Kolos, Georgina
1 °C
8 °C

Rasszista bűnökért ítéltek el cigányokat

2013.05.09. 10:01

Megvan az ítélet a rasszista bűncselekményekkel vádolt cigányok ügyében: összesen 27 év 9 hónapra ítélték közösség tagja elleni erőszakért es rongálásért a sajóbábonyi ügy kilenc vádlottját.

A sajóbábonyi eset 2009. november 15-én történt. A sajóbábonyi cigányok a vád szerint botokkal, baltákkal és karókkal felfegyverkezve megtámadtak és megrongáltak egy autót, melyben a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek, és közben azt kiabálták, hogy "Meghaltok, büdös magyarok!”. A kocsiban ülő két ember könnyebb, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A faluban az előző napon gárdagyűlés volt, a sajóbábonyi Jobbik elnöke pedig lakossági fórumnak nevezett tagtoborzót tartott az iskolában. A romák elmentek az iskolához, ahol heves szópárbaj alakult ki a gárdistákkal. Az eldurvuló helyzetnek a rendőrség vetett véget. Helyszíni beszámolónkat a történtekről itt találja.

A kilenc cigány férfi pere 2011. január 5-én kezdődött. A vádlottakat a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda képviselte. A NEKI munkatársa, Fazekas Tamás elmondta: a bíróság gyakorlatilag szinte mindenben helytállónak találta a vádat, miszerint a támadás indítéka magyarellenesség volt, és mind a kilenc embert bűnösnek találta. Mindegyik vádlottra három év körüli letöltendő szabadságvesztést szabott ki.

A vádlottak egyébként korábban az ügy miatt nagyjából két évet előzetes letartóztatásban töltöttek, így a feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége miatt elképzelhető, hogy lesz köztük olyan, akinek nem kell most újra bevonulnia a börtönbe.

Az ügyvéd szerint a bíróság a kiabálás alapján látta bizonyítottnak a magyarellenes indítékot. A vádlottak állítása szerint csupán az volt a szándékuk, hogy elűzzék a gárda-szimpatizánsokat.

A Miskolci Törvényszék körülbelül negyven tárgyalási nap után hozta meg az ítéletet. Az ügyész él a három nap gondolkodási idő lehetőségével, a vádlottak és a védelem fellebbezett a csütörtökön kiszabott elsőfokú ítélet ellen, amely így nem jogerős. A per másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán fog folytatódni.

A közösség tagja elleni erőszak kategóriája a kisebbség tagjainak védelmében született meg, de több esetben is előfordult már, hogy éppen cigányokat ítéltek el ezen a címen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közleménye szerint a Miskolci Törvényszék mai ítélete "súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik".

Megjegyzik, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes, azért büntetőjogi felelősséggel tartoznak, de szerintük a bíróság tévedett, amikor a történteket közösség tagja elleni erőszaknak minősítette, mert az indíték valójában a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt.

A TASZ közleménye szerint hibázott a bíróság abban is, hogy "a magyar nemzet tagjai elleni" cselekményként határozta meg a történteket, mert a vádlottak gárdistának vélt emberek autójára támadtak. "A gárdisták csoportja, vagyis szélsőséges, cigányellenes személyek csoportja pedig nem azonosítható a magyar nemzet tagjaival, még akkor sem, ha az elkövetők a »magyar« jelzőt – mint a »gárdista« megjelölés szinonimáját - használták is a cselekmény elkövetése során" - áll a közleményben.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!