A kis pártoknak így sem lesz jó a választás

Az alkotmányügyi bizottság csütörtökön beterjesztett zárószavazás előtti módosító indítványa (pdf) a választási eljárási törvényben egytől egyig korrigálja azokat a pontokat, amelyeket Áder János államfő kifogásolt, majd az Alkotmánybíróság január 4-én elkaszált. A Fideszt ez állítólag nem érte váratlanul. Rogán Antal már aznap bejelentette, hogy lemondanak a választási feliratkozásról. Ugyan az erejük meglenne hozzá, de ha az alkotmányba beemelték volna a regisztrációt, az komoly politikai vitákat hozott volna, és zűrzavar érzését keltette volna a választókban, mondta a frakcióvezető.

Mindenki automatikusan lesz szavazó

Ennek megfelelően a mostani javaslat kimondja: a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek nem kell feliratkozniuk, hogy szavazhassanak. Visszaáll az eddigi rend: a választói névjegyzékbe automatikusan bekerül minden nagykorú és választásra jogosult állampolgár. A magyarországiaknak csak három esetben kell a névjegyzék miatt a hatóságokhoz fordulniuk: ha szeretnék rögzíteni nemzetiséghez tartozásukat és nemzetiségi listára akarnak szavazni, ha segítséget kérnek a szavazáshoz (például Braille-írásos szavazólapot), és ha meg akarják tiltani személyes adataik kiadását.

A külföldön élő, Magyarországon lakcímmel nem rendelkezőknek azonban továbbra is regisztrálni kell magukat. Ezt levélben, az ügyfélkapun, a választások hivatalos honlapján keresztül vagy személyesen bármely helyi választási irodánál tehetik meg az adott választást megelőző tizenötödik napig.

A külföldön élő magyaroknak nem kell minden választásra külön bejelentkezniük. Ha regisztrálják magukat és egyik választáson sem vesznek részt, csak 10 év után törlik őket a névjegyzékből. Ez azzal szakítható meg, ha a polgár részt vesz a választáson vagy adatait módosítja, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását kéri. A tízéves határidőt a javaslat azzal indokolja, hogy a külföldön élő magyarok költözése, elhalálozása Magyarországról nem követhető. Az adatbázis aktualizálására ezért az egyetlen megoldás, ha újra fel kell iratkozniuk.

Ha nyilvános, veszélyes, ha nem, az is

A külföldiek regisztrációja egybevág az AB ajánlásával. A testület szerint ugyanis a feliratkozás lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Arra már korábban figyelmeztettek ukrajnai és szlovákiai magyar szervezetek, hogy a határokon túl élő magyar állampolgárok adatai ne kerüljenek az ottani hatóságok kezére, emiatt ugyanis hátrányok érhetik őket. A személyes feliratkozással a külföldön élő magyar állampolgárok elkerülhetik, hogy erről az ottani hatóságok tudomást szerezzenek.

A külföldi magyarok teljes inkognitója azonban így sem biztosítható. Még ha egy magyarországi utazáson személyesen is iratkoznak fel, a magyar hatóságok a választói névjegyzékbe vételről levélben értesítik őket. Ezt legfeljebb azzal kerülhetik el, ha a névjegyzékbe vételről szóló határozatot nem külföldi lakcímükre, hanem egy általuk megadott értesítési címre, például anyaországi rokonaik címére kérik.

Szigorúan védelem alá esik a választói névjegyzék is: a listába csak a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tekinthet be, és minden ilyen esetről nyilvántartást kell vezetni. Külön rendelkezés szól arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba betekinthet, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthet.

A most még hatályos törvény szerint a szavazás napja előtt 46 nappal – öt napra – közszemlére kellett tenni a teljes választói névjegyzéket. Feltehetően a külföldi magyarok védelmét szolgálná, hogy a választási irodának a jövőben nem kellene nyilvánosságra hoznia a választók listáját (legalábbis ennek nyomát nem találtuk sem az annak idején Áder Jánosnak megküldött szövegben (.pdf), sem a mostani módosításban).

Ha a külföldiek védelmében ezt a lehetőséget megszüntetnék, abban az esetben viszont a választások tisztasága kerülhet veszélybe. A Demokratikus Koalíció szerint ugyanis így kívülről nem lenne ellenőrizhető, hogy a választásra jogosultak között valóban valós személyek vannak-e. Erre a problémára csak az lehet megnyugtató megoldás, ha a névjegyzékbe betekintési joggal rendelkező választási testületek összetételéről és működéséről szóló szabályok minden szempontból megfelelnek a demokratikus normáknak, azokat az ellenzéki pártok is elfogadják.

Ingyen hirdetni a kereskedelmi tévében?

Áder János több ponton is kifogásolta a kampánnyal kapcsolatos korlátozásokat. Így azt, hogy politikai hirdetéseket csak a közszolgálati médiában lehet közzétenni, hogy az utolsó 48 órában tilos az ilyen hirdetések sugárzása, és a mozikban sem vetíthetnek politikai hirdetéseket. Ide tartozik az is, hogy a korábban elfogadott törvény a közvélemény-kutatás közzétételét is megtiltotta a választások előtti hatodik naptól.

Az alkotmányügyi bizottság javaslata teljesen megszünteti a kampánycsendet. Politikai hirdetést tehát a választás napján is lehet sugározni, közvélemény-kutatások is megjelenhetnek a szavazás idején, és a mozikban is szabad lesz hirdetni.

A televíziós és rádiós reklámoknál azonban érdekes helyzet alakul ki. Az alaptörvény negyedik módosításának megfelelően ugyanis az országos listát állító pártok a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban csak a közszolgálati médiában tehetnek közzé politikai reklámot. A mostani módosítás szerint minden más szervezet hirdethet a kereskedelmi tévékben és rádiókban.

A törvény szerint a politikai reklámért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. A törvény kimondja azt is, hogy "a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet állító jelölő szervezetek és független jelöltek politikai reklámjait". Nem alaptalan a Jobbik felvetése, hogy ezek a bizonyos egyenlő feltételek a gyakorlatban nem fognak érvényesülni. A kereskedelmi tévék ugyanis ingyen aligha fognak hirdetéseket közzé tenni, így az országos listát állítani nem tudó pártok teljesen kiszorulnak a tévékből és rádiókból.

Az országos listát állító szervezeteknek az összes médiaszolgáltatónál együttesen 600 perc műsorideje lehet. Ezt médiaszolgáltatóként, az országos listák között egyenlő arányban kell felosztani. Pálffy Ilona miniszterelnöki főtanácsadó az alkotmányügyi bizottság ülésén jobbikos kérdésre azt mondta: a műsoridő meghatározása során 6-7 országos lista felállításával számoltak, valamint azt is figyelembe vették, hogy várhatóan a választás egy időben lesz az európai parlamenti választással is, amely még plusz 300 perces műsoridőt jelent majd.