Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Bátrabb lett volna, ha Áder az AB-hoz fordul

2013.05.09. 15:52
A korábban online petícióban tiltakozó civil szervezetek örülnek neki, hogy Áder János nem írta alá az információszabadság korlátozását, ugyanakkor jobb megoldásnak látták volna, ha az Alkotmánybírósághoz fordul. Most az Országgyűlésen múlik, módosítja-e érdemben a jogszabályt, vagy változatlan formában újra elfogadja. Utóbbi esetben az elnök már nem küldheti vissza.

Miután az államfő nem élt az előzetes normakontroll eszközével, elesett attól a lehetőségtől, hogy az információszabadságról szóló törvény módosítását jelenlegi formájában az Alkotmánybírósághoz küldje. Ha a törvényt változatlan formában újra elfogadja az Országgyűlés, akkor a köztársasági elnöki vétó lehetősége a tartalmi kérdéseket illetően megszűnik – mondja Tóth Gábor Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. Ha azonban a törvényt megváltozott szöveggel fogadja el újra a parlament, akkor Áder János még visszaküldheti az AB-nak, ám a testület csak a megváltoztatott részeket vizsgálhatja.

Mint arról korábban beszámoltunk, Áder János köztársasági elnök politikai vétót emelve visszaküldte az Országgyűlésnek újratárgyalásra az információszabadságról szóló törvény múlt heti módosítását. Az erről szóló tájékoztatás csütörtök reggel került fel az Országgyűlés honlapjára. Az államfő az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott törvényeket sem írta alá.

Az államfő álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása jogalkalmazási nehézséget okozhat a közérdekű adatok megismerésénél.

Nem felhőtlen a civilek öröme

Az államfő döntésére a TASZ és a Transparency International (TI) korrupcióellenes szervezet magyarországi irodája is közleményben reagált. A TASZ helyesli, hogy Áder nem írta alá a törvénymódosítást, és abban is egyetértenek az államfővel, hogy a módosítással a közfeladatot ellátó szervek túl széles jogkört kaptak volna az információk visszatartására. Ugyanakkor abban már nem egyezik a civil szervezet véleménye a köztársasági elnökével, hogy a múlt héten megszavazott módosítás sért-e alapjogokat.

Mint írták, „a TASZ álláspontja abban tér el az államfőétől, hogy az új szabályozásban nemcsak jogtechnikai, törvényszerkesztési hiányosságokat lát, hanem az információszabadság súlyos korlátozásának veszélyét”.

Ezt a véleményt osztja a TI is: közleménye szerint „Áder János köztársasági elnök politikai vétója a TI és a többi aláíró szervezet kritikájával összecsengő észrevételekkel küldte vissza a módosító törvényt az Országgyűlésnek. Az örömünk azonban nem felhőtlen. Bátrabb lett volna, ha az elnök úr egyből az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a módosító törvény előzetes normakontrollját” – írták.

Az Országgyűlésnél pattog a labda

Miután az Alkotmánybíróság egyelőre elesett attól a lehetőségtől, hogy vizsgálja az információszabadságról szóló törvény alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét, ezért jelenleg az Országgyűlés feladata, hogy a közérdekű információhoz való hozzáférés alapjogát megnyugtatóan rendező jogszabályt alkosson.

Éppen ezért mindkét civil szervezet az országgyűlési képviselők felelősségére hívta fel a figyelmet. A TASZ három ajánlást fogalmazott meg az Országgyűlésnek: üzleti titokra hivatkozva ne lehessen eltitkolni a nyilvánosság elől a közpénzek felhasználását, indokait, módját és mértékét, a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek elutasítása esetén mindig bírósághoz lehessen fordulni, és a közérdekű adatokat kezelő intézményeknek ne legyen joguk a kérelmek indokoltságának, szükségszerűségének, vagy „mélységének” mérlegelésére.

A TI arra hívta fel az előterjesztőket és a képviselőket, hogy „esküjükhöz híven, a közjót szem előtt tartva álljanak el az információszabadság korlátozására irányuló szándékuktól”. „A közérdekű adatokhoz való szabad és teljes hozzáférés joga nélkül nagymértékben romlanak a hatalom számon kérésének az esélyei” – közölték.

Átlátszó haverok

A TI szerint a törvény visszaküldésével elhárulhat az akadály a trafikpályázatok megismerhetősége elől. Emlékeztettek: ha a törvény nem változik, akkor csak a koncessziós törvény által nyilvánossá minősített ún. bírálati emlékeztetők lennének hozzáférhetőek. „A lényegi információt tartalmazó trafiküzemeltetési üzleti terveket és a bírálók nevét azonban soha nem tudtuk volna meg. Vagyis soha nem tudtuk volna meg, hogy a haverok, rokonok hogyan nyerték meg a biztos nyereséget adó üzemeltetési jogot” – írták közleményükben.

Az Országgyűlés április végén, kivételes és sürgős eljárásban fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítását – két nappal annak benyújtása után.

A mindössze ötoldalas törvényjavaslat szerint csak a törvényben ellenőrzésre feljogosított szervek, például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kaphatnak teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába, a szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz. Ezt azzal indokolták, hogy az olyan, „visszaélésszerű” adatigénylések teljesítésének akartak gátat szabni, mely jelentősen akadályozza az állami hivatalok működését.

A törvény számos civil szervezet szerint pusztán kényelmi szempontok miatt súlyosan korlátozza az állami szervek működésébe való betekintés lehetőségét, ezért a TI, a TASZ, az atlatszo.hu és a K-Monitor online petícióban kérték a köztársasági elnököt, küldje vissza törvényt újratárgyalásra.