Szilvia
5 °C
16 °C

Lecsapnak a katasztrófabűnözőkre

2013.04.15. 00:25
Megszavazhatják az első magyar kibertörvényt, jobban büntethetik a katasztrófahelyzetben történő lopást, és lazítanak egy kicsit a Balaton védelmén.Törvényalkotási előzetes.

A hét elején a választási tövény Alkotmánybíróság által megsemmisített cikkelyeinek újraszövegezése, illetve a kormány által elköltött megtakarítások nélkül induló egyéni nyugdíjszámlák voltak a hét törvényalkotási slágertémái. A jövő héten is napirendre kerül egy olyan törvényjavaslat, aminek alkotmányossági problémák miatt már másodjára kell nekifutni. Még februárban semmisítette meg ugyanis az Alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvnek a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vöröscsillag használatát szankcionáló cikkelyét. Március végén Navracsics Tibor új szövegezésben terjesztette be a kezdeményezést, ami állítása szerint már jobban harmonizál az AB és az Európai Emberi jogok bíróságának joggyakorlatával. Ez a tervezet még csak a részletes vita szakaszában tart, ellentétben több más üggyel, melyekről a jövő héten szavazás is várható.

Magyar mesterlövészek Maliban

Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében („EUTM Mali") történő részvételről szóló határozati javaslatról. Az iszlamista lázadók és a kormányzat közti polgárháború sújtotta ország megsegítését 2013. január 17-én határozta el az Európai Unió. És ahogy az a Vargha Tamás, honvédelmi államtitkár által jegyzett előterjesztésbenolvasható, Magyarország konkrétan „a mali haderő műveleti képességeinek kialakítását és fejlesztését célzó” - azaz kiképző - feladatokban vállalt szerepet, és erre a lépésre – mely nem összekeverendő a Franciaország által, nemzeti kompetenciában indított hadművelettel! - adja áldását utólag az Országgyűlés. A pártok a Jobbik kivételével egységesen támogatják a magyar részvételt. A radikális jobboldali párt szerint ugyanis álságos a „terrorizmusra” való hivatkozás a háborúba való beavatkozásra, mert szerintük itt valójában pusztán a francia érdekek – mint például az atomerőművek urán-tartalékainak kitermelése -kitermelés – védelméről van szó.

Közveszély fennállása esetén elkövetett bűntények szankcionálása

Gulyás Gergely és Kocsis Máté igazi „közérzeti szigorítás”-t hajtanának végre a Büntető törvénykönyvön, zárószavazás előtt álló indítványukban súlyosabb büntetéseket szabnának ki a katasztrófa helyszínein elkövetett vagyon elleni bűncselekményekre. Így a szabálysértésért vagy kisebb értékű lopásért három évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kapni, de különösen nagy értékű lopás esetén akár 10 év börtönt is megítélhet a bíróság.

Kiberstratégia

A jövő héten talán a zárószavazásig is eljut „Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról” szóló törvényjavaslat. A KIM által készített stratégián alapuló jogszabály azt célozza, hogy „a magyar kiberteret szabad, biztonságos és innovatív környezetté alakítsa át”. Az úgynevezett „Kiberstratégiá”-ról szóló dokumentumból még azt is megtudhatjuk, hogy „A társadalmi és gazdasági folyamatok egyre nagyobb hányada zajlik az Interneten, ez a „virtualizálódás” hozta létre a kibertér fogalmát. A kibertér létező valóság, ahol globálisan két milliárdnál több, Magyarországon mintegy három millió felhasználó jelenik meg, az egyének társadalmi életet élnek, csoportok és pártok szerveződnek, a gazdasági élet szereplői pedig szolgáltatásokat nyújtanak, pénzt és árukat mozgatnak”. A Navracsics Tibor által benyújtott „hiánypótló” jogszabály-tervezet 1-től 5-ig biztonsági szintekbe sorolná az államigazgatási szerveket és közhivatalokat az Alkotmánybíróságtól egészen a kormányhivatalokig, és felállítana egy, a védelmükért felelős „kormányzati eseménykezelő központ”-ot. A jól hangzó tervezet nem váltott ki nagy parlamenti vitát, egyedül az LMP-s Vágó Gábor és Schiffer András nyújtott be módosító javaslatot, amiben a személyes adatbiztonság védelme érdekében kivenné a törvénytervezetből az adatfeldolgozás kiszervezésének lehetőségét. De mivel ezt a módosítót a kormány nem támogatta, ezért vélhetően nem is kerül majd bele a törvénybe.

Módosul a pénzmosás- és a terrorizmus finanszírozása elleni törvény

Az Országgyűlés napirendjére kerül „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról” szóló törvény felülvizsgálata is, amiben az indoklás szerint Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága (Moneyval) 2010-ben elfogadott országjelentésében megfogalmazott ajánlásokat igyekeznek foganatosítani. A jövő héten a módosítókról fognak szavazást tartani, az ellenzék által benyújtottak közül van, amelyik arra utal, hogy a kormányzat azért nem csak a Moneyval elvárásainak igyekszik eleget tenni. A szocialista Veres János például egyik indítványában azt akarja kivenni a törvénymódosításból, hogy a kormány nyilvántartást vezethessen a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzügyi tranzakciót kezdeményező személyek adatairól. Schiffer András pedig szeretné kiterjeszteni a pénzügyi ellenőrzést a hazai közszereplőkre – ők ugyanis a kormányzat elvi deklarációja ellenére is kimaradtak a törvénytervezetből. Az LMP-s képviselő egy másik módosító javaslatában azt is kifogásolja, hogy az ingatlanforgalmazói, könyvelői-adótanácsadói, illetve a nemesfém-kereskedelmi szektor esetében a bírság korábbi felső határát a hússzorosára emelné.

Önkéntes munka

Zárószavazáshoz érkezik az önkéntes munka törvényi kereteit módosító javaslat. A jelenleg hatályos jogszabály – amit az Országgyűlés 2005-ben konszenzussal fogadott el – körülírja „a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységét”. Ezt most a törvényjavaslat indoklása szerint úgy igyekeznek módosítani, hogy az önkéntes munkához kapcsolódó költségtérítés adó- és járulékmentessé váljon, jobban szabályozva legyen az önkéntes alapon működő szervezetek adatszolgáltatása, illetve hogy a közérdekű önkéntes tevékenység világosan el legyen választva az iskolai közösségi szolgálat fogalmától.

Stratégiai jelentőségű felszámolások

Elképzelhető, hogy a jövő héten eljut a zárószavazásig a csődtörvény módosítása is, ez azért is valószínű, mert csak egyetlen módosító javaslatról kell dönteni. Az indítvány hosszabb határidőt hagyna a kormánynak arra, hogy valamilyen vállalatot stratégiainak minősítsen, és ezt az opciót a már elrendelt csődeljárásokra és elszámolásokra is alkalmazhatóvá tenné, és tisztázná a felszámolóbiztos jogkörét.  Az egyetlen módosító javaslat itt is Schiffertől származik, aki pontosabban körülírná a kivétel alkalmazásának lehetőségeit, azaz azt a helyzetet, amikor indokolt lehet a normális csődeljárástól való eltérés. A beterjesztő ezt nem támogatta.

Célegyenesben a Balaton-törvény

Az Országgyűlés változtatni fog a Balatonról szóló törvényen. A Pintér Sándor által előterjesztett jogszabály-módosítás elvileg a régióra vonatkozó szigorú szabályok „rugalmasabbá, életszerűbbé tételét” célozza, de ez több ponton is inkább a települési erdő- és zöldterület felhasználásában előírt feltételek fellazításának tűnik. A tervezet pontosítja a különböző területhasznosítási fogalmakat is, a települések szennyvízelvezető kapacitásának növelése érdekében pedig 2018 december 31-ig meghosszabbítja a szennyvízkezelési programot. Ezen kívül a balatoni önkormányzatok nyomásának engedve enyhíti a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek – magyarul: a csónakok – tárolására vonatkozó szigorú előírást.

Gárdonyi Géza-emléknap

Erre az évre esik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója. Ebből az alkalomból az Országgyűlés 2013. október 17-ét, azaz az 1552-es egri ostrom utolsó napját „Gárdonyi Géza emléknappá” nyilvánítja. A javaslat értelmében az oktatásért felelős miniszternek erre a napra meg kell szerveznie, hogy ezen a napon az iskolák a szokásosnál is behatóbban foglalkozzanak az Egri Csillagokkal, illetve a népszerű regény hátteréül szolgáló történelmi eseményekkel.

Világörökségről szóló törvény

A fideszes Gulyás Dénes előterjesztésére a T. Ház összevonva módosítja a világörökségről-, valamint a Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukciójáról szóló törvényt. A világörökségi törvény már eddig is kimondta, hogy „a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket” képvisel, ezért megóvása közérdek, valamint azt is, hogy ez a közérdek állami kötelezettségeket von maga után. De a törvény módosítását követően a kultúráért felelős miniszter már erősebb jogosítványokkal, szakhatósági minőségben fogja felügyelni a világörökség helyes használatát és fenntartását. És ha ez nem felel meg a „közérdek” által elvártnak, akkor akár közigazgatási eljárást is indíthat. Ezen kívül a módosító javaslat keretében a kormány visszavonja azt a korábbi rendelkezést, miszerint a Puskás Ferenc Stadion környékének rehabilitációs programja során nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályt – azaz a renováláskor elvileg fokozottabban figyelembe kell venni a sportkomplexum eredeti sajátosságait.

Közúti kapcsolatok Szlovéniával

Az Országgyűlésre a jövő héten váró másik külpolitikai döntés a Szlovéniával történő közlekedésfejlesztési keretmegállapodásról szól. A tervezet szerint a két ország a tőke és az árucikkek áramlásának uniós irányelve, illetve a hagyományosan jó szomszédsági kapcsolatok miatt döntött úgy, hogy összehangolja közúti fejlesztéseit. Az egyébként mindössze102 kilométer hosszú közös határon átívelő fejlesztésekért a két ország közlekedésért felelős minisztériuma lesz a felelős.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?