Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Napóleonról, a közösségről és az utazás értelméről szólt a magyar érettségi

2013.05.06. 08:27 Módosítva: 2013.05.06. 13:42

Leszek Kolakowski lengyel filozófus egyik művének részletét, egy Márai Sándor-elbeszélést, valamint egy Berzsenyi- és egy Vörösmarty-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű magyarvizsgán. A diákoknak a három feladat közül egyet kell választaniuk.   

A diákoknak Márai Sándor Árva című novellájában kellett a jellemfejlődésről írni. A novella lényege, hogy a legtorzabb, leggroteszkebb emberi közösségvállalás is emberibb, mint a felmagasztalt arisztokratikus különállás. A másik választható feladatban Vörösmarty Napoleon és Berzsenyi Napóleonhoz című versét kellett összehasonlító elemzés alá vetni. Berzsenyi verse arról szól, hogy Napóleont a szabadság eszméje emelte föl, de ő saját kénye alá vetette az emberiséget, és végül az a kéz sújtotta porba, amely felemelte. Vörösmarty verse szerint Napoleon bukását az emberi irigység okozta és az, hogy az istenek sem tűrtek hozzájuk hasonló nagyságot.

A harmadik feladat a 2009-ben elhunyt lengyel filozófus és író, Leszek Kolakowski Az utazásról című rövid esszéje volt. Ennek kapcsán a diákoknak arról kellett önálló érvelést írniuk, hogy az utazás miért vált az epikai művek gyakori cselekményszervező erejévé. Ehhez 3-4 epikai művet kellett bemutatni. A filozófus írásában azt fejti ki, hogy az ember nem azért utazik, hogy tanuljon, mert "mindent, amit az utazás során megismerünk, megismerhetnénk utazás nélkül is, nemegyszer ala­po­sabban". Az írás szerint az utazás lényege nem is a napi gondoktól való megszabadulás, hanem a kí­ván­csiság. Kolakowskit  Adam Michnik a lengyel humanisztika legnagyobb koponyái közé sorolta, Józef Tischner pedig „a liberális értelmiség lelki mesterének" nevezte.  

Korábbi középszintű magyar érettségi tételek

2012: Érvelés Albert Camus A pestis című művéből a hősiességről szóló részről, Karinthy Frigyes A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel című karcolatának összehasonlító elemzése,  Arany János tetemre hívás című balladájának elemzése.


2011: Érvelés Szophoklész Antigonéjének egy részletéről („Sok van, mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb"), Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának elemzése, Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom... című művének összehasonlítása

2010: Érvelés az otthon fogalmáról egy Szabó Magdával készült interjú részlete alapján, Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellájának elemzése, egy Kosztolányi vers és Karinthy Frigyes Kosztolányiról írt paródiájának összehasonlító elemzése.

Márai aratott

A vizsga első órájában szövegértési feladatként a gyermeknyelvről, az anyanyelv elsajátításáról szóló tanulmányt kaptak a középszinten érettségizők: a diákoknak Gósy Mária nyelvész munkáját kell értelmezniük, és a szöveg alapján kell megoldaniuk kilenc feladatot.

A budapesti József Attila Gimnáziumban egy gyors közvélemény kutatás után a négy osztálynyi érettségiző döntő többsége a Márai-novella elemzését választotta, mert azt találták a legkönnyebbnek. Csak néhány diák írt érvelést a lengyel filozófus írása alapján és alig választották a Vörösmerty és Berzsenyi vesr összehasonlítását.

Az eduline.hu szerint az emelt szintű érettségin Csokonai Vitéz Mihály életművével kapcsolatos feladatokat kellett megoldani, a bevezető szöveg Csokonai Tüdőgyulladásomról című műve volt. A második feladatban egy hivatalos levelet kellett írni egy színháznak a diákönkormányzat nevében. Volt egy Vas István-műhöz kapcsolódó feladat és fogalmazást kellett írni arról is, hogy egy ember gondolatai teljes mértékben átvehetők-e, tudássá alakíthatók-e. 

Védeni próbálták a feladatokat

Hétfőn reggel 8-kor kezdődött el a magyar nyelv és irodalom érettségi. Középszinten 83 255-en, emelt szinten 1805-en érettségiznek magyar nyelvből és irodalomból, míg magyarból mint idegen nyelvből 104-en vizsgáznak.

Az érettségi feladatokat és azok megoldásait hivatalosan délután teszi közzé az Oktatási Hivatal. Az érettségin csak nem magyar szakos felügyelő tanárok lehettek bent. Az Oktatási Hivatal korábban olyan levelet küldött az iskolaigazgatóknak, amelyben arra kéri őket, hogy az érettségi feladatokról csak a vizsgák lezárása után nyilatkozzanak. A levél szerint a feladatok idő előtti nyilvánosságra hozatala egyetlen jogkövető állampolgárnak sem lehet érdeke, mert azzal a vizsgázók akár jogtalan előnyt is szerezhetnek. A levél ugyanakkor megjegyzi, hogy a feladatok minősítésének büntetőjogi védelme a vizsga kezdetekor lejár.

Négy hosszú óra

A középszintű írásbeli vizsga 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatlap kitöltésére 60 perc, a szövegalkotásira, azaz a hagyományos esszéfeladatra 180 percük van. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ezek összegyűjtése után kezdhetnek a másikhoz.

A szövegértési feladat általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete, ez volt most a Gósy Mária-féle szöveg. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. Az elvárható terjedelem 500-1500 szó.

Az emelt szintű írásbeli is 240 percig tart, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának a sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőleg 40-60 százalék.

Az írásbelik megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.