Paulina
16 °C
18 °C

Egészségesebb menzamenü jöhet, csak nem mindenkinek jut

2013.04.19. 11:50
„Járni jár, csak nem jut.” Évek óta az a helyzet a létminimum alatt élő gyerekek nyári szociális étkeztetésével. Ugyanis miközben a kormány felkarolta az egészségesebb ételekért küzdő, látványos és hangzatos Mintamenza Programot, egy forinttal sem növelte azok támogatását, akinek még egészségtelen meleg étel sem jut.

A világ más országainak, például az USA vagy Görögország eredményeit tekintve Magyarországon örülnünk kell annak, hogy a gyermekek mindössze 25 százaléka számít elhízottnak. Ennek ellenére Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak az Európai Unióban. Magyarországon közel két és fél millióan esznek a közétkeztetés keretein belül, zömmel óvodások és iskolások. Mindezek kapcsán hirdette meg Mintamenza Programját a Békés Megyei Kormányhivatal 2009-ben, aminek a kormány csak idén januárban adott igazi lendületet.

A Mintamenza lényege, hogy a mindenki által jól ismert, zsírban, finomított cukorban, sóban, és energiában gazdag, értékes tápanyagokban viszont szegény ételeket visszaszorítsák az étlapokon. Az alapanyagok között kevesebb legyen a konzerv, és félkész termék, helyet kapjanak az idényzöldségek és gyümölcsök. Ennek keretében figyelnének a különböző korú gyerekek adagjának megfelelő méretére, a lisztérzékeny és cukorbeteg tanulók mellett az elhízott, allergiás, vagy vérnyomásproblémákkal küzdőkre. A bölcsődei, óvodai, kórházi étkeztetésben a javaslatok alapján a bio-élelmiszerek legalább 30 százalékos arányt kaphatnának. A programmal párhuzamosan a kormány kezdeményezésére a gyermekeknek felszolgált ételeket az intézményekben érzékszervi vizsgálatoknak is alávetik, a menzakosztokra ugyanis az elmúlt években rengeteg panasz érkezett.

Mivel a legtöbb konyhán nincs kapacitás egy ilyen program követésére, a csatlakozás önkéntes. A szervezők szerint ugyanakkor anyagilag nem jelent megterhelést, hiszen a szezonalitás és a helyi termelők preferálása – amelyek a csatlakozás feltételei – mind csökkentik a költségeket. Minél több szolgáltató lép be, az annál inkább ösztönzőleg hathat a versenytársakra, különösen, hogy a kormány tervei szerint nyilvánosságra hozza majd a kimaradók listáját. Eddig 159 főzőkonyha és több mint 800 tálalókonyha csatlakozott, az érintett települések száma meghaladja a 180-at. Az ÁNTSZ közlése szerint eddig nem találkozott olyan szolgáltatóval, amelyik egyértelműen elutasította volna a programot.

A Mintamenza Program lehetőségeire az élelmiszerágazat egyre nagyobb része figyel fel. A Gyulahús például vállalta, hogy közös termékfejlesztés útján, a gyerekek számára a korábbiaknál megfelelőbb, csökkentett só- és zsírtartalmú húsipari termékeket állít elő. Egy szintén Békés megyei önkormányzat a maga által termelt gyógynövényeket – a petrezselyemtől a bazsalikomig – ajánlotta fel több környező község menzájának. Az alföldi tanyákon termelők segítésére szintén program indult: egy minőségtanúsítási rendszer felállításával, az értékesítésben és a feldolgozásban közreműködve kapcsolná össze a tanyákat a közkonyhákkal. Ugyanakkor a budapesti konyhák még csak most ismerkednek az új rendszerrel, és hogy tényleg kevesebb lesz-e a szénhidrát a tányérokon, egyelőre nem tudni. A kormány az Indexnek a Mintamenza Programról nem adott részletesebb tájékoztatást.

A baj nyáron kezdődik...

Míg egy bizonyos réteg egyre egészségesebben étkezhet, a létminimum alatt élő gyerekek egy része, akiknek ritkán jut meleg étel, teljesen kiszorulhat a közétkeztetés állami támogatásából. Magyarországon jelenleg 800–900 ezer gyerek él a létminimum alatt, közülük mintegy félmillió lenne jogosult ingyenes étkezésre. A tanév közben ezt többnyire teljesíteni tudják az intézmények, a problémák általában nyáron kezdődnek.

A kormány idén 68 ezerről 102 ezer forintra emelte a közétkeztetésre szánt éves fejkvótát. A nyári szociális gyermekétkeztetés fejkvótája szintén nőtt, napi 370-ről 440 forintra. A gyermekétkeztetésre szánt költségvetési támogatás ugyanakkor összességében 2009 óta nem változott, a korábbi évekhez hasonlóan 2,4 milliárd forint maradt, vagyis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő több mint félmillió gyerek közül csak minden ötödik ellátását biztosítja. Tavaly közülük csak 111 ezer kapott nyáron napi meleg ételt, 20 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben.

Az ellenzéki támadások ellenére ugyanis a kormány tavaly olyan feltételeket állított a konyhák elé, amelyeket azok negyede nem tudott teljesíteni. A napi egy meleg étel elkészítéséhez szükséges ételek alapanyagát legalább harminc százalékban kistermelőtől, mikrovállalkozástól, vagy helyi – 40 kilométeres távolságon belüli – termelőtől kellett beszerezniük. A cél jó volt, csakhogy előzetes hatásvizsgálatok nélkül lett megfogalmazva és kötelező volt a teljesítése. Emellett az LMP szerint az önkormányzatok esetében nem volt elég körültekintő a tájékoztatás sem, és a lebonyolítás pontos feltételei egészen az utolsó pillanatig nem álltak rendelkezésre. Az alternatív megoldásokról – azaz a melegétel külső vállalkozástól való beszerzésének módjáról – nyár közepén, júliusban jelent meg állásfoglalás.

Nem látja? Na látja!

Szél Bernadett – aki az ügy kapcsán nemrég írásbeli kérdésben fordult Balog Zoltán miniszterhez – úgy véli, egy új pályáztatási rendszert kellene kiépíteni, ahol csak megfelelő igényfelmérés után írják a pályázatokat. „Ez alapján megvalósíthatósági tanulmányokkal pályázhatnának az önkormányzatok, így célzott segítséget lehetne adni a településeknek” – mondta, hozzátéve, hogy „a minőséget nem a pályázati feltételek szigorítása alapján, hanem elsősorban a fogyasztóvédelem oldaláról kell megkövetelni”.

Korábban azok az intézmények sem vehettek részt a programban, akik több héten keresztül felújítás vagy fejlesztés miatt bezárásra kényszerültek, az ellátást biztosító napok minimális számának meghatározásával azonban ezt valamelyest orvosolta a kormány: a napi egy meleg étkeztetést a nyári időszakban legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül kell biztosítani.

Ugyanakkor azokon a helyeken, ahol egyáltalán nincs konyha, infrastrukutális fejlesztési támogatásokra lenne szükség. Mivel az elkülönített 2,4 milliárd forintot kizárólag gyermekétkeztetésre lehet szánni, ehhez egyéb források kellenének. A támogatás összegének húsz százalékáig az önkormányzatok az ételek előállításán kívül felmerülő egyéb költségeket is állhatják – kérdés, hogy ez mire elég.

Balog Zoltán az LMP-nek adott válaszában kijelentette, hogy a közkonyha nélküli önkormányzatok idén először külső céget is megbízhatnak a feladattal. A közeljövőben megjelenő kormányrendelet tervezete azonban nem adott pontos útmutatást ebben a pontban sem, például a szerződésekre, testületi döntés szükségességére, vagy az elszámolás módjára vonatkozóan. Mivel a pályázás határideje április 30., az LMP szerint félő, hogy az önkormányzatok idén is csak az utolsó, vagy az az utáni pillanatban kapnak majd tájékoztatást.

Elvitelre

Egy borsodi önkormányzati képviselő tavalyi tapasztalatai szerint nemcsak a kapacitás, személyzet és koordináció hiánya miatt nem tudták megoldani a konyhák nyári működését, hanem mert több száz gyereket sem tudtak volna leültetni. Az önkormányzatok mintegy fele így saját konyhán főzött, a többi önkormányzat viszont vállalkozásoktól rendelt ételt. Az ebédet még így is – csaknem egész nyáron – becsomagolva, elvitelre kapták meg a gyerekek. Mivel a szállítást sok család nem tudta megoldani, a gyerekek gyakran emiatt maradtak minőségi étel nélkül.

Összességében a támogatásra szánt keret is túl szűk. A 2,4 milliárd forint – Selmeczi Gabriella közleményével szemben – nem duplája a korábbi, azonos célra szánt összegének, hanem pontosan ugyanannyi – ahogy arra az MSZP és az LMP is felhívták a figyelmet. Szél Bernadett az Indexnek azt is elmondta, a kormány nem végzett hatástanulmányokat a témában, így amit csinál, az kísérlet. Az LMP társelnöke hozzátette: 10–12 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az Európai Unió által is elvárt gyermekvédelem a nyári hónapokban is meg tudjon valósulni.

Közkonyha, közmunka

Zala megyében a közétkeztetést már a közmunkaprogrammal is összekapcsolták. A Start munkaprogramban megtermelt zöldséget Borsfán és három környező település közétkeztetésében használják fel, a maradékot pedig értékesítik. Hasonló történt tavaly Petőfiszálláson, Bács-Kiskun megyében, vagy a Nyíregyházától keletre fekvő Nyírbogáton is.

„A helyi termelőktől beszerzett alapanyag és a meleg étel jó célok, de ezek nem mehetnek annak rovására, hogy a rászoruló gyerekek ételhez jussanak” – nyilatkozta az Indexnek Szél Bernadett, aki továbbra is várja Balog Zoltán érdemi válaszát az ügyben. A köz- és gyermekétkeztetés tehát kézenfekvő lehetőség lenne a helyi gazdák számára a megélhetéshez, de a kormány támogatására is szükségük lenne. Az LMP-s politikus szerint hatásvizsgálatok, monitorozás, visszacsatolási rendszer nélkül nem megy. A munkahelyteremtéshez kapcsolódik, hogy a konyhákon dolgozók képzése, továbbképzése szintén fontos lenne, és a szükséges közegészségügyi ismeretek megszerzése után itt is be lehetne vonni a közmunkásokat.

Tanácsot, de minek?

A kormány a nyári közétkeztetéssel kapcsolatban 24 szervezet véleményét kérte ki. Ezek között minisztériumok, háttérintézmények, és tíz társadalmi szervezet válasza alapján enyhítettek néhány kritériumot. Így például már nemcsak 40 kilométeres körzetből, hanem a megyéből vagy a szomszéd megyéből is rendelhetnek alapanyagokat a konyhák, és a forrás akár őstermelő is lehet. Az alapanyagokat most már közvetetten is be lehet szerezni a termelőktől, ha a középső láncszem, például az áruházlánc igazolni tudja, hogy az élelmiszert helyi termelőtől szerezte be.

A Gyermekvédelmi törvény korábban felhatalmazta a kormányt arra, hogy alkosson átfogó gyermekétkeztetési rendeletet. Ezt a passzust mostanra hatályon kívül helyezték. Habár a minisztérium keze így meg van kötve, az idei módosítások célja – az Emmi közleménye szerint –, hogy még több önkormányzat tudja biztosítani a gyermekek étkeztetését. Ugyanakkor nyitott a kérdés: a jelenlegi 105–136 ezres hozzáférési létszám mikor bővülhet a szükséges mintegy 600 ezres szintre, hogy minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, rászoruló gyermek részt vehessen a programban?

Az Index értesülései szerint a kormányzat eddig nem kereste meg a kimaradó önkormányzatokat sem felmérés, érdeklődés, sem tájékoztatás céljából. Kérdésünkre, hogy ez mikor történhet meg, eddig nem érkezett válasz. Arra, hogy a gyermekjóléti szolgálatok bevonására sor kerülhet-e – hogy így elérhetővé váljanak azok a gyerekeket is, akiknek a szülei nem jelentkeznek az ételért – szintén nem feleltek. „Ezeknek a gyerekeknek lenne a leginkább szükségük arra, hogy szervezett formában leültessék őket, étkezéssel egybekötött programot szervezzenek nekik” – mondta Szél Bernadett, hozzátéve, hogy a jelenlegi rendszerben pont őket nem érik el.

A kormánynál afelől is érdeklődtünk, hogy van-e szándék, esetleg készültek-e tervek a közétkeztetés, illetve a Mintamenza és a közmunka-program összekapcsolására. Azt is megkérdeztük, hogy a kormány tervez-e szorosabb együttműködést, közös kutatás-fejlesztést élelmiszeri-pari cégekkel az egészségesebb menzamenük érdekében. Az Emmi a cikk megjelenéséig nem reagált.