Pokorni: A törvénymódosítás megoldja a beiskolázási problémákat

2013.04.17. 23:19

Pokorni Zoltán szerint a köznevelési törvény módosítása rövid időn belül kezelni fogja az első osztályosok beiskolázási problémáit. Tíz településen ugyanakkor szükség lenne az osztálytermek bővítésére és új osztályok felállítására.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesületnek az oktatáspolitikai aktuális kérdéseiről tartott fórumot. Az elnök utalt rá, hogy idén a jelentkezések alapján tízezerrel többen kezdenék meg az általános iskolai tanulmányaikat, de a köznevelési törvény 27-ben határozta meg a maximális osztálylétszámot. A Parlament várhatóan hamarosan dönt arról, hogy ettől a fenntartó 20 százalékban eltérhet-e.

Pokorni sajnálatosnak nevezte, hogy ez a korábbi jogszabályban szereplő passzus az új törvénybe nem került bele. „Az okát nem tudom, talán a szakállamtitkárság arra gondolt, hogy a 27-es létszám jó, kisebb osztályban több figyelem jut a gyerekekre, de nem vette figyelembe az egyes körzetek születési adatait” – fogalmazott az elnök. Pokorni szerint a jelentkezők számának növekedése abból is adódhat, hogy az óvodák megijedhettek attól, hogy nem lesz elég kapacitás a hároméves kortól kötelező óvodai ellátáshoz, ezért feltételezhető, hogy a gyerekeket igyekeztek az iskolák felé terelni.

Pokorni elmondta, hogy a tankötelezettség nem azt jelenti, hogy hat éves kortól iskolába kell menni: Van lehetőség rá, hogy a szülő az óvodavezetővel vagy a nevelési tanácsadóval együtt megvizsgálja a gyerek érettségét, és ha kell, dönthet úgy, hogy a gyerek még kilenc hónapig óvodás maradjon. Az elnök elmondta, hogy tavaly Magyarországon a hetedik évét betöltött gyermekek közül 2800, a nyolcévesek közül 12 volt óvodás. Pokorni szerint fontos egy normális, rugalmas, a gyermekek érettségét szem előtt tartó rendszer fenntartása, mert a gyermekek között ebben a korban nagy különbségek lehetnek, és egy rossz döntés későbbi életükre is komoly hatással lehet.

A diákok félnek a hiteltől?

Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője, a pécsi önkormányzat oktatási bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a baranyai megyeszékhelyen 1850 gyerek van, aki idén augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét; közülük 1270 kezdi meg iskolai tanulmányait. A szóvivő szerint az arány országosan is hasonló lehet; a gyerekek harmada még egy ideig, a nevelők egyetértésével az óvodában marad. A politikus úgy vélte, a törvény nem okozott sokkot. Az idei beiratkozás körül kialakult helyzetet „műanyag problémának” nevezte, amelyen az ellenzék rágódhat és kampánytémává teheti azt.

Pokorni Zoltán a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatban arról szólt, hogy az Orbán Viktor kormányfőnek és Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének nyilatkozata alapján szeptemberben életbe lép. Arról is beszélt, hogy a modell elsősorban az idén 70 milliárd, jövőre 210 milliárd forintba kerülő béremelésre koncentrál, de fontos lenne, hogy legalább ekkora hangsúlyt kapjon a tanárok munkájának minőségi értékelése is. Pokorni szerint egy ilyen rendszer kidolgozásához hosszabb időre lenne szükség; példaként hozta fel Spanyolországot, ahol a minősítési rendszert tizenkét év alatt hozták létre és bevezetése után háromszor is módosították. Hoppál Péter egyetértett az értékelés szükségességében, de úgy látja, hogy a béremelésre a pedagógusoknak nagy szükségük van, mert 2008 óta nem volt változás a rájuk vonatkozó bértáblában.

Pokorni a felsőoktatásról szólva azt mondta, hogy egy olyan válságágazatról van szó, amely közpénzből szeretne működni, holott abból egyre kevesebb van, ráadásul a pénzért versenybe kell szállnia a nyugdíjrendszerrel, amelynek fenntartását a politika kiemelt feladatként kezeli. Elmondása szerint a kormány hibát követett el, amikor egy olyan időszakban akarta meggyőzni a fiatalokat, hogy érdemes hitelt felvenni tanulmányaik finanszírozásához, amikor megváltozott az embereknek a hitelekhez való viszonya, és maga a kormány is intézkedéseket tett bajba jutott devizahitelesek, önkormányzatok megsegítésére.