Érdekes és elhibázott érettségi feladatok

Kifejezetten jónak és érdekesnek találta az idei középszintű magyar érettségi szövegértési feladatait Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A gyermekek beszédtanulásáról szóló szöveg tartalmas, érdekes, sok új információt tartalmaz, egyszerre sűrű és mégis világos. Változatosnak tartja a szöveghez adott feladatokat is. Például az, amelyben egy anya naplóját idézik, aki nem szakszavakkal írja le, hogy gyermeke milyen fázisokban kezd el beszélni, a vizsgázóknak pedig ezt szakszavakkal kell megmagyarázniuk.

Az Indexnek több érettségiző azt mondta, félreérthető volt számukra az egyik feladat táblázata. Nem volt ugyanis egyértelmű, hogy a vonallal áthúzott rubrikákba kell-e válaszokat írni vagy sem. Arató László szerint ezt legfeljebb az ilyen helyzetekben érthető vizsgadrukk okozhatta. Egyértelmű ugyanis, hogy egy csecsemő "beszédénél" a síráson kívül semmilyen egyéb nyelvtani elemet nem lehet megfigyelni, így a táblázatba sem kellett semmit beírni. Az egyesület vezetője szerint várhatóan nem fogják lepontozni azt, aki a biztonság kedvéért az áthúzott cellákat is kitöltötte.

A szövegértésnél meg kell várni, amíg közzéteszik a megoldókulcsot. Arató László reméli, hogy az előző évhez képest idén nem lesz annyira rugalmatlan az Oktatási Hivatal. A szubjektivitás kiszűrésére ugyanis eddig a jogos reklamációk ellenére általában csak egy választ fogadtak el az ilyen teszteknél, az értelemszerűen helyes alternatív megoldásokat azonban nem.

Arató szerint nagyobb gondok vannak a három választható esszéfeladattal. A Leszek Kolakowski lengyel filozófus írásával kapcsolatos érvelési feladattal például az a probléma, hogy egyáltalán nem érvelést, a személyes vélemény vagy a pro és kontra érvek kifejtését várja a diáktól, hanem egyszerű irodalmi elemzést. Az utazás mint cselekményszervező erő megjelenése 3-4 epikai műben amúgy önmagában izgalmas és nehéz feladat, csak ezt Arató szerint nem kellene érvelésnek hívni.

Ez az érettségi feladat ezért határozottan szembemegy a tantárgykorszerűsítési elképzelésekkel – állítja Arató László. A magyartanításnak ugyanis az is dolga, hogy érvelni tudó embereket neveljen, nem csak az irodalmi műveltség közvetítése a feladat.

A Magyartanárok Egyesületének vezetője szerint a diákok számára talán legkönnyebben megoldható feladat a Márai-elbeszélés elemzése volt. Abban semmi különös nincs, hogy Márairól az irodalomórákon általában csak érintőlegesen esik szó. Az elmúlt években is többnyire olyan írók műveit kellett elemezni az érettségin, akiknek a neve el sem hangzott az órákon.

A feladat most sem Márai életművének ismerete, hanem az elbeszélés értelmezése és elemzése volt. Fordulatos, érdekes elbeszélésről van szó, sem az elbeszélői nézőpont, sem a mű időszerkezete nem bonyolult, így viszonylag könnyen teljesíthető volt a feladat.

Az idei magyar érettségi leggyengébb pontja az összehasonlító verselemzés volt, ez igazi melléfogás, mondta Arató László. A diákok 98 százaléka Berzsenyi és Vörösmarty Napóleonról szóló epigrammájáról ugyanis biztos nem tud 3-8 oldalt írni. Nem a versek rövidsége okoz problémát, hiszen a magyar irodalomban vannak olyan négysorosok, amelyekről oldalakat lehet írni. A gond az, magyarázta Arató László, hogy a Berzsenyi és a Vörösmarty-vers sem gondolatiságában, sem képi összetettségben nem alkalmas arra, hogy ennyit írjanak róla a diákok.

Arató László szerint az igazi gond az, hogy a modern magyartanítás szemlélete sokkal kevésbé érezhető a szóbeli érettségin. A tételek többsége ugyanis szerzőcentrikusan, irodalomtörténeti szemmel vizsgálja az életműveket. Az egyesület vezetője szerint fontos lenne, ha a szerzői elv mellett a műfajok vagy a motívumok felől közelítenének az irodalomhoz, például a szerelem, a számvetés, vagy éppen a bűn és bűnhődés tematikáján keresztül.

A korábbi Nemzeti alaptanterv lehetővé tette az elszakadást a szigorú kronologikusságtól, és utat nyitott az irodalom szövegközpontú és értelmező felfogásának. Az új nemzeti alaptanterv azonban az érettségi szóbeli tételeinek felfogását érvényesíti a tanításban is, ezzel alig-alig ad lehetőséget az órákon a művek, műfajok és témák összefüggéseinek vizsgálatára.