Tekla
9 °C
20 °C

Beolvas a német polgármester a magyaroknak

2013.04.15. 14:59

Michl József tatai polgármesternek és KDNP-s országgyűlési képviselőnek címzett, személyes hangú levélben indokolja meg a németországi Gerlingen polgármestere, hogy miért utasította vissza az Áder János államfő által adományozott magas állami kitüntetést. Georg Brennert a 25 éve ápolt testvérvárosi kapcsolatokért a tatai polgármester terjesztette fel a díjra, amelyet a szövetségi sváb bál alkalmából adtak volna át neki Gerlingenben.

A katolikus Georg Brenner 1999 óta független, párton kívüli polgármestere a 18 ezres lélekszámú német kisvárosnak. A II. világháború után a magyarországi svábok kitelepítése után sokan Gerlingenben találtak otthonra. Gerlingen ezért 44 éve tagja a Magyarországról származó németek szövetségének (LdU). A város 1987-ben létesített Tatával testvérvárosi kapcsolatot.

Ez nacionalizmus!

Georg Brenner gerlingeni polgármester
Georg Brenner gerlingeni polgármester
Fotó: Stadt Gerlingen

Georg Brenner a Gerlingen honlapján közzétett levélben (.pdf) azt írja, hogy Orbán Viktor politikáját a pozitívumok mellett komoly aggodalommal figyeli. Már három évvel ezelőtt vitába keveredett Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával a magyarországi sajtószabadság, a kisebbségek, különösen a romák helyzete, az uniós alapszerződés megsértése és a kormánypártnak a Jobbikkal való "elfogadhatatlan közelsége" miatt.

Georg Brenner szerint a magyar politika az utóbbi időben sajnálatos módon még távolabb került az Európai Uniótól és a demokratikus alapértékektől. Ezért indított az EU kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, nemcsak a költségvetési ügyek, hanem a igazságszolgáltatás és a sajtószabadság megsértése miatt is.

A polgármester kifogásolja az új alaptörvény nemzetállami felfogását is. Georg Brenner megérti, hogy a közel 100 évvel ezelőtt trianoni békeszerződés miatt a magyar állam erős kapcsolatokat akar ápolni a határon túli magyar kisebbségekkel, azzal azonban nem ért egyet, hogy a magyar állampolgárság felajánlásával ki szeretné szakítani őket jelenlegi országukból.

"Nincs min csodálkozni ezek után, ha átlagos magyar emberek is nyíltan az elszakított területek visszacsatolásáról beszélnek. Ez nacionalizmus, amelynek a mai Európában semmi helye nincs" - írja a német polgármester. Szerinte a békét és a gazdasági felemelkedést csak toleranciával, mások értékeinek elismerésével és kölcsönös tiszteletben tartásával lehet elérni.

Vakok a jobb szemükre

A polgármester szerint bár folyamatosan  azt hangsúlyozzák, hogy Magyarországon senkit nem ér diszkrimináció nemzetiséghez tartozása és vallási meggyőződése miatt, a kisebbségekkel kapcsolatos történések és a nyílt antiszemita megnyilvánulások miatt ezzel kapcsolatban erős kétségei vannak. Georg Brenner szerint nem látható a nyílt elhatárolódás a Jobbiktól, amit már évekkel ezelőtt fontosnak nevezett Prőhle Gergellyel folytatott megbeszélésén is. Épp ellenkezőleg: az a benyomás erősödik, hogy a közelgő választások miatt mintha "vakok lennének a jobb szemükre".

Hogy lehetne másként értelmezni, hogy állami kitüntetést akartak adni egy újságírónak (Szaniszló Ferencnek), aki a romákat "emberszabású majmoknak" nevezte és zsidóellenes összesküvéselméleteket terjesztett – tette fel levelében a kérdést. Szégyenletesnek nevezte azt is, hogy a kitüntetést adományozó miniszter ezután sem akarta korrigálni tévedését, csak a hiányzó jogi szabályozásra hivatkozott. Georg Brenner utal a Kárpátia énekesének kitüntetésére is, ami "a Jobbik házizenekara", és egy dalában az országhatárok erőszakos megváltoztatására is buzdít.

A polgármester mindemellett nem akarja lebecsülni a magyar kormány igyekezetét, hogy az államháztartás úgy akarja rendbe rakni, hogy az ne hajtsa az előző kormány pártjainak malmára a vizet. A kétharmados többség ehhez kiváló eszközt jelent, egyszersmind nagy felelősséggel is jár. Erre a felelősségre figyelmeztették a magyar kormányt Európa vezető politikusai, köztük Angela Merkel német kancellár és a német Bundestag elnöke is.

Testvérváros marad magyar kitüntetés nélkül is

A polgármester szerint jó példa a magyarországi folyamatokra, hogy a magyar parlament március 11-én döntött a Magyarországról elűzött németek emléknapjáról. A németek jogtalan elűzésének feldolgozásában egyik ország sem mutatott eddig ilyen előzékeny együttműködést. Ugyanezen a napon délután azonban az országgyűlés elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, amely csorbítja az Alkotmánybíróság jogköreit és korlátozza az egyetemi hallgatók munkavállalását. Georg Brenner idézi Emanuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös nyilatkozatát, amely szerint az alaptörvény módosítást felveti a jogállami alapok, az EU-jog és az Európa Tanács normáinak megsértését.

A polgármestert személyesen is megérintette hogy az alaptörvény módosítása lehetővé teszi a hajléktalanság büntetését. "Ahogy én megismertelek téged, kedves József, ez az önkormányzatokra is vonatkozó szabályozás a te személyes nézeteiddel is ellenkezik. Mint tapasztalt polgármesterek - akik ráadásul teológiai  és szociális munkási háttérrel is rendelkezünk mindketten tudjuk, hogy ez a szabályozás a rossz út a kilátástalan helyzetbe jutott emberek helyzetének kezelésére. Szociális intézkedések és nem büntetések kellenek ahhoz, hogy a társadalom peremén élő emberek is méltányos ellátást kapjanak."

A polgármester levelét azzal zárja, hogy az állami kitüntetés visszautasítása semmilyen módon nem befolyásolja személyes baráti kapcsolatukat. Georg Brenner ugyanúgy szeretné tovább ápolni a testvérvárosi kapcsolatokat is "a békés és szabad Európáért". "Ez számomra ezután is ugyanolyan fontos marad, magyar kitüntetés nélkül is" – zárja levelét a német polgármester.

Michl: A balliberális média áldozata

Michl József a Facebook-oldalán válaszolt német kollégája levelére. Ebben azt írja: "Brenner polgármester úr döntése súlyosan hibás érvelésen alapszik, nem található benne a megszokott és tiszteletreméltó német precizitás, pontosság és következetesség."

Michlnek szerint Georg Brenner "láthatatlan, ismeretlen és kinyomozhatatlan hangoknak hitt", őt pedig nem kérdezte meg. A KDNP-s képviselő megismétli a külföldi bírálatokra korábban adott magyar formaválaszt. Michl is úgy véli, hogy balliberális médiában "gondosan felépített támadás zajlik a magyar demokrácia ellen – vélt vagy valós gazdasági érdeksérelmek miatt", Georg Brenner pedig ennek a megvezetett áldozata.

Michl válasza szerint a magyar sajtószabadság bizonyítéka, hogy a magyar sajtóban is megjelenik egy magyar kitüntetést visszautasító német polgármester Magyarországról alkotott véleménye. A média szabadságát mutatja, hogy a kormányellenes tüntetésekről minden hírfogyasztó szabadon tájékozódhatott az elmúlt időszakban is.

Az igazságszolgáltatás függetlenségét nincs jogában egyetlen magát demokratának valló politikusnak sem kétségbe vonnia mindaddig, amíg erre nincsenek kézzel fogható bizonyítékai, írja Michl. Levele szerint a határokon túli magyarok állampolgársághoz jutásának lehetőségét fájó pontként említeni éppen egy németnek – akik évtizedekig éltek elszakítva nemzettársaiktól – komoly értetlenséget mutat. Az antiszemitizmus veszélye és a kormánypártok Jobbikkal való összemosása pedig tájékozatlanságot árul el egy olyan ország politikusától, akinek hazájában a szélsőségek agresszív megnyilvánulásai nem ritkák – ennek ellenére nem gondolom veszélyben a német demokráciát.

Michl József megemlíti azt is, hogy az ugyancsak felterjesztett és kitüntetett Erich Gscheidle a gerlingeni városháza volt hivatalvezetője Georg Brennerrel ellentétben át akarja venni a magyar állami kitüntetést.