Aladár, Álmos
-1 °C
1 °C

Ha tíz centivel arrébb fekszem, a fejemre esik

2013.04.23. 17:55 Módosítva: 2013-04-23 18:38:01

„Addig vagyunk jók nekik, amíg fizetünk” – összegezte a helyzetet egy károsult Tenken, ahol kedd hajnalban 4,8-as erősségű földrengés volt. A faluban mindenki felriadt a földrengés zajára, ijedtükben sokan az utcára futottak, és legtöbben a két nagyobb utórengésre is felébredtek. Több mint hétszáz bejelentés érkezett a katasztrófavédelemhez. A településen most az egyik legkomolyabb probléma az, hogy sok háztulajdonosnak nincs biztosítása: van, aki a magas biztosítási díj miatt, mások korábbi rossz tapasztalataikat követően mondták fel szerződésüket.

A faluban már hajnalban felröppent több biztosítással kapcsolatos hír, például, hogy csak 5-ös erősségű földrengések után fizetnek a biztosítók, illetve földrengés után egyáltalán nem fizetnek. Többen azért mondták le a biztosítást, mert az 1999-es árvíz után egyáltalán nem kaptak pénzt, és becsapva érezték magukat. Egy biztosítás nélküli férfi, aki nemrég tapétázta a házát, beletörődve mesélte, hogy fogalma sincs, miből fog belevágni újból a felújításba. A tetővel kezdte a javítást: „nem eshetek le, még van OTP-m″ – mondja. „Biztosítást nem kötök, soha nem fizettek semmilyen káromért—ezt nekik! De ezzel nem várjuk meg az esőt.”

Szopkó Tamás polgármester szerint ugyan a felröppent hírek pletykák, de azért a lakosság megnyugtatása érdekében személyesen tárgyal a biztosítók képviselőivel, hogy a károsultaknak segítsen az ügyintézésben. Erre azért is szükség lehet, mert több idős helybeli nehezen boldogul a gépesített telefonos ügyintézéssel. „Mindig benyomják a zenét, vagy azt mondják, hogy próbáljam öt perc múlva” – mesélte Krusper János nyulgdíjas, aki egész délelőtt próbált kapcsolatba lépni a biztosítótársasággal.

A katasztófavédelem csaknem húsz munkatársa tizenhárom helyszínre vonult ki, a legtöbb kárt, az összes bejelentés több mint felét Tenken regisztrálták. Több kémény megrogyott, szarufákat és léceket kell kicserélni, cserepek estek le több tetőről, a vakolat több házban megrepedt, leesett. Egy terhes nő ijedtében vajúdni kezdett, őt még éjjel kórházba szállították. A polgármester szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogy személyi sérülés nem történt

Több helyszínen a szerencsén múlt, hogy nem történt személyi sérülés: egy házban a melegvíz-tároló kiszakadt a helyéről, máshol egy idős asszony fejétől pár centiméterre estek le a plafonról jókora vakolatdarabok. Varga Jánosné elmondta: a földrengésre nem, csak a lezuhanó vakolat robajára ébredt fel, a szerencsének köszönheti, hogy nem rá esett. „Ha tíz centivel arrébb fekszem, a fejemre esik″ – mondja. „Mindenhol hiba van. Én már nehezen járok, de a lányom bevitte a bejelentőt a sajátjával együtt a polgármesteri hivatalba.″ Más házakban a kémény vált életveszélyessé, ezeken a helyszíneken a katasztrófavédelem elkezdte a kémények lebontását.

Mindenhol nagy robajjal járt a földrengés: sok tenki lakos buldózerszerű zajról számolt be, sokan kirohantak a házukból, a bútorok remegtek, üvegek törtek össze, a térségben egy mellékúton beszakadt az út. Sok házon kívülről is látszanak a földrengés hatásai, a tetőkön lyukak tátonganak, kémények csúsztak meg. A helyszínen a felmérést végző statikus szerint az építőanyag mellett a szerkezet és a tájolás is szerepet játszik abban, hogy melyik házat mekkora kár ért. „A szomszédom újépítésű házának kutya baja, én meg foltozhatom a tetőt” – panaszkodik egy nyugdíjas, akinek kéményét nemrég bontották le a katasztrófavédelmisek. Egy fiatal házaspár arról mesél, mennyire örülnek, hogy könnyűszerkezetű házat építettek: „Először kiröhögtük az építészt, amikor azt mondta, ez ellenáll a földrengésnek, álmunkban sem gondoltuk, hogy milyen jól jön majd” – mondják.

Sokan azt sem tudják, nekiállhatnak-e a tető kijavításának a biztosítói kárfelmérés előtt. A jó idő miatt szerencsére egyelőre nem áznak be a házak, de sokan attól tartanak, hogy elesnek a biztosítási összegtől, ha azonnal megjavítják a tetőt – mások lefényképezték a földrengés utáni állapotot és nekiálltak a javításnak. Akinek nincs biztosítása, annak nincs mire várnia: János például például, mivel eredetileg asztalos volt, ki tudja cserélni a törött léceket és cserepeket. A tenki férfi havi 28000 forint rokkantnyugdíjból él, amiből nem futja biztosításra, így kénytelen saját erőből megszerelni a tetőt. „24 évet dolgoztam, milliós értékeket építettem milliomosoknak, napi 5-7000 forintért. Aztán elegem lett a bohóckodásból, megvettem és felújítottam ezt a házat. A rokkantnyugdíjból a rezsire se telik” – meséli.

Horváth László kormánymegbízott elmondta: a katasztrófavédelmisek először az életveszélyessé vált kéményeket bontják le és a magukról gondoskodni nem képes idősek otthonában segítenek. Emellett a közintézményekben keletkezett károkkal foglalkoznak: a Szent Imre általános iskolában például ideiglenesen használhatatlanná vált egy melléképület, ez azonban az oktatásban nem okozott fennakadást. Antall Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának szóvivője elmondta: az eddig érkezett hatszáz kárbejelentés a következő napokban tovább gyarapodhat.

A térségben két hónapja kisebb, 3,5-ös erősségű földrengést mértek. Akkor fizetett a biztosító.