Kövér: A jogállam ott kezdődik, ahol a jogé az erő

2013.04.11. 15:03 Módosítva: 2013.04.11. 15:06
A házelnök szerint közbiztonság nélkül nincs szabadság, nincs demokrácia, nincs szociális jólét, és nincs közös élet sem.

A jogállam ott kezdődik, ahol nem az erőé a jog, hanem a jogé az erő - mondta a házelnök a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) létrejöttének 5. évfordulóján, a Parlament épületében rendezett csütörtöki konferencián.

Kövér László kijelentette, a törvényes rend a közös élet alapja, "közbiztonság nélkül nincs szabadság, nincs demokrácia, nincs szociális jólét, és nincs közös élet sem". Ezért van alapvető szükség a törvényes rend megteremtéséhez kellő erőre, a rendőrségre.

A házelnök szerint olyan erős, hatékony rendőrség kell, amelyre mindig számítani lehet, amely lojális az emberekhez, megtartja a törvényeket és feddhetetlen. A rendőrség csak így nyerheti el az emberek bizalmát, ami nélkül nem járhat sikerrel.

Kövér beszédében kiemelte, "a 2006-os példátlan rendőri túlkapások rombolták a rendőrségbe vetett közbizalmat". Öt évvel ezelőtt kétharmados felhatalmazással jött létre az FRP, hogy a szükséges kontrollt gyakorolja. Azóta a panaszok kivizsgálásával, a rendőri intézkedések értékelésével-elemzésével és a rendőri vezetőknek tett javaslatokkal nagyban segítette az állampolgárok sérelmeinek orvoslását, és a javította a rendőrség munkáját.

A házelnök arról is beszélt, hogy az FRP tevékenysége mintaértékű lehet az Európai Unió számára, mivel Nagy-Brittannián és Belgiumon kívül más tagállamban hasonló testület nincs. Hozzátette: a testület úgy épül a jogrendszerbe, hogy nem von el hatáskört a közigazgatási hatóságtól, bíróságtól, ügyészségtől, ugyanakkor nagy mértékben segíti a munkájukat.

Szerinte a panasztestület bebizonyította, hogy a rendőrség civil ellenőrzése nem politikai jelszó vagy pótcselekvés, hanem a rendőrség munkáját a civilek igazságosabbá, célszerűbbé és törvényesebbé tehetik.

Szólt arról is, hogy a hétfői izsáki tragédia beárnyékolja a panasztestület évfordulóját, ugyanakkor aláhúzza az öt évvel ezelőtti döntés fontosságát, a szervezet szükségességét.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter beszédében kiemelte, az emberi jogok tiszteletben tartása - az hogy a hétköznapokban a hatóságok és a polgárok hogyan viszonyulnak egymáshoz - elsősorban kulturális kérdés. Balog szerint Magyarországon a több évtizedes diktatúra után ebben a kérdésben még bőven van mit tanulni. Utalva a 2006 őszén történt rendőri túlkapásokra, megjegyezte, nem mindig előre mentünk, van amikor hátra léptünk ebben az ügyben.

Felidézte, az emberi jogok akkori "lábbal tiprását", és azt, hogy a rendőrség felelősségét komoly szervezetek, illetve rendőri vezetők is vizsgálták, köztük voltak, akik tisztességgel és bátorsággal, míg mások kevésbé.

Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület testület elnöke, akit az Országgyűlés nemrég alkotmánybírónak választott, a konferencia végén bejelentette, az összeférhetetlenség miatt pénteken lemond a testületi tagságáról. Hozzátette: bízik abban, hogy helyét a parlament az emberi jogok védelme iránt elkötelezett új taggal tölti be.