Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Nem lesz hallgatói szerződés

2013.04.03. 06:25

Várhatóan április második felében zárulhatnak le a tárgyalások a hallgatói szerződésekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a kormány között. A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy a diákok tanulmányaik finanszírozásáért cserébe bizonyos ideig itthon dolgozzanak, de láthatóan komoly engedményeket tesz.

A tárgyalásokon az körvonalazódik, hogy bár a korlátozások megmaradnak, de megszűnik maga a hallgatói szerződés. Olyan szabályozást szeretnének kialakítani, ami szükségtelenné tenné egy kontraktus aláírását az állammal. Az egyetemek hallgatói nyilvántartási rendszerein keresztül (Neptunk, ETR) lenne követhető, kire vonatkoznak majd a magyarországi munkavállalásra szóló kötelezettségek.

Mindezt számos kedvezménnyel egészítenék ki. A mostani feltételek szerint a hallgatói szerződést aláíró diáknak például azt is vállalnia kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül (ez szaktól függően 4,5-9 év) megszerzi diplomáját. Ha ezt nem teljesíti, akkor az állami támogatás felét kell visszafizetnie. Információink szerint a tárgyalásokon legutóbb fölmerült, hogy akik a második félév végéig otthagyják az egyetemet, azoknak még ne kelljen megfizetni tanulmányaik költségét. "Mindig vannak olyan hallgatók, akik az egyetemen jönnek rá, hogy nem nekik való a választott szak. Nekik adnánk meg azt a lehetőséget, hogy a költségek megtérítése nélkül léphetnek ki" - mondta az Indexnek Körösparti Péter, a HÖOK elnökhelyettese.

Klinghammer István, a március elején kinevezett új felsőoktatásért felelős államtitkár már mandátuma elején igyekezett elvenni az élét a hallgatói tiltakozásoknak. Bejelentette: az állam által finanszírozott hallgatóknak elég lenne csak a képzési idejüknek megfelelő időt magyarországi munkavállalással tölteni. A diploma megszerzése utáni 20 év alatt így csak 3-6 évet kellene itthon dolgozni (a mostani 6-12 év helyett). Mindez ráadásul a már a szerződést korábban aláírt hallgatókra is vonatkozna.

A HÖOK szerint ez már sokkal közelebb áll a diákok valós élettervéhez. Sokan ugyanis eleve nem akarnak huzamosabb ideig külföldre menni. Az új feltételekbe bőven belefér, hogy valaki a diplomája megszerzése után éveken át tapasztalatszerzési vagy pénzkeresési céllal külföldön dolgozzon. Körösparti Péter szerint azok a piacképes diplomákat szerző orvosok vagy mérnökök pedig, akik tartósan külföldön maradnak, esetleg ott is alapítanak családot, viszonylag könnyen vissza tudják majd téríteni képzésük költségét a több ezer eurós fizetésükből.

Nem könnyű annak meghatározása sem, hogy mekkora összeget is kéne majd visszafizetnie a külföldön ragadó magyar diplomásoknak. Ma ugyanis már nincs képzési normatíva. Az állam az egyetemeken folyó önköltséges képzésekhez igazítja a támogatásokat, ezeket azonban tól-ig határok között állapítják meg, így egyetemenként különbözőek lehetnek. Az egységesítés és a könnyebb számolás érdekében ezért Klinghammer István javaslata szerint három kategóriát határoznának meg: külön kategóriába kerülnének a költséges szakok (például az orvosi vagy a vegyész), a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász). Mindettől függetlenül ha egy orvos végleg külföldre megy, így is több mint 10 millió forintot kellene visszafizetnie a magyar államnak.

A visszafizetésben is lennének kedvezmények. A mostani szabályok szerint ha valaki a megszabott időn túl is külföldön dolgozik, annak alapesetben egy összegben kellene visszafizetnie a képzési költséget. Erre most 5 millió forint alatt 10 évre szóló, ötmillió felett 15 évre szóló részletfizetést engedélyeznének. Az állami támogatást a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellene visszatéríteni. Most maga a humántárca javasolta, hogy alapesetben 15 éves legyen a visszafizetés futamideje. A költségekre pedig kamatot nem számolnának fel, csak az éves infláció mértékével indexálnák a tőkerészt.

Beleszámítana a hazai munkavégzésbe a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is. Az egyelőre nem végleges, hogy ha valaki egy félévnél hosszabb ideig munkanélküli, annak ezt az idejét másfélszeres vagy kétszeres szorzóval számítsák-e be. A kormány családpolitikáját erősítené az a terv, hogy ha valaki három gyermeket vállal, az mentesülne a visszafizetés alól. Kedvezményt kapnának a doktoranduszok is. Az abszolutórium megszerzéséig eltelt három évet fogadnák el munkaviszonynak. Azért csak ezt, mert a doktori szigorlatig és a fokozatszerzésig még évek telhetnek el.

A HÖOK viselkedését sokan pálfordulásként értékelték. A hallgatói szervezet tavaly decemberben elfogadta a Hallgatói Hálózat hat pontját, amelyek közül az egyik teljesen elutasította a röghöz kötést. A HÖOK is felháborodott idén a hallgatói szerződés alaptörvénybe írása ellen, márciusra azonban abba az irányba fordult, hogy elfogadja ezt és inkább tárgyal a kormánnyal.

"Mi nem politikai szervezet vagyunk, hanem egy szakmai, érdekvédelmi képviselet. Március 22-én a közgyűlésünk is megerősítette, hogy a jogszabályok adta keretek között a lehető legjobb verziót próbáljuk meg kiharcolni a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban" - mondta Körösparti Péter. Az elnökhelyettes szerint a legfontosabb az lenne, ha a bizonytalanságot meg lehetne szüntetni a felsőoktatásban, ez ugyanis minden bizonnyal szerepet játszott az idei jelentkezések csökkenő számában.

Kiss Dávid, a HÖOK alelnöke ugyanezt az Indexnek úgy fogalmazta meg: tudomásul vették, nem lehet tovább menni ideológiai alapon, ezért egy patthelyzetben elfogadható kompromisszumra törekszenek. Kiss Dávid szerint ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják, hogy az állam tegyen lépéseket a diplomás elvándorlás megakadályozására.

A Hallgatói Hálózat már március 23-án kifejtette, hogy továbbra sem tartja elfogadhatónak a hallgatói szerződést. A civil mozgalom szerint a felvételizők drasztikusan csökkenő létszámából is azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a hallgatói szerződés elriasztja a magyar felsőoktatástól a legfelkészültebb középiskolásokat, így lényeges szerepet játszik a magyar felsőoktatás elsorvasztásában. A HaHa elfogadhatatlannak tartja, hogy a HÖOK a hallgatók bevonása és tájékoztatása nélkül döntött a hallgatói szerződésről szóló további tárgyalások mellett.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?