nem zárták le" - válaszolta erre Horváth András Tibor, aki szerint az a két halálos áldozat is élhetne, akik kettő után vesztették életüket egy balesetben Székesfehérvárnál. Azt is kifogásolta, hogy szombaton már traffipaxoztak.

"Szeretnék pontosítani, a balesetben egy haláleset volt, nem kettő. A másik haláleset szívinfarktus miatt következett be, azt ne írjuk a hóhelyzet számlájára" - mondta Pintér, aki korábban arról beszélt, hogy senki sem halt meg a katasztrófahelyzet miatt. Akiket pedig megmentettek, azt azért mentették meg, mert "a vezetés" odaküldte a mentőket.

búcsúzik is mai élő közvetítésünk. Hamarosan összefoglaló cikkel jelentkezünk, amiben majd folyamatosan frissülő formában a határozathozatalokról is beszámolunk. Ma újabb rezsicsökkentő javaslat mellett a költségvetés idei harmadik módosításáról is szavaznak, igaz, egyelőre csak a módosításhoz benyújtott módosítókról.

15:35-ig 3717 olvasónk szavazott arról, hogy a kormány helytállt-e a hóesésben.

10% (396 szavazat) szerint igen, 90% (3717 szavazat) szerint nem.

Itt lehet szavazni.