Tekla
8 °C
20 °C

Orbán: Nem értjük, Európának miért nem kell a sikertörténetünk

2013.04.16. 12:01
Állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni – nyilatkozta Orbán Viktor német napilapoknak. A magyar kormányfő a Die Weltnek és a Kuriernak arról is beszélt: az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét.

A Die Welt Az EU rugalmatlan és doktriner címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a szintén konzervatív FAZ pedig Nem vagyunk helyes fiúk címmel publikálta Stephan Löwenstein Orbán Viktorral készített anyagát. A Kurier azonos időben készített anyaga hasonló címmel jelent meg.

A Die Weltben Kálnoky azon kérdésére, hogy Orbán Viktor miért nem vesz részt az Európai Parlament szerdai, a magyarországi negyedik alkotmánymódosítással is foglalkozó ülésén, a magyar kormányfő elmondta: Margaret Thatcher temetésén lesz, és rajta kívül az EiP három elnöke sem lesz jelen. Az Európai Néppárt (EPP) kedd esti ülésén ugyanakkor részt vesz a magyar politikus, mert mint mondta, az „kulcsfontosságú” számára. Orbán hozzátette: egyes kérdésekben kritikára számít.

Tudok késsel-villával enni

Orbán Viktor mindkét német interjú szerint hangsúlyozta: a magyar kormány sok mindenben eltér a „régi Nyugat-Európa” megoldásaitól. „Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Fideszt mindig akkor „hívták a választók”, amikor „csődbe jutott a régi rendszer”, ezért „közösségünkben erős a küldetéstudat”. A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy „fősodorbeli” politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot a legnehezebb kérdésekkel és megoldást ajánljon – emelte ki.

A Die Weltnek Orbán Viktor azt mondta: kormánya új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben „állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni”.  A magyar próbálkozás a válság megoldására „teljesen legitim próbálkozás”, és „európai sikertörténet” is. „Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet” – mondta a miniszterelnök.

A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért „doktrinerség helyett rugalmasan” kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. „Ez ma hiányzik az EU kultúrájából” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő szerint a „tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet”, ami „gazdaságilag is irracionális”.

Nem bebetonozás, stabilitás?

Arra a kérdésre, hogy maradtak-e fékek és ellensúlyok a magyar politikai rendszerben, Orbán azt válaszolta: ebből a szempontból 1990 óta nem történt változás. Európában azért tűnik furcsának a helyzet, mert „kétharmados többség van a parlamentben”. Orbán ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát, „sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki”.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések „bebetonozása” más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. „Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném” és a stabilitás érték – mondta Orbán Viktor.

Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, Orbán azt mondta: ez így van, de az ilyen parlamentet „legkésőbb a következő választáson elzavarnák”, hiszen „a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép”, a magyar pedig demokratikus nép és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.

"Az alkotmányos helyzet teljességgel európai"

A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjújában azt mondta: nem akarták az alaptörvény negyedik módosítását, az az Ab döntésa miatt vált szükségessé. Ezen kívül volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül „a szokásosnál nagyobb módosító csomag jött létre” – fejtette ki. Példaként említette a választási regisztráció elutasítását, illetve hogy az ítéletek nyomán a korábbi alkotmány érvényét vesztette.

Mindkét interjúban hangsúlyozta a kormányfő azt, hogy a negyedik módosítása nem érinti jelentősen az Alkotmánybíróságot, és bizonyos területeken még bővíti az intézmény jogkörét. Ezek között említette, hogy    a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a főügyésznek már joga van megtámadni törvényeket az Alkotmánybíróság előtt.

Orbán Viktor tagadta, hogy Magyarország megsértette volna az EU alapjogi chartáját. A hajléktalanok életvitelszerű közterületen tartózkodásával kapcsolatban elmondta, szép dolog, hogy egy indítvány nyomán az önkormányzatok felhatalmazást kaphatnak egyes területek kijelölésére, és az ilyen tevékenységet ott jogellenesnek minősíthessék.

A kampányhirdetések korlátozásáról a miniszterelnök azt közölte: régóta cél a pártok költségeinek csökkentése, és az Ab kritikái nyomán ahogy az már a Brüsszelnek megküldött vonatkozó jogszabályok útján bizonyította a helyzet jogilag tiszta. Orbán Viktor emellett nyugodtan szemléli a Velencei Bizottság vizsgálatát az igazságszolgáltatás területén is. Egyrészt a magyarországi alkotmányos helyzet teljességgel európai, másrészt a bizottság nem állhat a parlament felett  mondta.

Magyarország szegény

A Die Welt rákérdezett arra is, hogy fideszes politikusok és rokonaik előnyt szereznek állami földek elosztásakor. A miniszterelnök azt mondta: állami földet csak haszonbérletbe lehet adni, és az eljárást mindenkire egyformán kötelező előírások szabályozzák.  A magyar mezőgazdaságban Orbán szerint nagy átalakulás zajlik. Jelenleg a termőföldek fele nagygazdaság, a másik fele kis- és közepes gazdaság. A kormánynak az a célja, hogy az arány 80:20-ra változzon a kis- és közepes gazdaságok javára.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Bayer Zsoltot az írásaiban a romákról és a zsidó értelmiségiekről megfogalmazott állításai miatt egy német pártból már kizárták volna, Orbán Viktor kifejtette: az antiszemitizmus vádját a publicista írásai alapján nem lehet komolyan venni, az viszont „cigányellenes volt, amit a romákról írt”. Elmondta: a kérdést megbeszélte Bayer Zsolttal, aki nyilvánosan vissza is vonta állításait. Orbán szerint Európában csak a gyűlöletbeszéd ellen lépnek fel, az új magyar alkotmány viszont tovább megy, hiszen anyagi kártérítést igényelhet az, aki úgy érzi, megsértették emberi méltóságában - ez „teljesen új út” az európai törvényhozási gyakorlatban.

Orbán Viktor a Kuriernak adott interjúját azzal zárta: „a kétharmados többség felruház azzal a privilégiummal, hogy rossz hírekről is beszélhessek: Magyarország ma szegény, nehézségekkel küzdő ország, de a nehezén már túl vagyunk.