Alkotmánybírósági meghallgatásra megy az Országos Bíró Hivatal elnöke

Április 23-án meghallgatja az Alkotmánybíróság Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a Hagyó-ügy Kecskemétre helyezése miatt, írja a Népszava. Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és védője az Alkotmánybíróságnak írt beadványban azt kifogásolta, hogy az OBH elnöke jogorvoslati jog biztosítása nélkül döntött a BKV-per Kecskemétre helyezéséről.

A Népszava szerint ez lesz az Ab első ilyen meghallgatása, amely akár nyilvános is lehet. Hagyó Miklós ügyvédje, Kádár András a lapnak azt mondta: az Ab ügyrendje nem tér ki arra, mi történik egy ilyen eseményen.

Nyilvános meghallgatásra nem régóta van lehetősége a taláros testületnek. Már javában zajlott a BKV-ügy nyomozása, amikor a kormánypárti többség a büntetőeljárási törvény módosításával létrehozta a kiemelt jelentőségű ügy fogalmát. A jogszabály lehetővé tette, hogy ezekben az ügyekben az ügyészség döntse el, hol emelnek vádat, az OBH elnöke pedig a bíróságok leterheltségre hivatkozva "áttelepíthessen" más törvényszékre ilyen ügyeket.

Az Ab azonban az új alaptörvény hatályba lépése előtt kimondta az ügyek áthelyezhetőségének alkotmányellenességét. A Fidesz-KDNP frakció válaszul azzal a 2011 év végén elfogadott, az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe építette Polt Péter legfőbb ügyész illetve Handó Tünde áthelyezési jogkörét. Handó Tündét 2011. december 13-án választották meg az OBH elnökévé. Handó amellett, hogy megkapta az ügyek áthelyezésének jogát, egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel mindezek a jogkörök is életbe léptek tavaly év elején, ám azokat alig egy évvel később, az Ab visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.