Lehetett puskázni a történelmi atlaszból

2013.05.08. 13:36 Módosítva: 2013.05.08. 14:22
Az Index érettségizői közül a miskolci Réka fáradtan, Dávid kétségekkel, a budapesti Réka pedig kifejezetten lelkesen jött ki a történelem írásbeli vizsgáról, pedig ő emelt szintű vizsgát tett. A középszinten érettségizőknek nagy segítség volt, hogy használhatták a történelmi atlaszt, amiben kronológia is van és több kérdés megoldásánál a térképek is segítettek néhány évszámban.

J. Dávid (Pesthidegkúti Waldorf Iskola)

Az Index érettségizői közül Dávid ugyan számított arra, hogy nem lesz könnyű a történelem írásbeli, de a feladatlap meglepte: "a források csak néhány információt adtak, jóval több konkrét tudás kellett a feladatlap kitöltéséhez mint a korábbi évek tesztjein, amiket alaposan végignéztem". Dávidnak rögtön az első kérdés nehézséget okozott, amelyben idézeteket kellett római államférfiakkal párosítani. Nagy segítség volt számára, hogy lehetett használni a történelmi atlaszt, mert abban van kronológia és a térképekről is sok hiányzó adatot ki letetet bogarászni. Dávid sajnos így is elszúrta az egyik feladatot, ami arra vonatkozott, hogy Kárpátalja melyik országhoz tartozott korábban: Ukrajnát írt Szovjetunió helyett.

Dávid szerint akárcsak a magyarnak, a történelemérettséginek is voltak aktuális vonatkozásai: volt például alkotmányossággal kapcsolatos kérdés, ahol a választójogról és a hatalommegosztásról is szó volt. Dávid tegnap még átnézte a történelemkönyveit, de az ENSZ-re vonatkozó részt sajnos átlapozta, így elsőre megijedt, amikor a feladatlapon ilyen kérdés is szerepelt. A rövidebb feladatokkal sok ideje elment, így az esszékérdésekre kevesebb idő jutott, mint amire számított. Dávid külföldön akar továbbtanulni, amihez minden érettségi tárgyból ötösre van szüksége. Abban bízik, hogy ha az írásbelije nem is lesz a legjobb, majd a szóbelin kiköszörüli a csorbát.

B. Réka (Miskolci Herman Ottó Gimnázium)

Réka feleslegesen rettegett a feladatsortól, neki is nagy segítség volt a történelmi atlasz. „Amikor az elmúlt évek érettségiit néztük, sokszor láttuk, hogy kevés a forrás a kifejtős feladatoknál; volt, ahol csak egy képet adtak meg” – mondta a miskolci lány, miután fáradtan kijött az iskolából. Réka örült, mert most rengeteg információ-gazdag kép és szöveg segítette az esszék megírását, a rövid megoldásokat igénylő példáknál pedig az atlasz volt a kulcs.

A Herman Ottó Gimnázium tanulója sokkal nehezebb feladatsorra számított. A középkori városok gazdaságát, Széchenyi reformprogramját, és a cigányság mai magyar társadalombeli helyzetét dolgozta ki. Utóbbinak főleg örült. „Akárhová megyek, nincsen olyan hely, ahol el tudnám kerülni a cigányokat, ahol ne hallanám a problémáikat” – mondta Réka az Indexnek. Szerinte ilyen szempontból szerencsésebb, mint mondjuk a győriek, mert a megadott térkép szerint ott nem élnek romák.

Cz. Réka (Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium, Ferencváros)

"Ez az eddigi legjobban sikerült érettségim" – mondta Réka, aki nagyon lelkesen jött ki dél előtt tíz perccel az emelt szintű történelemérettségiről. Jók voltak a feladatok és szerencsére az ókor kimaradt, pedig a korábbi évek érettségijein ez általában kötelező darab volt". Réka szereti a reneszánszt, ezért nagyon tetszett neki az a kérdés, ami az itáliai és a magyar reneszánsz összehasonlításáról szólt a Mátyás udvaráról, a visegrádi várról, a Herkules-kútról és a firenzei bankról szóló leírások és képek alapján. Érdekesnek találta a bolsevik eszméről szóló feladatot is, amihez Lenin áprilisi téziseiből vett részlet volt a forrás.

Az emelt szintű vizsgán is volt cigánysággal kapcsolatos kérdés. Egy ábra segítségével kellett elemezni a hazai cigányság nemzetiségi és anyanyelvi megoszlását. Réka szerint ezekkel a feladatokkal jól megfogható a rendszerváltás hatása, hiszen az jelentős részben a cigányságot sújtotta a munkanélküliséggel és az oktatási rendszerből való kikerüléssel. Nem volt könnyű az az EU-ra vonatkozó feladat, ami egy táblázaton ábrázolta a nettó kifizetések és befizetések arányát a tagállamoknál. Több lehetőség közül két rövidebb és két hosszabb esszéfeladatot lehetett választani. Réka a céhes iparról és a XIX.. századi nacionalizmusról írta a rövid esszét, a két hosszút pedig a Rákosi-rendszer politika berendezkedéséről és a nemzetiségek helyzetéről a dualizmus korában. Réka orosz és olasz szakra jelentkezett. A pluszpontok miatt választotta az emelt szintű történelemérettségit, de szerette a tárgyat, ezért később hobbiszinten szeretne még foglalkozni vele.