Orbán nagyon egyetért Steiner Pállal, és elmondja, arra kérte Pintér Sándort, hogy az Élet menete napján ne engedlyezze sértő politikai rendezvény megtartását. Ez azt jelenti, hogy a motorosfelvonulás valószínűleg elmarad.
Az Országgyűlés ma módosítja az AB által elkaszált választási törvény, elindítja a fapados egyéni nyugdíjszámlákat. A Jobbik ma horrornapot tart, az MSZP lakonikusat, Orbán az antiszemitákat fegyelmezi. Parlamenti közvetítés.
„Ha a nevek nem helyesek, akkor a szavak nem felelnek meg a dolgoknak. Ha a szavak nem felelnek meg a dolgoknak, akkor a tettek nem sikerülnek. Ha a tettek nem sikerülnek, akkor az illem és harmónia nem virágzik, akkor a különböző büntetések nem arányosak a bűnökkel. Ha pedig a büntetések nem arányosak a bűnökkel, akkor a nép azt sem tudja, hogyan mozgassa a kezét és a lábát.” Ezt Konfuciusz mondta, és abból az alkalomból küldjüka szocialista képviselőnek, hogy épp az imént nyitotta meg "Az 5000 éves Kína" című kiállítást, amely a Nagy Fal Magyar-Kínai Barátság Egyesület által szervezett alkotói pályázat legjobban sikerült pályaműveit mutatja be. Gondolom kevesen tudják, hogy a szocialista képviselő a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének elnöki posztját is betölti, de volt már a Nemzeti Turisztikai Bizottság élén is: egy igazi polihisztor.
A Jobbik-frakció horror-maratont tarthatott a hétvégén, csak ennek tudható be ugyanis a párt napirend előttijeinek címválasztása. Korondi Miklós képviselő „A kutyák fájdalmas ugatása 2. rész” címmel, Apáti István pedig a „Holtak hajnala” beszédével csempész hideg borzongást képviselőtársai szívébe. A szocialisták kevésbé költői, de annál lakonikusabb populizmusa is elismerést érdemel: Tóbiás József „De milyen áron?”, Lukács Zoltán pedig „Több embernek, igazságosan!” címet adott beszédének. A kormánypártiak a mai napon Antall Józsefre emlékeznek, a demográfiai katasztrófára figyelmeztetnek, de minket a legjobban a KDNP-s Gaal Gergely kiáltásnak is beillő felszólalás-címe ütött szíven: „Fiatalok gyertek haza”.
Az Országgyűlés a felszólalásokon kívül számos fontos jogszabály-módosításról fog szavazni. Ezek közé tartozik a választási törvény módosítása, illetve az egészségügyi salátatörvénybe becsempészett javaslat a 2012 december 31-ig lenullázott egyéni nyugdíjszámlák elindításáról. De ahogy azt előzetesünkben írtuk, lesz még döntés többek között a balatoni területrendezésről, a hegyközségekről és a szociális társulásokról is.
Kis csúszással kezdődik az ülés, ami egy új képviselő, Szemereyné Pataki Klaudia mandátumigazolásával és eskütételével kezdődik. A fideszes politikusnő az MNB élére távozó Matolcsy Györgytól örökölte meg annak Bács-Kiskun megyei listás mandátumát. Jelentjük, a procedúra rendben lezajlott.
A mai nap szocialista vezérszónoka, Tóbiás József kissé hadarva foglalja össze mindazt, amit a szocialistáktól vélhetően a választási kampány során is hallani fogunk párszor. A Fidesz alkalmatlan arra, hogy megtervezzen egy költségvetést, csőd- és felszámoláshullám söpör végig az országon, és egyre kevesebb a beruházások végén történő szalagátvágás is. A fő érvvé azonban most az lépett elő, hogy a kormány ígérete ellenére „elvette és elköltötte hárommillió ember időskorra félretett pénzét”. Tóbiás zárszóként sztentori hangon szólítja fel a kormányt: „Ne veszélyeztessék Magyarország jövőjét!”
Cséfalvay Zoltán kellemes dohányos hangján Tóbiás felszólalására válaszul összefoglalja azt, amit a szocialisták elmúltnyolcévéről az egyszerű jobboldali választónak tudnia kell. Ezután az NGM államtitkára méltatja egy kicsit a hiánycsökkentést, a felmerülő adónöveléseket pediga háttérben zajló átfogó reformokkal magyarázza.
Harrach Péter nem szeretné folytatni a pártpolitikai vitákat, inkább elővezet egy kis vulgármarxista eszmefuttatást: „Amióta világ a világ, vannak gazdagok és szegények, az előbbiek az utóbbiak kárán gazdagodnak meg”. Egy tudományos szocializmusban nála is képzettebb MSZP-s képviselő azonban közbekiált: "Nem!" Erre azután a KDNP-s politikus el is felejti eredeti szándékát, és elkezdi pocskondiázni az „egykori állampártot”.
Rétvári Bence válaszából kiderült, hogy Harrach voltaképpen a szegények védelméről akart beszélni. Hát ebben az EMMI államtitkára szerint a kormány nagyon jó, hiszen volt itt rezsicsökkentés és sorozatos minimálbér-emelés.
Méghozzá demográfiailag. Sneider Tamás a nemrég közölt népszámlálási adatokat lapozgatja, amiből valahogy azt sikerül kiolvasnia, hogy a „pusztulás” összefüggésben áll Magyarország gyarmatosításával. Ezzel szerinte „beérett a szélsőliberálisok és szocialisták politikája.” A jobbikos képviselő szerint a fogyás egyik oka a magyar nők „Európában példátlan” kizsákmányolása, melynek megállítása érdekében igen progresszív módon a női részmunka radikális kiterjesztését követeli.
Sneider Tamásnak újra Cséfalvay Zoltán válaszol. Az államtitkár óvva inti a jobbikos képviselőt a „zagyva ideológiától”, és felhívja a figyelmet, hogy trendfordulónál vagyunk, hiszen 2012-ben több gyermek született, mint 2011-ben, azaz mérséklődik a népességcsökkentés. A pozitív tendenciát szerinte a kormány adókedvezményei és munkahelyteremtő programjai is segítik. A Jobbik frakciójából elégedetlen morgás hallatszik.
A napirend előtt utolsóként felszólaló Font Sándor szerint „rendkívüli izgalmak lengik körül a földkérdést”. A kormánypárti képviselő az állami földek Gyurcsány-Bajnai-kormány tőkés társaságoknak való átjátszásáról beszél. Az elmúltnyolcév legnagyobb haszonélvezői közül nevesíti is Gráf József egykori agrárminisztert.
Az interpellációk előtt még kiderül, hogy a hegyközségekről szóló törvény módosításáról ma mégsem fog szavazni a Parlament. Az első interpelláló Gőgös Zoltán szocialista képviselő, aki szerint tömegesen mennek tönkre a családi vállalkozók, miközben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sorra veszíti el a pereket. Gőgös gyökeresen más víziót tár elénk, mint az agrárminiszter, kár, hogy nem nagyon derül ki, milyen perekről is van szó.
Budai Gyula államtitkár válasza szerint megmosolyogtató a földprogram kritikája, és ezután egymás után legalább hat mondatba fűzi bele, hogy Gyurcsány-Bajnai-kormány. Ebbe annyira belejön, hogy a végén a szókapcsolatból már csak annyi hallatszik, hogy "Gyurcsbajkormny".
A kormánypárti kérdéseket általában nem közvetítjük, Patay Vilmossal azonban szerettünk volna kivételt tenni. A minimálbérről feltett kérdés első mondatának azonban fél perc után elveszítettük a fonalát, csak nétünk bután. Egyből eszünkbe jutott viszont egy klasszikus regény első mondata: Minthogy a fagyba dermedt dél-alföldi településeket a Tiszától majdnem a Kárpátok lábáig összekötő személyvonat a sínek mentén tanácstalanul őgyelgő vasutas zavaros magyarázatai s a peronra idegesen ki-kiszaladó állomásfőnök egyre határozottabb ígéretei ellenére sem érkezett meg („Hát, kérem, ez megint fölszívódott…” – legyintett kajánul savanyú képpel a vasutas), a mindössze két, csupán efféle, úgynevezett „különleges esetben” pályára ereszthető rozzant, fapados vagonból és egy kiöregedett, beteg 424-esből összeállított mentesítő szerelvény a rá amúgy sem vonatkozó s máskülönben is hozzávetőleges menetrendhez képest jó másfél órás késéssel indult csak el, hogy a nyugat felől hiába várt személy elmaradását meglehetős közönnyel és tétova beletörődéssel fogadó helybéliek ily módon mégiscsak célhoz érjenek a szárnyvonal még hátralévő, közel ötven kilométeres útján.
Sós Tamás arról beszélt, hogy 2012-ben a kormány elvette a „szénkülfejtéses bányatérségben dolgozó munkavállalók bányász szakmai nyugdíját”. A bányászok szerinte nem mondanak le a jogos járandóságukról, ezért kéri a kormányt, hogy állítsák vissza azt. A szocialista képviselőnek válaszoló Soltész Miklós szerint a korkedvezmények megszüntetésének esett áldozatul a bányászok szakmai nyugdíja, mely helyett azonban a kormány bevezette a bányászjáradékot. Vagy mégsem? A következő mondatban ugyanis az államtitkár már arról beszél, hogy „vizsgálják” hogyan pótolhatják a szakmai nyugdíjat, és azzal nyugtatja a bányászokat, hogy számukra úgyis elérhető több más kedvezmény is. Persze azért egy oldalvágás itt is kijut a szocialistáknak, akik bezárták a Vértesi Erőművet, amit a Fidesz nyitott meg újra, „megmentve ezzel több ezer ember életét”.
A jobbikos Ferenczi Gábor szerint a kormány ugyanúgy cserben hagyta a MAL Zrt. alvállalkozóit, mint ahogy a vörösiszap károsultjait. Ferenczi felteszi a kérdést: a kormánynak számítanak e a magyar kis- és középvállalkozók? Vagy csak a multik?
Újabb kormánypárti kérdés a KDNP-s Stágel Bencétől, amiből csak egy mondatot idézünk: "A romokat nehéz eltakarítani, de a helyzet nem reménytelen." Ha nem találták volna ki, a demográfiai helyzet és a szocialista kormányok felelősségének összefüggéséről van szó. Ja és a reményt jelentő Fideszről, akiknek köszönheten a trend majd megfordul (természetesen Stágel az egykulcsos adó áldásos demográfiai hatására gondol).
Ami így néz ki: Demokrácia Központ = Erdélyi Magyar Néppárt = Fidesz. Az egyenletben az ismeretlen Semjén Zsolt, aki a képviselő szerint nem nagyon jelenik meg a Parlamentben. Ujhelyi egyébként az Erdélyben történt felmérésekben szereplő politikai jellegű kérdéseket hánytorgatja fel. Szerinte a határon túl is készülnek már a Kubatov-listák.
A válaszadó most sem Semjén, hanem Rétvári Bence, aki rengeteg mozaikszó felsorolásával kerüli meg a voltaképpeni választ, majd pedig Ujhelyi szemére hányja a kettős állampolgárság régebbi ellenzését. Ezzel úgy tűnik, a kérdés részéről el is van intézve.
Ujhelyi István azzal kérkedik, hogy nem szokott azzal kérkedni, mennyit jár a határon túl, de neki ne papoljanak a jobboldali padsorokból, mert sokat, náluk legalábbis tuti többet.
Méghozzá Ujhelyi dühös viszontválaszára, aki szerint ő többet jár Erdélyben, mint Rétvári. Ezután a zúgolódás kiabálássá erősödik, mert az egyre vörösebb szocialista politikus azt is a Fidesz fejéhez vágja, hogy a kormány választási csalásra készül.
Ez a gyermek pedig Nyikos László szerint az egységes állami vagyonnyilvántartás. A jobbikos képviselő azzal vádolja a kormányt, hogy milliárdokat költ a vagyonnyilvántartásra, de ez még mindig nem vezet eredményre.
Fónagy János válaszát az "Országleltár multiprojekt" nevű integrált adatnyilvántartás méltatására alapozza. Az unatkozó képviselők zsibongása szinte elnyomja az államtitkár beszédét, de mi inkább azon csodálkozunk, hogyan adhat egy "nemzeti" kormány ilyen förtelmes technokrata nevet akárminek is.
A miniszterelnök Szekeres Imre azonnali kérdésére felveszi a Kossuth rádió rég megszüntetett vízállásjelentésének stílusát, és elsorolja az árvíz által veszélyeztetett területeket. Sajnos azt nem árulja el, hol tilos a hajóvonták találkozása, és más egyéb érdemi információt sem hallunk tőle.
Szekeres Imre szerint a kormány egy méter gátat sem épített, és Orbán Viktor a rádióban már egyszer felolvasta adatait, úgyhogy nem fogadta el válaszát. A miniszterelnök viszontválaszában csak arra kérte a szocialistákat, legalább addig győzzék le a magyar néppel szembeni megvetésüket, amíg az a gátakon dolgozik.
Orbán Viktort nem kell félteni, ha a katasztrófavédelemről van szó, instant legendává vált mikrobuszos videója azóta a kormányzati válságkommunikáció-oktatás alapműve:
Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy már pumpálják a katasztrófavédelem gumicsónakját, de hogy Pintér Sándor és Orbán Viktor melyik folyón talál majd véletlenül három árva kiscicát, az még egyeztetés tárgyát képezi.
Mirkóczki Ádám az állampolgársági adatok nyilvánosságát kéri számon Orbánon – a Jobbikos képviselő utal arra, hogy természetesen a TUDJUKMILYEN származásúak számának pontos ismerete miatt lenne erre szükség. Orbán szerint a kisebbségek joggal félnek attól, hogy a válság feszültségeit rajtuk fogják levezetni, ezért arra figyelmezteti a Jobbikot, hogy ne éljen a zsidósággal kapcsolatban semmilyen alaptalan feltételezéssel.
Steiner Pál az Élet menetére rászervezett – nem kissé cinikus elnevezésű – "Adj gázt!" motoros felvonulással kapcsolatban kérdezi Orbán Viktort, miért kapott a szélsőjobboldali akció rendőri engedélyt.
Orbán nagyon egyetért Steiner Pállal, és elmondja, arra kérte Pintér Sándort, hogy az Élet menete napján ne engedlyezze sértő politikai rendezvény megtartását. Ez azt jelenti, hogy a motorosfelvonulás valószínűleg elmarad.