Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Ősztől megregulázhatják a tanárokat

2013.03.26. 14:10
Már a nyáron megalakulhat állami kezdeményezésre a most Nemzeti Pedagóguskarként emlegetett testület, aminek a kormány szándékai szerint automatikusan tagja lenne minden állami alkalmazott tanár. Az óvónőknek, az alapítványi és egyházi iskolákban tanítóknak nem kell belépniük. A kar az elképzelések szerint etikai kódexet alkotna, és átvehetné a tanárok szakfelügyeletét, értékelését is. De létrehozhat-e az állam egy önszabályozó szakmai testületet, és kell-e tartani a tanári autonómia leépítésétől?

Balog Zoltán nemzeti erőforrás miniszter az Országgyűlés oktatási bizottságának március 18-i ülésén egy különös utalást tett. Mint mondta, augusztusban készülnek el azok az új munkaszerződések, amelyekkel a pedagógusok beléphetnek az új életpályarendszerbe és egyszersmind az állami pedagóguskar tagjai is lesznek.

Jön a pedagóguskamara?

A minisztériumtól semmi konkrétumot nem sikerült megtudni a pedagóguskar mibenlétéről . A tárcával kapcsolatban lévő szervezetektől szerzett információkból azonban az a kép rajzolódik ki, hogy nyáron a pedagógusok számára is létrehoznak egy, az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek és építészek kamaráihoz hasonló testületet. Ez azonban csak részben rendelkezne kamarai jogosítványokkal.

A tanárok szervezetét nem is hívnák kamarának. Információink szerint az oktatási államtitkárság eredetileg egy igazi pedagóguskamara létrehozásán gondolkodott, az ötlet azonban már a második Széll Kálmán-tervben is csak "pedagóguskar" néven szerepel, Nemzeti Pedagógus Kar elnevezéssel. A tárca ugyanis belátta, hogy nem lehet az alapítványi vagy egyházi iskolákban dolgozó tanárokat is ebbe a testületbe olvasztani, azaz a tagságot mindenki számára kötelezővé tenni.

Az állami szférára szorítkozó döntés szempontjai azonban egyelőre nehezen átláthatók. Ha ugyanis a kormány egységes szakmai, etikai elvárásokat akar támasztani a tanárokkal szemben, akkor – miként az orvosok és a kórházak esetében – elvileg nem számít, hogy egyházi, alapítványi, magán- vagy állami intézményben dolgoznak-e.

Kamara vagy nem kamara?

Az orvosi, gyógyszerész-, ügyvédi vagy építészkamarának az a feladata, hogy a különböző jogviszonyok keretében dolgozó tagokkal betartassa az alapvető szakmai és etikai szabályokat. Az állam e szakmák gyakorlását ugyanis nemcsak végzettséghez, de jogosultsághoz is köti. Mivel azonban elfogadja, hogy a szakmai-etikai normák betartásához az érintettek jobban értenek, autonóm szakmai testületre bízza a jogosultság megítélését. Aki nem tagja a kamarának, nem gyakorolhatja a hívatását.

A tanárok munkáját ezzel szemben egységesen írják körül a jogszabályok, 120 ezer tanárnak pedig az önkormányzati iskolák januári állami átvétele után a Klebelsberg-központ lett a munkáltatója. Most csak őket tömörítenék a pedagóguskarba, amit ezért az utóbbi időben már állami pedagóguskarként is emlegetnek. Információink szerint a tanárok kvázi-kamarájának várhatóan nem is lesznek olyan erős jogosítványai, mint az ügyvédekének vagy az orvosokénak. Az eddig megismert elképzelések szerint tagdíjat sem kell majd fizetni.

Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy milyen szakmai és etikai elvárásokat vezetnek be a közoktatásban dolgozó tanárokra nézve, és hogy azokhoz milyen szankciókat párosítanak. Az állami szférán kívül még körülbelül 30 ezer pedagógus van, ők nem tartoznának a karhoz. Az alapítványi és egyházi iskolák pedagógusai mellett döntő többségük óvodapedagógus, akiknek a munkáltatói ezután is önkormányzatok maradnak.

Nem lesznek majd zugtanárok

Bár a pedagóguskarról másfél éve lehet utalásszintű nyilatkozatokat hallani, egyelőre nincs kiforrott koncepció róla. Az Emberi Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága ezért részletes kérdéseinkre csak annyit válaszolt: egyelőre dolgoznak a terveken.

A Pedagógusok Szakszervezete, amely négy másik szervezettel együtt tárgyalásokat folytat  kormánnyal, a múlt héten találkozott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. A megbeszélésen szó esett a pedagóguskarról is. A szakszervezetek álláspontja szerint a karnak négy fontos szakmai feladata lenne: az végezné a pedagógusok munkájának minősítését, ellátná a szakfelügyeleti rendszert, szaktanácsadást végezne és átvenné az Oktatási Hivataltól a tanulók mérését-értékelését is – ez ugyanis szorosan összefügg a tanárok munkájával. A tanárok számára is megnyugtatóbb és megbízhatóbb lenne, ha ezeket a feladatokat saját választott testületeik végeznék – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Gallóné szerint a tárgyalásokon látszott, hogy a kormány számára fontos a tanárok etikai kódexének kidolgozása. Reményeik szerint ezt is majd a kar alkotná meg. Arról egyelőre sincs kiforrott elképzelés, hogy a karnak fegyelmi ügyekben milyen jogosítványai lennének. Ez ma a Klebelsberg-központ, mint munkáltató jogköre, a fegyelmi ügyekben a járási tankerület vezetők járnak el. A szakszervezetek most arról tárgyalnak, hogy ha tanár ellen etikai eljárás indul, legyen lehetősége bírósághoz fordulni jogorvoslatért.

Felülről szervezett önszabályozó testület?

Radó Péter oktatáskutató teljesen nonszensznek nevezte, hogy a kar állami feladatokat vegyen át, például az eddig professzionálisan működő tanulói mérési-értékelési rendszert. Radó rossz elképzelésnek tartja, hogy a fegyelmi ügyek ma már a tankerületi igazgatóhoz tartoznak. Még nagyobb hiba lenne szerinte ezt egy köztestülethez passzolni, mivel ennek az iskola igazgatójánál van a helye. "Elég baj, hogy a pedagógusszakma nem szerveződik meg, de ha ezt az állam csinálja, az olyan mintha azt mondaná: minden faluban legyen egy dalárda. Ez a 20-as évek Olaszországára emlékeztet" – mondta Radó Péter. Az oktatáskutató szerint a tanárokat nem szabadna egy rendvédelmi jellegű szervezetbe olvasztani, mert az is csak egy újabb lépés a teljes államosítás és a szakmai autonómia megszüntetése felé.

A PSZ-szel ellentétben a kormánnyal nem tárgyaló Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Mendrey László úgy tudja: az ötlet egyenesen a miniszterelnöktől származik. Mendrey szerint az még tisztázatlan, milyen szerződést akarnak majd a nyáron aláíratni a tanárokkal. A szerződés ugyanis mindig kétoldalú dolog, nem tudni mit vállal az állam és mit kell vállalniuk a tanároknak. Mendrey azt is érthetetlennek tartja, miért az állam hozza létre a pedagóguskart, ha egyszer egy szakmai önszabályozó testületet akar. “Ez így nem lesz más megint, mint a központi akaratot megjelenítő szervezet” – mondta a PDSZ elnöke.

Szigorúan nem szakszervezet

Azt mindegyik szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a pedagóguskar szigorúan elkülönítené magát a szakszervezetektől: feladata nem a tanárok bérharcának vagy munkajogi szabályozásának képviselete lenne, nagyobb hangsúlyt fektetne a szakmai önszabályozásra. Ma is működnek egyébként olyan civil szervezetek, amelyek hasonló feladatot látnak el: ilyenek a magyartanárok és a  történelemtanárok egyesületei. Ezek tevékenységét azonban a tárca nem mindig nézi jó szemmel. Ahogy egyik minisztériumi forrásunk fogalmazott, ezek a “marginális szakmai egyesületek” a legtöbb esetben legfeljebb néhány elhivatott ember magánszervezetének tekinthetők, miközben sokszor az összes pedagógus nevében adnak ki szakmai állásfoglalásokat. A pedagóguskar mögött ezzel szemben legalább 120 ezer tanár állhat majd, így egy ilyen szervezet megnyilvánulásainak jóval nagyobb súlya lenne.

Az elmúlt 17 évben mindegyik kormány oktatáspolitikai terveit élesen bíráltuk, de az utóbbi időben politikai szervezetnek címkéztek minket, mert elutasítottuk, hogy Wass Albertnek helye lenne a Nemzeti Alaptantervben – mondta Arató László az 1996-ban megalapított Magyartanárok Egyesületének elnöke. A civi szervezet kettős céllal jött létre: egyrészt szakmapolitikai érdekképviseletként működik, másrészt igyekszik segíteni a tanárok információcseréjét és szakmai önfejlesztését – mondta az Indexnek Arató.

Az egyesület elnöke egy alulról szerveződő civil pedagóguskamarát nem tartana rossz ötletnek, az állam által létrehozni kívánt Nemzeti Pedagógus Karral szemben azonban számos fenntartása van. "A Nemzeti Pedagógus Kar beleilleszkedik az elmúlt két év erős centralizálási kezdeményezései közé. Ha az új Nemzeti alaptantervet, a tanárok állami alkalmazottá tételét, az iskolai és a tanári autonómia minimalizálását, a Klebelsberg-központ létrehozását vagy a tanfelügyeleti rendszer bevezetését nézem, akkor félek tőle" – mondta Arató László. Ha egy alapítványi vagy egyházi iskolában dolgozó szaktanár nem lesz tagja a kamarának, akkor vajon ő majd nem számít tanárnak? – értetlenkedik a Magyartanárok Egyesületének elnöke.