Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Mostantól könnyen titkolózhat a kormány

2013.04.30. 16:46 Módosítva: 2013-04-30 21:00:39

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a K-Monitor, az atlatszo.hu, a Budapest Intézet és a Transparency International kedden kilépett a kormánnyal közös Open Government Partnership antikorrupciós munkacsoportból. Hídvégi Fanny, a TASZ Információszabadság programjának vezetője azt mondta: a kedden elfogadott, az állam átláthatóságát korlátozó törvénymódosítás után nincs értelme az együttműködésnek. A munkacsoport lényege az volt, hogy a kormány önkorlátozó vállalásokat tesz az átláthatóság biztosítása érdekében, ezzel megy totálisan szembe a törvénymódosítás, mondta.

Az információs törvény délután elfogadott módosítása az információs szabadság legsúlyosabb korlátozása, amióta Magyarországon létezik ez a szabadság – mondta Léderer Sándor, a K-monitor munkatársa az Indexnek. A korrupciós ügyek monitorozásával foglalkozó szervezet egyike volt azoknak, amelyek – az Indexszel együtt – hétfőn közérdekű adatigényléssel a trafikpályázatok nyilvánosságra hozását kérte.

Léderer azt mondta, hogy a törvénymódosítás hatása csak az alkalmazás során lesz igazán érezhető, mivel konkrét tiltást nem tartalmaz a szöveg, de egyértelműen lehetőséget ad az adatgazdáknak a visszaélésekre. „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján attól tartunk, hogy nehezebb lesz hozzáférni a közérdekű adatokhoz” – mondta Léderer, hozzátéve, a módosítást alkotmányellenesnek tartják, és abban reménykednek, hogy a törvény az Alkotmánybíróság elé kerül

A trafiktörvény van a háttérben?

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője összefüggést lát a trafiktörvény botrányos eredménye miatt benyújtott adatigénylés, és a közérdekű adatok megismerésének korlátozása közt. Az atlatszo.hu-nak több olyan adatigénylése is volt, amikor egy időszakra vonatkozóan az összes szerződést kikérték és ebből derültek ki korrupciógyanús ügyek. Ilyen volt az MTVA-szerződések ügye (amiből Fidesz-közeli szervezetek profitáltak), a Nemzeti Együttműködési Alap támogatottjainak listája (köztük Deutsch, Tarlós, Tőkés, Pozsgay), vagy a látvány-sportágak támogatása (itt a felcsúti akadémia támogatása volt kiugróan magas).

A kilépő szervezetek közös nyílt levele úgy fogalmaz: „Találgatni sem szeretnénk, hogy melyik állami szervnek lett elege abból, hogy a polgárok vagy civil szervezetek ellenőrizni kívánják a tevékenységüket.” A módosítást kivételes és sürgős eljárásban tárgyalta az Országgyűlés: vasárnap nyújtották be, és kedden már el is fogadták.

Az állam dönti el, mit oszt meg az emberekkel

A szervezet szerint több probléma is van a törvénymódosítással. Eddig a bíróság döntötte el, hogy közpénzeket is érintő beruházásnál mi számít üzleti titoknak, és mi nyilvános adat. Az új törvény értelmében viszont a független bíróságok helyett a kormányzattól jellemzően függő viszonyban álló törvényességi felügyeletet ellátó szervek döntenek arról, milyen adatokat ismerhet meg az állampolgár, és melyeket nem.

A legnagyobb gondot a TASZ szerint az a rendelkezés jelenti, amely szerint a civil adatigénylő nem kaphat olyan mértékű betekintést az adatokba, mint az állami ellenőrző szervek (például az Állami Számvevőszék, vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal). Hidvégi szerint ez a rendelkezés nem egyértelmű, és az állam önkényes döntéseire ad alapot. Külön gond, hogy a módosítások a folyamatban lévő ügyekre is vonatkoznak, ami sérti a jogbiztonságot.

A TASZ elmondta, hogy az érintett szervezetekkel jelenleg arról egyeztetnek, hogy milyen lépéseket tegyenek. Valószínűleg fel fogják szólítani Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a módosítást. Ha a törvényt a köztársasági elnök mégis aláírja a módosítást, annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát fogják kérni az ombudsmantól.

Alexa Noémi, a korrupciós ügyekkel foglalkozó Transparency International magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója szintén aggodalmát fejezte ki a törvénymódosítás miatt. Alexa az Indexnek elmondta, eddig is meg lehetett tagadni az adatigénylés teljesítését, ha az túl sok munkát akasztott volna a hatósások nyakába, de a módosítással megszűnt ennek a jogorvoslati lehetősége is. „Mostantól könnyebb lesz eltitkolni a dolgokat” – fogalmazott.

Az amerikai kamara és az online médiumok sem helyeslik

Navracsics nem tud mit tenni

Navracsics Tibor sajnálatát fejezte ki, hogy megszakadt az együttműködés a kormány és a civil szervezetk között. A miniszterelnök-helyettes szerint csak egy egyéni képviselői indítványról volt szó. Ez pedig nem változtatja meg a KIM korrupcióellenes elkötelezettségét. (MTI)

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) évtizedek óta erőteljesen szorgalmazza a gazdasági folyamatok nagyobb átláthatóságát, a korrupciós jelenségekkel szembeni hathatós kormányzati fellépést, a kormányzat  és a civil szféra összefogását a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása érdekében – mondta az Index kérdésére Dávid Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója.

Az AmCham még 2011-ben stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, amelynek értelmében jogszabály-tervezeteket kap véleményezésre, és részt vesz a KIM által útjára indított, a közszféra megtisztulását célzó munkafolyamatban is.

„Az a tervezet, amelyről Ön kérdez, nem jutott el hozzánk; egyébként általában az a véleményem, hogy minden törvényelőkészítésnél szükség van érdemi konzultációra” – mondta Dávid Péter. Hangsúlyozta, hogy miközben az AmCham fellép az adatvédelmi szabályok érvényesítéséért, nem helyesli, hogy közpénzek felhasználásáról szóló információkhoz ne férhessen hozzá bárki, aki azokat meg szeretné ismerni.

Károsnak tartja az infotörvény módosítását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is. Az internetes médiumok önszabályozó testülete szerint a média alapvető feladata a közérdekű adatok megismerése és rendszerezett módon való közzététele. Az MTE szerint a közérdekű információk megismerésére vonatkozó igények nem lehetnek visszaélésszerűek. „Téves az a beállítás, amely szerint a polgároktól vagy a sajtótól érkező adatigénylések ellehetetleníthetnék a szervek tevékenységét, már csak azért is, mert az a szerv, amely a polgároktól érkező kérdésekre nem tud válaszolni, az Állami Számvevőszék adatigényeit sem fogja tudni kielégíteni” – olvasható az MTE közleményében.

Az MTE javasolja Áder János köztársasági elnöknek és Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy minden lehetséges módon lépjenek fel a módosítás ellen.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!