A honfoglalás, a 48-as törvények, az ENSZ, a reformáció és a 20. századi Magyarország demográfiai helyzetére és társadalomtörténetére, azon belül a cigányságra vonatkozó kérdések is szerepelnek az idei középszintű történelemérettségi hosszabb kifejtést igénylő feladatai között.
A feladatsor első része röviden megválaszolható kérdésekből áll, amelyek mellé a vizsgázók általában kapnak egy forrást, szövegrészletet, képet, térképet. Szövegrészletek alapján kell megválaszolniuk, hogy az adott forrás a római történelem melyik alakjáról szól. Szerepel kérdés az oszmán birodalom terjeszkedéséről, a középkori magyar városfejlődésről, a barokk művészetről, mohácsi csatáról, a dualizmus korának gazdaságtörténetéről, az alkotmányosságról és - akárcsak tavaly - a nagy gazdasági világválságról.
Van olyan kérdés, amely a magyarországi nyilas mozgalomról szól a Nemzeti Akarat Pártjának 1935-ös programjából vett részletekkel. A diákoknak olyan kérdésekre kell válaszolniuk, hogy a párt követelései mennyiben segítették és mennyiben gátolták volna a munkások helyzetének javítását és a nyilasokéhoz hasonló ideológiákat kellett keresniük a 20. századból.
Az egyik térképes kérdés a kárpátaljai és a felvidéki magyar kisebbségekre vonatkozik. A vizsgázóknak fel kell ismerniük, hogy adott korszakokban melyik államhoz tartoztak ezek a területek. Egy ábra az Európai Unió felépítését ismerteti, az érettségizőknek ezzel kapcsolatos kérdéskre is válaszolniuk kell, egy másik kérdésnél pedig egyes nemzetközi szervezetek neveit kell megválaszolniuk egy térkép segítségével.
A kérdések körülbelül 60 százaléka a magyar-, 40 százaléka az egyetemes történelem témakörébe esik. Főként 19-20. századra vonatkozó kérdéseket kaptak a diákok.
A középszintű érettségi feladatlapjait nyolc órakor kezdték el kitölteni a diákok. A megoldásra három órájuk lesz. A diákok maximálisan 90 pontot szerezhetnek.
A középszintű írásbeli vizsga két részből áll: 45 pont szerezhető az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és újabb 45 pont a szövegesen kifejtendő feladatokkal. A diákok használhatnak történelmi atlaszt és helyesírási szótárt.
A rövid választ igénylő 6-12 feladat nem egyszerű tesztkérdés, a leggyakrabban valamilyen forráson (szöveg, kép, diagram stb.) alapul. A szövegértés és a lexikális tudás is fontos, de a vizsgán leginkább a megadott információk értelmezését várják el a vizsgázóktól.
A problémamegoldó kérdésekre az érettségizőknek néhány összefüggő mondatban kell válaszolniuk, az elemző feladatot pedig kb. 25-30 soros szerkesztett szövegben kell megoldani. Ehhez is kapnak mindig valamilyen forrást, amelyet saját ismereteikkel kell kiegészíteniük.
Az emelt szintű vizsga négy órás, amelyen a rövidebb kérdésekből 44, a kifejtősökből 46 pont szerezhető maximálisan. Itt eleve nehezebbek a feladatok, és a vizsgázók a kérdésekhez nem mindig kapnak forrást, sokkal jobban kell alapozniuk a megtanultakra.