Máté, Mirella
12 °C
30 °C

ENSZ-bizottság aggódik a fogyatékkal élő magyar nőkért

2013.04.04. 16:41

Magyarországra1982 óta vonatkozik a CEDAW nevű ENSZ-egyezmény, amely a nőkkel szembeni hátrányos megkülönbözettés minden formájának felszámolásáról szól. Az egyezmény végrehajtását az ENSZ CEDAW Bizottság időről időre ellenőrzi. A magyarországi helyzetet legutóbb februárban értékelték a kormány és civil szervezetek jelentései alapján.

A 2011-es népszámlálás legfrissebb adatai szerint a fogyatékossággal élő nők száma nagyjából 242 ezerre tehető Magyarországon. A bizottság külön foglalkozott az ő helyzetükkel. Erről a témáról a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) készített számukra jelentést. Az eredményről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót a MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) székházában.

A jelentés főbb megállapításainak egyike, hogy a fogyatékkal élő nők többszörös diszkriminációnak vannak kitéve, nőként és fogyatékkal élőként is hátrányos megkülönböztetés fenyegeti őket. Mivel a magyar jogrendszer nem ismeri a többszörös diszkrimináció fogalmát, így akit ez sújt, nem kaphat a helyzetére szabott jogi védelmet. Választaniuk kell, hogy melyik alapján kérnek jogorvoslatot, nőként vagy fogyatékkal élőként, magyarázta Földesi Erzsébet, a MEOSZ alelnöke, a FESZT tagja.

A kórházak nem akarnak róla beszélni

Súlyosan problémás területnek számít a reprodukciós jogoké is. Verdes Tamás, a TASZ fogyatékosügyi programjának vezetője beszélt arról, hogy bevett gyakorlat a magyarországi bentlakásos intézményekben a kényszer-fogamzásgátlás, és ha valaki mégis teherbe esik, nyomást gyakorolnak rá, hogy vesse alá magát abortusznak, sőt, tudomásuk szerint az is előfordul, hogy valakit művi meddővé tételre kényszerítenek.

Ezt a témát nagyon nehéz kutatni, adatok szinte egyáltalán nincsenek. „Az áldozatok hangja annyira halk, hogy szinte sose jut el hozzánk” - mondta Verdes. A TASZ tavaly 20, művi meddővé tételt végző kórházat keresett meg ebben az ügyben közérdekű adatigényléssel, de mindössze egy kórháztól kapott értékelhető választ. A Fejér megyei Szent György kórház válaszolt, eszerint az elmúlt 10 évben összesen 11 ilyen beavatkozást végeztek, 10 esetben bentlakásos szociális intézményben élő nőn. A TASZ programvezetője szerint egyébként ebből az adatból önmagában nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, „sokkal beszédesebb a nem válaszolás jelensége”.

Nincs akadálymentes menedék

A mozgáskorlátozott nőket lebeszélik a gyerekvállalásról, nem kapnak elég segítséget, és a nőgyógyászati szűrővizsgálatokhoz sem férnek hozzá részben az akadálymentesítés, a megfelelő eszközök, részben a segítőkészség hiánya miatt, hangzott el a sajtótájékoztatón. Bár elvétve léteznek már Magyarországon különféle, a családalapítást támogató szolgáltatások, ezek egyelőre csak az érintettek 10 százalékának tudnak segíteni a civilek becslései szerint.

A fogyatékkal élő nők az átlagnál kiszolgáltatottabbak a zaklatásnak, a szexuális erőszaknak és a családon belüli erőszaknak is. Akadálymentesített menedékhelyek azonban nincsenek Magyarországon. Tudnak olyan esetről, amikor egy családon belüli erőszak áldozatává vált nő nem tudott menedékhelyre menni, mert nem volt olyan, ahová vihette volna fogyatékkal élő gyerekét, mondta Földesi.

Az ENSZ-bizottság márciusra elkészült a Magyarországnak szánt ajánlásokkal. Többek közt arra kérték a kormányt, hogy számolja fel a fogyatékkal élő nők kényszersterilizációját, segítse a részvételüket a munkaerőpiacon és az oktatásban, gyűjtsön adatokat társadalmi helyzetükről, és tegyen az ellenük irányuló többszörös diszkrimináció ellen, teremtsen ilyen esetekre megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A következő jelentés 2017-ben lesz esedékes. A CEDAW Bizottság azt is kérte Magyarországtól, hogy soron kívül, két éven belül adjon tájékoztatást a fogyatékkal élő nők kényszersterilizációjának felszámolásáért tett lépéseiről.