Megélhetési bűnözőkre utaznak a polgárőrök
További Belföld cikkek
Túrós András az OPSZ rendezvényén álkriminológiai fogalomnak nevezte a megélhetési bűnözést, azaz a kisebb súlyú, de folyamatosan elkövetett bűncselekményeket. „Gyakorlatilag erkölcsi felmentést adtunk egy jelentős bűnözői körnek” – fogalmazott, és azt is mondta, hogy korábban a megélhetési bűnözés „folyamatos napirenden tartása miatt egyes hatóságok aktivitása csökkent”, mert beletörődtek a kialakult helyzetbe.
A polgárőrséget megerősítik, Túrós szerint a települések lakosságának egy százalékával megegyező számú (tehát egy ötezres településen 50) polgárőr képes változást elérni a közbiztonságban. A települések körül külterületi járőrszolgálatokat terveznek, amellyel nem akarják átvenni a mezőőrök, és természedvédelmi őrök szerepét, de mégis meg akarják előzni a terménylopásokat. Az új polgárőr-törvény azt is lehetővé teszi, hogy a polgárőrök kis értékű lopások, tulajdon elleni szabálysértések esetén visszatartsák, elkapják az elkövetőt.
Nincs megélhetési bűnözés
A megélhetési bűnözés fogalmát a kriminológia kétféle jelenség meghatározására használta, mondta el Gönczöl Katalin, kriminológus, az ELTE Kriminológiai Tanszékének egyetemi tanára. A megélhetési bűnözők egyik csoportjába tartoznak azok, akik általában vett szükségleteik – akár luxusszükségleteik – kielégítését részben vagy egészben bűncselekmények elkövetésével biztosítják. Ide sorolhatóak a magas szinten szervezett bűnöző csoportok tagjai is.
A megélhetési bűnözők másik csoportját azok alkotják, akire Túrós András is utalt, akik a mindennapi alapszükségleteiket napról-napra bűncselekmény útján elégítik ki, például terményt, ruhát vagy fűtőanyagnak való fát lopnak.
Túrós álkriminológiainak nevezte a megélhetési bűnözést, és Gönczöl Katalin is azt mondja, hogy ez az utóbbi kategória a kriminológiában ma már nem használatos. Mégis, bár megélhetésinek a kriminológia nem nevezi ezeket a bűnelkövetési típusokat, de a legszegényebb rétegek bűnelkövető magatartásával kapcsolatban felismer sajátosságokat. „Napjainkban a társadalom legszegényebb rétegeinek nagyobb része a társadalom kirekesztettjei körébe tartozik, akik körében a kilátásba helyezett legszigorúbb büntetéseknek sincs visszatartó erejük. A büntetés folyamatos és ismétlődő elviselése életmódjuk részévé válik, azzal mint reális kockázattal számolnak” – fogalmazott a kriminológus.
Gönczöl szerint az utóbbi egy évben azért javulnak a legszegényebbek körében elkövetett, korábban megélhetésinek nevezett bűncselekmények felderítési mutatói, mert a szabálysértési törvény tavalyi változtatása ezeket (is) célozta. A jelenlegi, szigorúbbnak és következetesebbnek tekinthető büntetőpolitika a kis értékű lopások, kisebb szabálysértési ügyek felderítését kivette a jegyzők hatásköréből, és a nyomozást a rendőrség kezébe adta. Ezt tovább erősítheti majd a polgárőrök fellépése.
Kirekesztettséggel is kellene foglalkozni
„Jogálllamban a bűn következmény nélkül nem maradhat, sőt a fel nem derített bűn és a következmény nélkül maradó bűnelkövetés csökkenti a hatóságokba vetett bizalmat, erkölcsi zavarokat okoz, rontja a lakosság biztonságérzetét” – mondta Gönczöl, de hozzátette, hogy nem szabad elfelejteni, hogy a legszegényebb réteghez kötődő bűnözésben nemcsak az elkövetők, az áldozatok száma is egyre nagyobb. Ez például az uzsora-bűntettek terjedésében figyelhető meg, amely probléma megoldásában egyelőre nem született kormányzati javaslat.
Az alapszükségletekkel kapcsolatos, kis értékű bűncselekmények felderítését tehát fontosnak tartja a kriminológus, de azt is, hogy a kirekesztettséggel kapcsolatban változtatások szülessenek. Az Európa Tanács 1998. évi ajánlása a kirekesztettség jelenségét a demokratikus alapértékeket veszélyeztető tényezőként határozta meg, ami azt jelenti, hogy az érintett országoknak olyan átfogó társadalmi programokat kell végrehajtaniuk, amelyek a kirekesztettek társadalmi integrációs folyamatait segítik. „A kirekesztettség korunk legnagyobb jelentőségű társadalmi problémája, amelynek megoldásához politikai bátorságra és igen komplex szakértelemre van, lenne szükség” – fogalmazott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
