Mária
18 °C
28 °C

Így néz ki majd a Római parti mobilgát

2013.04.17. 13:28 Módosítva: 2013-04-17 13:52:52
Szentendrén hamarosan elkészül az ország első mobilgátja. Megnéztük a létesítményt, hogy el tudjuk képzelni, mi vár a Római partra, ahová a tiltakozások ellenére is megszavazta a gátat a főváros.

Nem célunk mobilgát-ellenes hangulatot kelteni, hiszen a mobilgát nem olyan, mint például Matolcsy György, hogy az ember minden szituációban furcsának tartja a működését. A mobilgátnak megvan a maga szerepe az Univerzumban, és ha például nem ártéri erdők kivágásával telepítik azért, hogy az árteret védje az ártól, akkor hasznos találmány.

Szentendrére sem azért látogattunk el, hogy rémüldözzünk, milyen durva már az ország első mobilgátja, hanem hogy el tudjuk képzelni, mit épít majd a főváros a Római partra. A közel kész védmű elsőre egyébként még városi környezetben is idegennek tűnt, de mivel egy ennél sokkal brutálisabb vízügyi megoldást helyettesít, a lakosság vélhetően megszokja majd. A várost eddig egy 1965-ben épült töltés védte az áradásoktól, amely a tetején húzódó sétányról remek kilátást biztosított ugyan a folyóra, de Szentendrét mégis elzárta a víztől. A korzóról nézve például már nem volt nyilvánvaló, hogy egy Duna parti településen állunk.

Jó megoldásnak tűnt tehát, hogy az elöregedett gátat elbontsák, és helyre olyan védművet építsenek, amelyet csak áradás esetén raknak össze, állítólag néhány óra alatt. Amúgy pedig szabadon sétálhatnak le a partra a folyam látványától ittasult polgárok.

Az óváros 330 méteres hosszában épülő, és hamarosan elkészülő gátról azt szerettük volna kideríteni, hogy építése valóban rendezi-e, és nem pusztítja a partot, ahogy azt a Római parttal kapcsolatban Tarlós István ígérte.

A helyszínen rögtön világossá vált, hogy a létesítmény jelentős lökést ad majd a helyi graffitis közösségeknek, mert a mobil palánkokat tartó betontáblák még a gát szétszerelt állapotában is állandó részei lesznek a tájnak. Míg azonban Szentendrén ezek a betonlapok egy sokkal robusztusabb gátat helyettesítenek, a hasonlóra tervezett Római parti létesítménynél az elemek az ártéri erdő helyén állnak majd.

Szentendrén kiderült az is, hogy a gát megépítéséhez mélységében kell átalakítani a környezetet. A betonelemek mélyen a fövenybe ágyazott betonalapon állnak, amelynek kiépítéséhez mindkét oldalon el kell dózerolni az eredeti partot. A helyszínen dolgozó munkagépeket látva pedig nyilvánvaló volt, hogy az építkezés során akkor is eltűnik a vegetáció, ha azt amúgy nem kellene előbb felszámolni.

Itt lepleződött le egyébként Tarlós mobilgátas nyilatkozatának cinizmusa, hiszen amikor a főpolgármester azzal viccelt, hogy a Római partért tüntetők a parton sétáló halakat védik, úgy tett, mintha a gátat könnyűléptű munkások helyeznék majd finoman a fák közé, nem pedig több tonnás markolók és teherautók.

Szentendrén ez a fajta brutális tereprendezés nyilván nem számít, mert egy eleve mesterséges partszakaszt alakítanak át, a Rómain viszont a természetközeli zónából lesz gyeptéglákkal álcázott beépítés. Azok, akik nem ingatlanbefektetők a környéken, talán annyi hasznot remélhetnek a mobilgáttól, hogy a 2001 űrodüsszeiát idéző monolitok - a filmben vázolt módon - összetettebb gondolkodásra sarkallják majd az arra sétálókat.