Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Szlovák betonkeverőkből ömlik a dizájnerdrog

2013.04.28. 19:55 Módosítva: 2013-04-28 20:40:36
Az ORFK szerint az éppen egyéves C-lista egészen jól működik, 2012 végén a lefoglalt kábítószerek majdnem fele dizájnerdrog volt. Ehhez képest Orbán Viktor februári évértékelőjében még mindig komolyan aggódott a fogyasztó fiatalokért, ugyanis a szlovák betonkeverőkből ömlik Magyarországra a kábulat. Megnéztük, mi történt.

A dizájnerdrogok Magyarországra 2010-ben ömlöttek be nagy tömegben, miután eltűnt a minőségi ecstasy, az ázsiai gyártók pedig megtalálták a hatékony értékesítési utakat. Az utcán, de a neten is könnyű volt ajánlatokat találni: az elmúlt két évben az EU-s országokban megduplázódott a fürdősókat, füstölőket, kristályokat forgalmazó weboldalak száma az ENSZ nemzetközi kábítószer-ellenőrzési Szervezete (INCB) mérései szerint.

A dizájnerdrog-gyártás azon az elven alapul, hogy gyógyszeripari termékek és melléktermékek, vagy már illegális tudatmódosítók képleteit vegyészek, még inkább önjelölt vegyészek kicsit módosítják. Ezzel általában legális drogokat állítanak elő, hiszen új anyagokat hoznak így létre, amelyekre a hatósági szabályozás még nem terjedt ki. Ráadásul több országban egyáltalán nem indult még be a dizájnerdrogok szabályozása, így aztán mindig akadnak helyek, ahol még legálisan lehet kísérletezni. Például Szlovákiában, ahol néha betonkeverővel rázzák össze az alapanyagokat (igaz, erre már Magyarországon is volt példa, mint egy februári lebukás bizonyította).

A vegyi kombinációk száma végtelen, a drogra az igény óriási, a haszon egy-egy betonkeverőnyi adagon több tízmilliós. A módosított anyagok – mivel megjelenésükig a hatóságok előtt is ismeretlenek – nem tartoznak a törvény hatálya alá, így nincs szükség dílerhálózatra, a terjesztésük egyszerű, gyors és olcsó. Magyarországon a kristályok grammja négy-, a füveké kétezer forint körül alakul.

Ezt a folyamatot próbálja megállítani a brit mintára bevezetett C-lista. Ez valójában egy ideiglenes lista, ahová az új pszichoaktív anyagokat gyorsított eljárással teszik fel. Egy új képlet megismerése után a hatóságnak 12 hónapja van arra, hogy elemezzék a kockázatokat, és döntsenek: felkerülhet-e a listára az anyag. Később ez alapján büntetik a szerek forgalmazását, exportját és importját, de a fogyasztást magát nem. Utóbbi a TASZ szerint a brit rendszer legnagyobb pozitívuma, szerintük ugyanis a lehető legrosszabb irány lenne a fogyasztók kriminalizálása.

A C-lista Magyarországon 2012. április 3-án lépett életbe. Előtte a hatóságoknak, ha el is vették a szereket, bevizsgálás után vissza kellett adniuk a tulajdonosnak – a listán szereplő közel 50 anyag forgalmazása ma már három év börtönt is jelenthet.

A listára egyébként nem egyenként kerülnek fel a szerek, hanem szercsoportonként, molekuláris szerkezet alapján – ahogyan Angliában; ez az úgynevezett generikus szabályozás. Jelenleg négy ilyen generikus csoport van, de ezek bővülnek. Persze előfordulhat, hogy nagyon hasonló molekuláris szerkezetű anyagok nagyon eltérő hatásmechanizmussal rendelkeznek, úgyhogy ez sem tökéletes megoldás. „A tiltó jogszabályok sohasem lehetnek tökéletesek, mert az előállítási rendszer nagyon fejlett” – mondja Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője.

A jogalkotó két lépéssel a dizájner mögött jár

Habár az első eredmények alapján a C-lista tavaly áprilisi bevezetése ideiglenesen visszaszorította a fogyasztást, Sárosi szerint az néhány hónappal később visszaállt az azt megelőző szintre. Szintén csak ideiglenes visszaesésről beszél Zacher Gábor. A Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályának vezetője azt mondja, ma ugyanannyian kerülnek hozzájuk drog miatt, mint egy éve. „Halálozás is előfordult, persze, de ezek nem kirívó esetek.”

A pár hónapos fogyasztáscsökkenés oka valószínűleg az volt, hogy az ORFK bezárta a terjesztő netes oldalakat, illetve eltűnt néhány szer a piacról. Csákó Ibolya alezredes állítása szerint az „amsterdam shopokat”, vagyis az illegális nemzetközi terjesztőhálózatot is felszámolták. De minden gyorsan pótolható, helyettesíthető: a bűnügyi osztálynak ma is a netes rendelésekkel van a legnehezebb dolga. A külföldi weboldalak gyakorlatilag lenyomozhatatlanok, a magyar jogszabályok pedig értelemszerűen nem terjedhetnek ki más országokra. Mivel a magyar szálak újra és újra Szlovákiába vezetnek, az ORFK már felvette a kapcsolatot a helyi hatóságokkal.

Up to date dílerek

„A lehetséges képleteket és kombinációkat illetően nem tudunk előre gondolkodni, de a rendszer proaktív, egy-két évre biztosan lefedtünk néhány területet” – mondja az alezredes, aki szerint Európában e téren élen járunk. A korábban fürdősóként terjedő anyagok helyett ma inkább füstölő, biofű és herbál néven futnak a partydrogok, és ha el is tűnik egy, helyén azonnal megjelenik egy másik. A piac azonnal reagál a lista változásaira, de legalább a különböző álnevekkel nem tudnak már taktikázni a seftelők.

A fantázianevekről és a kulcsszavakról az ORFK saját bevallása szerint sem tudja, hogy mit jelentenek, és szerintük sokszor maga a díler sem. „A sor elején még többnyire vegyészek állnak, de az utcai árusító már nem biztos, hogy tudja, mit kap, és persze történnek kisebb-nagyobb hibák is” – mondja az alezredes. A tapasztalatai szerint ilyen baki például, amikor a betonkeverő alján a korábban kikevert anyagból is marad, és az az újhoz csapódik. A várható hatást csak megtippelni lehet.

A szintetikus vegyületekkel permetezett gyógyfüvekkel is az a legnagyobb probléma, hogy a tapasztalatlanok nem tudják, mit várjanak tőle. Arra számítanak, hogy a hagyományos marihuánához hasonlít majd a hatás, valójában teljesen más is lehet. Gyékiss Roland, a Kék Pont Alapítvány koordinátora szerint bizonyos szempontból a C-lista kontraproduktív. „A dizájnerdrogok berobbanásakor a fogyasztók nagyjából ugyanazokat a szereket kapták újra és újra, viszont mára felborult a piac, sokszor a dílerek sem tudják, mit adnak oda.” A Kék Pont így hiába áll napi kapcsolatban a fogyasztókkal, nem tudja őket információkkal segíteni, „a kristály gyűjtőfogalommá vált.”

Van hatás, csak nem olyan, amilyen kéne

Gyékiss szintén úgy látja: a fogyasztásban nincs visszaesés, viszont a tűigény megnőtt. A heroint, amfetamint naponta átlagosan négyszer szúrták a függők, a dizájnerdrogokat viszont akár hússzor is. Az alapítványok állami támogatása és pályázati lehetőségei ugyanakkor minimálisra csökkentek, így a Kék Pont is egyre kevesebb fecskendőt tud kiadni. A fecskendőmegosztások száma nő, ezzel persze a fertőzés veszélye is.

Mivel tavaly arra sem jutott pénz, hogy felmérjék a HIV- vagy hepatitisz-fertőzöttek számát, most nem tudni, mekkora az arányuk, de Gyékiss szerint például utóbbi nehezen lehetne több a korábbi 70 százaléknál. Zacher Gábor is úgy látja, a hepatitisz-fertőzöttek számában nincs változás, a hozzá bekerülő drogosok körében még mindig 35 százaléka körül mozog. A HIV-pozitívakról azt mondta, „alig-alig” vannak.

A fertőzöttek számáról vagy a tűcsereprogramok hiányos támogatásáról egyébként már csak azért sincsenek pontos adatok, mert a drogterület szakemberei által írt és lektorált tavalyi jelentésből az EMMI Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága több oldalnyi szöveget kihúzott. A Nemzeti Drog Fókuszpont elemzéséből olyan szövegrészeketvettek ki, amelyek kedvezőtlen folyamatokról, adatokról számoltak be.

Csodafegyver, ezüstgolyó

Csákó szerint a C-lista egy nagyon jó megoldás. „Ki lehet találni jobbat, de még senki sem tette meg.” A TASZ szerint is szükséges volt a C-lista, de ez kevés a dizájnerdrogok megfékezéséhez; a kínálati oldal helyett most már inkább a megelőzésre kellene több pénz és figyelem. Sárosi Péter azt mondja, meg kellene nézni, hogy a fiatalok miért kezdenek el drogozni. Ellátórendszer, ártalomcsökkentés, biztonságosabb szórakozóhelyek, képzett szakemberek, szükség esetén azonnali segítség a diszkókban – szerinte ezekre lenne a legnagyobb szükség. Zacher Gábor szintén azt mondta: az értékrendváltozás lenne a kulcs.

Ezt mozdíthatná elő egy drogstratégia, ilyen viszont 2009 óta nincs Magyarországon. Az előző kormány által összeállítottat a Fidesz azonnal elvetette, újjal egészen 2012 elejéig nem állt elő. Akkor is olyat készített, amelyet az ernyőszervezetek egyhangúlag támadtak, például mert az általános ajánlások mellett egyetlen konkrétumot vagy számadatot sem tartalmazott. A problémát végül az igazságügyi tárca általánosságban oldotta meg: rendeletben írta elő, hogy az egyes kormányzati stratégiákat azonos formátumban és kritériumok mentén kell elkészíteni, költség-hatékonysági elemzéssel együtt. A munka tehát újra kezdődött, a munkacsoport újraírta a stratégiát.

Mára a stratégia elkészült, és a TASZ szerint az átdolgozott verzió sokkal jobb, mint a korábbi. Sárosi szerint kérdés viszont, hogy mekkora politikai és pénzügyi elkötelezettség áll majd a tervek mellé. A parlament a közeljövőben fogadhatja el a tervezetet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?