Az Alkotmánybíróság miatt lett kánaán az illegális árusoknak?
További Belföld cikkek
-
Valaki egy bevásárlókocsit hagyott a síneken Szolnokon, a rendőrség keresi a tettest - Targoncával akarta meggyilkolni a beosztottját Komáromban, most fellebbezett
- Megérkeztek a részletek: itt szállásolnák el a szegedi BYD-gyár munkásait
- Balog Zoltán egyházkerülete ingyen kaphatott meg egy 1,4 milliárd forintos ingatlant az államtól
- „Add ide a telefont, vagy megszurkállak” – késsel rabolt ki egy gyereket a jánoshalmi férfi
Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A testület a hajléktalanokat sújtó részekkel együtt azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.
Budapest Főváros Közterület-felügyelete szerint ez az Ab-döntés okolható azért, hogy az elmúlt hetekben érzékelhetően elszaporodtak a fővárosban és több nagyobb városban a közterület-használati engedély nélkül kitelepülő árusok.
Budapesten főleg a turisták által előszeretettel látogatott tereken, utcákon, városrészekben jelentek meg az illegális árusok. A szegényes felszerelésű vattacukrosok, lufi- és vízárusok, szuveníresek ellepték a Vár környékét és megszállták a Városligetet is, büntetés nincs, és még az élelmiszerbiztonsági előírások betartását sem kéri senki számon.
Az Indexnek név nélkül nyilatkozó közterület felügyelő szerint a problémát az jelenti, hogy az árust most legfeljebb szép szóval megkérheti, menjen el a területről, de valódi szankciókat nem tudnak kiszabni. Az egyetlen visszatartó erő szerinte az árukészlet elkobzása, a kiszabott büntetéseket ugyanis általában nem fizetik be.
A közteres szerint az árusok jó része meglepő tájékozottságot mutat az aktuális jogi helyzet terén, tisztában van saját lehetőségeivel, illetve azzal, hogy a hatóságok pillanatnyilag mit léphetnek ellene. Mint mondta, egyik kollégája épp egy árustól értesült arról, hogy az adott kerület önkormányzatánál elfogadás előtt van egy új rendelet.
A Közterület-felügyelet sajtóosztálya hivatalos tájékoztatásában is az AB-t okolja. Az Index kérdésére azt írták, hogy az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése, „2012. november 15. óta jogszerűen eljárni nem lehet „illegális árusítás” miatt”. „Korábban a közterületen, – közterület-használati megállapodás nélkül, illegálisan – árusító személyekkel szemben a közterület-felügyelő 5-20 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatott ki, szabálysértési eljárást kezdeményezhetett, valamint az árut visszatarthatta, amíg az eljáró hatóságnak (jegyző, helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának szabálysértési hatósága) elkobzásra át nem adta. Az eljárás azonnali lefolytatása érdekében az elkövetőt a felügyelő a hatósághoz előállíthatta.”
Az Indexnek nyilatkozó városligeti vállalkozók viszont arról panaszkodtak, hogy a hivatalosan bejelentett vállalkozásokat agyonszabályozzák, és minden apróságért büntetéseket szabnak ki rájuk, számos illegális árus évről évre visszatér a környékre, és háborítatlanul, számlát sem adva fölözi le a turistaforgalomból a legnagyobb hasznot. A vállalkozók szerint ez a jelenség, ha nem is a mostani méretekben az AB döntés előtt is megvolt.
A közterületesek viszont állítják, azon vannak, hogy megszűnjön a mostani kezelhetetlen állapot. Budapest Főváros Közterület-felügyelete a szabálysértési törvény módosításához társadalmi egyezetés keretében be is nyújtott javaslatokat a jogsértésekkel szembeni fellépéshez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
