A Jobbik behozta Gyöngyösre az örmény-azeri viszálykodást

Nem írt alá testvérvárosi kapcsolatfelvételről szóló megállapodást Gyöngyös a Hegyi-Karabahban lévő Susával – közölte a hevesi város polgármestere. Faragó László elmondta: csupán egy szándéknyilatkozat aláírására került sor közte és a város azeri polgármestere között. A testvérvárosi megállapodásról korábban az azeri nagykövetség beszélt, ami nemrég a volt azeri elnök, Heydar Aliyev születésének 90. évfordulója alkalmából emlékívet adott ki Magyarországon.

„Testvérvárosi megállapodásról a közgyűlés dönthet, ezt csak akkor terejsztjük be, ha sikerül valódi tartalommal megtöltenünk az együttműködést″ – mondta Faragó, megjegyezve, hogy sok várossal indul ismerkedés, ám a tapogatózásból végül gyakran nem alakul ki élő kapcsolat.

A polgármester szerint a szándéknyilatkozatban nem kell politikát keresni, egyszerűen a keleti nyitás jegyében Gyöngyös is keresi az újabb gazdasági, kulturális, turisztikai lehetőségeket. „Egy gyöngyösi üzleti delegáció már meghívást kapott Bakuba″ – számolt be a találkozó egyik eredményéről Faragó, aki szerint a szándéknyilatkozat nem azt jelenti, hogy a kapcsolatokat Susa városára kéne korlátozni.

Elérhetetlen város

Igaz, ezt nem is tehetné Gyöngyös, hiszen Susa annak a – hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó – Hegyi Karabahnak a része, amely húsz éve az örmény hadsereg ellenőrzése alatt áll. A 11 ezer négyzetkilométeres terület és Azerbajdzsán között nincs átjárható határ, Hegyi Karabah a gyakorlatban csak Örményországon keresztül közelíthető meg. (Ez azonban jogtalan határátlépésnek minősül, így aki ilyen módon fordul meg Hegyi Karabahban, az – amennyiben erről az azeri hatóságok tudomást szereznek – többé nem léphet Azerbajdzsán területére.)

A város képviselőjeként Gyöngyösön megjelent Bayram Safarov szintén 20 éve nem járhatott Susában, ahonnan az azeri-örmény fegyveres összecsapások után elmenekült a korábban vegyes város azeri lakossága. Jelenleg ötezren élnek az 1992-ben tizenhét ezres, 1920-ban 67 ezres Susában. (A városban 1920 márciusában zajlott le a legnagyobb örményellenes pogrom, Susa ezután vesztette el gazdasági jelentőségét és került a 10 kilométerre fekvő Sztyepanakert árnyékába.) Hegyi Karabahban jelenleg 140 ezren élnek, csaknem kizárólag örmények.

Mindenki testvér

Faragó elmondta, hogy a polgármesteri hivatalt telefonon már megkeresték az örmények is, hogy felvilágosítást adjanak a karabahi helyzetről. A polgármester szerint akár örményországi várossal is el tudná képzelni a testvérvárosi kapcsolatot, ha az kölcsönösen hasznára válik a településeknek. „Nincs tiltólistám arról, hogy kikkel nem kötünk testvérvárosi megállapodást″ – jegyezte meg Faragó.

Igaz, az ilyen kapcsolatfelvételt megnehezítheti, hogy Örményország fefüggesztette a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, tiltakozva az örmény katonatársát Budapesten meggyilkoló Ramil Safarov tavalyi kiadatása ellen. Az életfogytiglanra ítélt férfi nyolc évet ült Magyarországon, hazatértekor azonban elnöki kegyelmet kapott.

Erős jobbikos lobbi

Bár a 15 fős közgyűlésben csupán egy jobbikos képviselő ül, a párt befolyása ennél nagyobb lehet. Ezt jelzi, hogy a Susát érintő szándéknyilatkozat is a párt kezdeményezésére, a gyöngyösi születésű Vona Gábor jelenlétében jött létre. A Jobbik azeri vonzódását mutatja az is, hogy a párt alelnöke, Gyöngyösi Márton az azeri-magyar baráti társaság elnöki tisztét is betölti. A zsidók listázását korábban felvető képviselő – egyben a parlament külügyi bizottságának alelnöke – két éve is észrevétette magát Karabah ügyében: akkor azt kérte a magyar kormánytól, ismerje el az örmények által elkövetett népirtásnak a hodzsali mészárlást. (Az évszázados ellentétekkel átitatott, 1990-1994-es örmény-azeri háborúnak valóban ez volt a legvéresebb fejezete. Miközben az örmény – és a Független Államok Közösségének erői – elfoglalták Hodzsalit, félezer civil vesztette életét.  Az eseményt az örményellenes bakui pogrom előzte meg, aminek áldozatait 90-300 közé teszik. Az erőszak megfékezésére a szovjet hadsereg bevonult a városba. Az 1,7 milliós azeri fővárosban 200 ezer örmény élt, a 90-es években a közösség elmenekült.)

A Jobbik saját szerepét előszeretettel hangsúlyozza az azeriek gyöngyösi látogatásában. A nyilatkozataiban ugyan Vona is csak szándéknyilatkozatot említ a susaiak vizitje kapcsán, ám Facebook-oldalán és a párt honlapján már testvérvárosi kapcsolatról szóló megállapodás jelenik meg.

„Én előzetesen nem hallottam a szándéknyilatkozat előkészítéséről, pedig célszerű lett volna″ – vallotta meg Sári István, a város MSZP-s önkormányzati képviselője.

A 15 fős közgyűlésben az MSZP-nek döntő szava lehet, hiszen hét képviselője ül ott, míg a Fidesz-KDNP-nek a polgármesterrel együtt öt mandátuma van, a Civilek Gyöngyösért Egyesületnek kettő, a Jobbiknak egy. Utóbbi még 2011-ben közölte, hogy nem működik együtt az akkor még a Fideszt és a Civileket tömörítő Polgári Unió Frakcióval, így Faragóék kisebbségbe szorultak.

„Lehetett volna itt egy újabb Esztergom, de mi inkább együttműködési megállapodást kötöttünk Faragóékkal, így biztosítottuk a város gördülékeny működését″ – mondta Sári. Kérdésünkre, hogy az MSZP frakciója hajlandó lenne-e támogatni a mostani szándéknyilatkozat alapján a testvérvárosi kapcsolatot Susával, a képviselő közölte: „Nem látok a jövőbe.″

Jönnek az örmények

„Az rendben van, hogy az azeriek bele akarnak rúgni az örményekbe, de miért kell ehhez asszisztálnia egy magyar polgármesternek?″ – méltatlankodott az Örmény Kulturális Alap elnöke. Nikogosz Akopjan elmondta: szerdán találkozik Faragóval, akitől azt fogja kérni, hogy tekintse semmisnek a szándéknyilatkozatot. „Az azeri nagykövetség odavitt egy embert, akiről azt mondta ő Susa polgármestere. Ez elég volt, hogy egy asztalhoz üljenek vele. Hát, ilyen sem lehet bármelyik országban megtenni" – mondta Akopjan, aki szerint Vona Gábor nem tájékoztatta teljes körűen a gyöngyösi polgármestert, mielőtt az aláírásra sor került.

„Gondolom jó azeri gazdasági kapcsolatokkal kecsegtette Faragót, de Susa révén ebből nem lesz semmi. Hívja meg a gyöngyösieket Safarov, ha olyan tökös susai polgármester. Oda sem tudna menni″ – mondta Akopjan, felvetve, hogy ha igény van rá, ő szívesen összehozza Gyöngyös polgármesterét Susa valódi vezetőivel „akikkel igazi testvérvárosi kapcsolatot lehet kialakítani″.