Jusztina
1 °C
16 °C

Pokorni: Belső ellenzéki szerepről szó nem volt

2013.04.26. 13:16
Oktatáspolitikusi szerepének vége, ezzel tisztában van Pokorni Zoltán, aki a napokban Orbán Viktor pártelnökkel is közölte, befejezi a parlamenti pályafutását. Pokorni szerint a döntés nem a megfáradt öregkor jele, igaz, Orbán Viktor is pazarlásnak tartotta, hogy a „kevésbé bonyolult” polgármesterségre pazarolja energiáit. Az iskolaállamosítással kapcsolatos véleménye, ami miatt nyílt vitába keveredett Hoffmann Rózsával, ma sem változott, sőt szerinte az elmúlt hónapok történései őt igazolták.

Mi változott meg egy fél év alatt a Fideszben? Tavaly ősszel még egyértelműnek tűnt, hogy indul majd a képviselői mandátumért a 2014-es választáson, és a polgármesteri posztját passzolja le, a napokban viszont bejelentette Orbán Viktornak, hogy inkább maradna a XII. kerületben.

Eddig is arról volt szó, hogy még nem döntöttem a két lehetőség között. Most viszont már egy évre vagyunk a 2014-es választástól, úgy éreztem, ez a határ, amikor a döntést tényleg meg kell hozni. Elsősorban nem magam miatt, hanem a választóim és kollégáim miatt, hiszen fontos, hogy azok, akikkel naponta együtt dolgozom a parlamentben és az önkormányzatban, tudják tervezni az életüket. És természetesen fontos, hogy a XII. kerületben élők is időben értesüljenek róla, hogy jövőre újból indulok a polgármesterségért. Amikor ezt múlt héten szűkebb körben, egy nem nyilvános rendezvényen elmondtam, számomra is meglepő módon megtapsoltak az emberek. Bevallom rendkívül jól esett, hiszen úgy érzem ez az elmúlt hat év polgármesteri munkájának szólt.

Orbán Viktor is így örült neki, amikor bejelentette, hogy a Fidesz alelnöke kiszáll az országos politikából?

Megértette és elfogadta a döntésemet. A négyszemközti beszélgetésen azt mondta, hogy ezt pazarlásnak érzi. Ezzel szerintem arra gondolt, hogy az országgyűlési képviselőség összetettebb, absztraktabb feladat, az önkormányzati pedig talán gyakorlatiasabb, egyszerűbb. Nekem azonban a kézzelfoghatósága, a mérhetősége és az operatívabb jellege a vonzó.

A pártelnökkel változott a viszonya az utóbbi években? Kívülről úgy tűnt, sok esetben nem hallgatta meg Ön véleményét az oktatásügyben.

Nem változott, több mint húsz éve dolgozunk együtt, azóta kiegyensúlyozott maradt a munkaviszonyunk.

Egyetértett azzal, hogy a polgármestereket választás elé állították, amikor az új, kisebb létszámú parlament képviselői mandátumát összeférhetetlenné tették az önkormányzati vezetői posztokkal?

Az országgyűlés lényegében közkívánatra alakította át a választási törvényt, 2014-től feleannyi képviselő lesz, mint eddig. Ez olyan racionális döntés volt, ami az ország gazdasági helyzetével is összhangban van. Az összeférhetetlenségi szabály megítélése viszont nyilván nem fekete-fehér. Sokat vitatkoztunk egymás között, hiszen sok érintett ül a Fidesz-frakcióban. Szerintem nem volt rossz, hogy a képviselők közül sokan nemcsak a törvénykezés távlati, elméleti hatásait érzékelték, hanem tudták, hogy egy-egy jogalkotási lépésnek mi a következménye, mi a kézzelfogható hatása. A polgármesterek lába leér a földig. Nekem már másnap mondják az emberek az utcán, ha valami rosszul érinti őket, az országgyűlési képviselőkhöz viszont sokszor sokkal áttételesebben érkeznek a visszajelzések.

Most azonban távolabb kerülnek a tűztől, a döntéshozataloktól. Az új helyzetben nyilván teljesen más lesz a pártokon belüli súlyuk, mint eddig volt. 2014-től B-kategóriás politikus csapat lesz a polgármesterekből?

Maradjunk annál, hogy indokolható-e, hogy a 199 parlamenti képviselő között egyáltalán nem lesz polgármester? Meg kellett fontolnom azt az érvet is, hogy a 106 új választókerület mérete nagyobb, a polgármesterek beágyazottsága, ismertsége pedig meglehetősen erős, ezért könnyen előállhatott volna az a helyzet, hogy például az egyéni képviselői körzeteket kizárólag polgármesterek nyerik meg. Valóban torz lenne, és egészségtelen hosszútávon, ha minden körzet képviselője egy-egy település, város vagy városrész vezetője lenne. A felvázolt kockázatot kénytelen voltam magam is elfogadni, és a törvényt is támogattam a parlamentben. Nyilván nehéz egy ilyen döntést meghozni, mert az ember felelősséget érez azért a városért, kerületért, ahol él, és ez a felelősség, elkötelezettség sokkal konkrétabb, mint mondjuk az oktatásüggyel kapcsolatban érzett elkötelezettség. Persze azt sem lehet állítani, hogy a százhúszezer pedagógus, és a több mint egymillió szülő ügyét kevésbé tartom fontosnak, legfeljebb azt, hogy más természetű hozzájuk a viszonyom. Oktatásügyben döntéshozóként dolgoztam húsz éven keresztül, hol ellenzékben, hol kormányon. A véleményemet, a meglátásaimat továbbra is el fogom mondani a Fidesz elnökségének vagy éppen annak, aki kikéri, de azzal tisztában vagyok, hogy az eddigi oktatáspolitikai szerepem megváltozik.

Az elmúlt két évben nem kellett unatkoznia ebben a szerepben, az oktatás volt a legtöbb vitát, sőt utcai demonstrációt is kiváltó szakterülete a kormánynak. A Fidesz szakpolitikusaként olyan sok alapkérdésben volt más véleményen, mint a oktatásügyet vezető KDNP-s Hoffmann Rózsa, hogy már kormányoldal belső ellenzékeként kezdték számon tartani.

Belső ellenzéki szerepről szó nem volt, de szerintem az a normális, ha egy demokratikus értékeken szerveződött politikai közösségben rendes viták zajlanak. Akkor erős és politikailag kulturált egy szervezet, ha képes ezeket a vitákat valódi kompromisszumokban rendezni. Nem lenyomja az egyiket vagy a másikat, hanem megállapodásra készteti őket.

Csakhogy a Fideszben az esetek többségében nem adják a pártvezetőtől eltérő véleményhez a nevüket a politikusok, és Ön is kapott a nyakába egy etikai vizsgálatot az oktatásügyben vallott különvéleményéért Hoffmann Rózsától.

A szakmai ágazatok összetett, bonyolult ügyek, ahol nagyon sok kérdés kapcsolódik egymáshoz. Így van ez az oktatásban, de így van az egészségügyben, a szociális területen, az adókérdésekben is. Vezetőként, valamennyire ismerem ezeket a területeket is, és látom a szereplőket. Talán ott nem kaptak a viták akkora publicitást, mint az oktatásban. Korábban pártelnök és miniszter is voltam, elképzelhető, hogy ez is szerepet játszhatott az oktatási területen zajló szakmai nézetkülönbségünket övező nagy nyilvánosságban, de az ilyen típusú viták egyáltalán nem ritkák a Fideszen belül.

Mit csinált volna biztosan másképp, mint a párt és a kormányzat az elmúlt két év nagy szakpolitikai döntései közül?

A legmarkánsabb kérdés az állam iskolafenntartó szerepe volt. Két évvel ezelőtt folytattuk le a vitákat. Sok mindent fel tudtunk vázolni, hogy milyen gondokat, teendőket, pénzügyi következményeket hoz majd magával a váltás. Az én álláspontom az volt, hogy csináljunk nagyobb iskolafenntartó körzeteket, ha úgy tetszik tankerületeket, de az ezeknek megfelelő méretű önkormányzatoktól ne vegyük el az iskolafenntartást. Az állam ott húzza magához az iskolákat, ahol valóban széttagolt az önkormányzati rendszer. Ezzel el tudtuk volna kerülni, hogy rengeteg energiát emésszen fel a fenntartás és működtetés kettéválasztása. Egyértelmű volt, hogy a kistelepülések színvonalát kell felhúzni a városokéra, és ehhez pénz kell, körülbelül 150 milliárd forint. Nem lehet nullszaldósan megoldani a fenntartás átalakítását anélkül, hogy a nagyvárosokban ne következzen be minőségvesztés. Ezt nem tudtuk két évvel ezelőtt kellő súllyal és érvekkel alátámasztani, nem volt elég adat a kezünkben. Ma már, ahogy körvonalazódik az új struktúra, jobban látható az is, hogy mennyi energiát spórolhattunk volna az általunk javasolt rendszer megvalósításával. Rengeteg teendő van a közoktatásban, de a munka legnagyobb része mégsem ezek megoldására megy el, hanem az iskolafenntartás sajátos kettéválasztását próbálják valahogy kezelni.

Volt valamilyen döntő esemény, csatározás, élmény, ami minden másnál többet nyomott a latba, és elbillentette a mérleget arra felé, hogy ne akarjon képviselő lenni?

Például az, hogy az új törvény ezt nem tette lehetővé. Komolyra fordítva a szót, úgy érzem, hogy a Hegyvidéken több feladat vár rám, mint a Parlamentben. Döntésemben megpróbáltam félretenni a hiúságot, és szimplán azt nézni, hol van, hol lehet rám nagyobb szükség.

Végleg adja fel a képviselőséget? Korábban volt már olyan időszak, amikor visszavonult a párt vezetéséből, aztán visszatért.

Ez most egy hosszú távú elkötelezettséget jelent a részemről, de nem tudom megítélni, hogy mondjuk 8-10 év múlva, hogy fog esetleg átalakulni, változni az államigazgatás rendszere.

Nem fél attól, hogy polgármesterként nemcsak az oktatáspolitika csúszik ki a kezéből, hanem a pártügyekbe sem tud majd beleszólni? Milyen fórumok maradnak a kis létszámú frakcióból kimaradóknak, hogy elmondják a véleményüket?

A miniszterelnök támogatásával a június 9-i Fidesz kongresszuson újra szeretnék indulni az alelnökségért. Szerintem nem baj, ha egy párt elnökségének olyan tagja is van, aki nem parlamenti képviselő, hanem az önkormányzatok érdekeit tudja képviselni a párt vezetésében.

Volt beleszólása abba, hogy ki legyen a budapesti 3. választókerület képviselőjelöltje?

Fónagy János lesz az utódom a kerületben. Vele Orbán Viktorral együtt ültünk le, hogy megbeszéljük a teendőket a változó választókerületi határokkal kapcsolatban. A XII. kerület mellett ugyanis idekerül a II. kerület két része is. Én maradok a Fidesz helyi választókerületi elnöke, és természetesen mindenben fogom segíteni az ő megválasztását.

Lehet, hogy vacillált, de az elmúlt hónapokban mégiscsak részt kellett vennie a Fidesz 2014-es képviselőjelöltjeinek kampányfelkészítő foglalkozásain. Belepillanthatott abba, hogy az új választási rendszerben milyen kampányra készül a párt. A választási rendszer átalakítása hoz-e valamilyen tartalmi változást a kampányban?

Nem hiszem, hogy a lényeg változna, a kampányok sosem szívderítőek. Leegyszerűsítő üzenetek, vádaskodások és sokszor szinte harci logika lesz úrrá ilyenkor a közbeszéden, de attól, hogy most kevesebb és nagyobb választókerületek lesznek, a lényeget tekintve nem változik sok minden. Az biztos, hogy most sem az elmélyült, intellektuális viták időszaka lesz az a pár hónap. A legfontosabb különbség az lesz, hogy csak egyfordulós választás lesz. A pártoknak így jó előre egyértelművé kell tenniük, hogyan akarnak kormányozni, kikkel akarnak együttműködni, de ez a Fidesz-KDNP-szövetségnek nem okoz majd problémát.