Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Jön az árvízblokk a köztévében

2013.04.03. 11:04 Módosítva: 2013-04-03 11:04:54

Giró-Szász András kormányszóvivő kedden délelőtt az Országházban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, másod- és harmadfokú készültséggel levezényelhetőek a szélsőséges időjárásból adódó árhullámok. Az országban összesen 2411 kilométer töltésen van árvízvédelmi készültség, amelyből 327 kilométeren a legrosszabb a helyzet, itt a legveszélyeztetettebb, harmadfokú védekezés van érvényben. Ez a terület főként a Zagyva, a Hortobágy-Berettyó, a Zala-folyók, a Kőrösök térségét érinti. Belvíz 155 ezer hektáron van az országban, a legproblémásabb a helyzet Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben, itt 20 ezer hektár fölötti elöntések vannak. (Itt elolvashatja, hogy melyik megyében mi a helyzet.)

A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a Dunán egyelőre nem kell árhullámmal számolni, és a Tiszán is megoldható másodfokú készültséggel a helyzet a Vízügyi Hatóságok szerint.

A sajtótájékoztatón Giró-Szász András azt is bejelentette, hogy az árvíz- és belvízhelyzetet felügyeletére a meteorológiai szolgálat, a vízügyi igazgatóság és a katasztrófavédelem együttműködésével országos műszaki irányító törzset hozott létre a kormány, és felkészültek a helyzetre. Kedden reggel az MTVA-val médiamegállapodást is kötöttek a minél pontosabb és gyorsabb tájékoztatás érdekében.

Erről a megállapodásról Dr. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója beszélt. Elmondta, hogy kedden 12 órától az árvízzel, belvízzel sújtott időszakban az összes köztévés csatorna minden híradójában Árvízi hírek címmel külön műsorblokkban számolnak be a helyzetről. A Kossuth és Dankó rádiókban is lesz önálló árvizes műsorblokk, illetve a köztelevíziókban a műsorok alján futó csíkban is folyamatosan beszámolnak a helyzetről, valamint ha szükséges, megszakítják az adást és rendkívüli hírekkel jelentkeznek.

A kormányszóvivő nem mondott pontos összeget arra vonatkozóan, hogy a készültség mennyibe kerül, erre a területre „felülről nyitott költségvetés van, ezért minden forrás rendelkezésre áll”, fogalmazott.

Mit jelentenek az árvíz- és belvízvédelmi készültségek fokozatai?

I. fokú árvízvédekezési készültség

  • A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.
  • 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani.
  • A naponta legalább 6 és 18 órakor le kell olvasni, feljegyezni és jelenteni.

II. fokú árvízvédekezési készültség

  • Éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. A vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
  • A vízügyi igazgató mozgósíthatja a VIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.

III. fokú árvízvédekezési készültség

  • Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet. A vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. Szükség szerint a légi megfigyelésről gondoskodni kell.
  • Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat, a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni.
  • A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni. Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles a védelmi osztagot készültségbe helyezni.

I. fokú belvízvédekezési készültség

  • A szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát. A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni.
  • Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

II. fokú belvízvédekezési készültség

  • Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

III. fokú belvízvédekezési készültség

  • A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.
  • forrás: Országos Vízügyi Igazgatóság

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!