Beszüntethetik az időközi választásokat

2013.05.07. 15:11
A következő hónapokban a sokéves átlagnál jóval több képviselő hagyhatja ott a parlamentet, az időközi választás műfaja mégis teljesen eltűnhet a 2014-es országgyűlési választásig hátralévő időszakból. A Fideszben felmerült, hogy újra módosítják az alig egy hónapja elfogadott választási eljárási törvényt. Ha átmegy az ötlet, az ősszel és télen diplomatapályára és egyéb állami tisztségekbe távozó képviselők helyére nem kell majd új képviselőket választani, a választópolgároknak pedig legfeljebb a közvélemény-kutatások nyújthatnak támpontot a pártok népszerűségének alakulásáról.

Nem akar ciklusvégi izgalmakat a Fidesz vezetése. Az Index információi szerint a pártban azt tervezik, hogy ideiglenesen kiiktatják a rendszerből az országgyűlési időközi választásokat, ha már 2014-től úgyis teljesen átszabott választókerületekből kerülnek majd a parlamentbe a képviselők.

Feláldozzák karrierjüket, kompenzációt kapnak

Az év végéig várható, hogy több, akár tucatnyi fideszes és kereszténydemokrata képviselő is búcsút mond az Országgyűlésnek. Ők azok, akiknek a kormánypártok diplomáciai vagy állami állásokat ígértek be kompenzációként, amiért kiszállnak a politikából. 2014-től kisebb lesz a parlament, a 200 fős képviselői létszámkeretbe a mostaninál – még győzelem esetén is – jóval kevesebb fideszes és KDNP-s kerülhet be. Ezeket a pályamódosításokat még a választások előtt le kell zárni.

Nyílt titok, hogy a Fidesz vezetése már hosszú ideje felkészült a váltásra, Orbán Viktor pártelnök négyszemközti beszélgetéseken tisztázta minden egyes képviselővel, hogy milyen milyen pozíciókat kaphatnak, ha 2014-ben nem juthatnak mandátumhoz.

Több választókerületben lenne csata

Úgy tudjuk, ilyen pozícióváltásra kerülhet sor például Dorkota Lajos esetében. A dunaújvárosi egyéni körzetben megválasztott Dorkota a hírek szerint az átszervezett és szuperhatósággá erősített Energiahivatal elnöke lehet. A rezsiharcban rendeletalkotási jogkörrel felruházott és átnevezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetőjét pár napon belül kellett volna kineveznie a miniszterelnöknek, de ehelyett egy olyan rendelet jelent meg, ami átmeneti jelleggel 90 napra a korábbi energiahivatali elnökre ruházta a tisztséget.

Dorkotának egyelőre nem kellett lemondania mandátumáról. 2010-ben 55 százalékkal nyerte a választókörzetét, de egy új képviselőjelölt elindítása akár kockázatos is lehetne. Az időhúzással megspórolható lesz egy idő előtti mérkőzés.

Az ősszel több képviselőt is külügyi szolgálatra neveznek ki.

Második nekifutásra ment át

A parlament egy hónapja, április 8-án fogadta el másodszor is a választási eljárási törvényt. A törvényhozásnak azért kellett újra nekifutnia a választási szabályoknak, mert az Alkotmánybíróság az eredeti változat több pontját is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. Az AB januárban főként azt kifogásolta, hogy a törvény a választójog gyakorlását minden választónál előzetes regisztrációhoz kötötte. A jogszabály nem lépett hatályba, mert arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.

A mostani, már Áder által is elfogadott változat tartalmazza az időközi választások kiírásának szabályait is. Eszerint időközi választást egy adott országgyűlési vagy önkormányzati mandátum megüresedésétől számított százhúsz napon, azaz négy hónapon belül ki kell tűzni. A választások évére azonban különleges szabályok vonatkoznak.

Nem lehet időközit tartani az országgyűlési képviselői hely megüresedése esetén "az országgyűlési képviselők általános választása évének január 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja között". Mivel a választások általában áprilisban vannak, a szabályozás miatt jelenleg négy hónapig van szünet. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek esetében viszont kilenc hónapos a moratórium, mivel ott is január 1-től indul a tilalom, a választások pedig általában októberben vannak.

Egységesítenék a tilalmi időszakot

Az Index információi szerint a Fidesz – annak ellenére, hogy az utóbbi időben lezajlott önkormányzati időközi választásokon jól teljesített – két tervet is készített a módosítással kapcsolatban. Az egyik szerint egy évvel a a parlamenti választás előtt lezárulna az időközi választások kiírásának lehetősége. A másik szerint pedig egységesítenék a két tilalmi időszak hosszát. Ha az önkormányzatokra most érvényes, mintegy kilenc hónapos tilalmi időszakot veszik alapul, akkor ez praktikusan azt jelentené, hogy a kieső parlamenti képviselőket nem pótolnák az utolsó kilenc hónapban, azaz augusztus és április között.

A Fideszben hivatalosan nem reagáltak az Index kérdésére. Répássy Róbert, igazságügyi államtitkár azonban az elmúlt hetekben már nyilvánosan is kijelentette: nem zárható ki a választási eljárási törvény kisebb módosítása. Répássy a Political Capital Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében tartott, Célegyenesben a választási reform című szakmai konferencián április 25-én azt mondta, hogy ő ugyan "ellenjavalltnak" tarja a választások közelsége miatt a módosítást, de hozzátette, kisebb módosításokra "nyitottak".