A miskolci rektorjelölt nem érti, miért nem tetszik Balog Zoltánnak

2013.05.17. 16:38

Június 30-ig a kinevezett rektor, Patkó Gyula irányítja a Miskolci Egyetemet, közölte csütörtöki cikkünkre reagálva Illés Béla, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Az egyetem szenátusa márciusban Illés Bélát javasolta a rektori posztra, de Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nem terjesztette fel kinevezésre az államfőnek, ehelyett új rektori pályázatot írt ki. A felsőoktatási törvény szerint erre joga volt. Cikkünkben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által küldött válasz alapján írtuk azt, hogy a Miskolci Egyetemet az új pályázat lezárásáig az illetékes rektorhelyettes irányítja.

Kiírták az újabb rektori pályázatot

Új pályázatot írt ki a Miskolci Egyetem rektori posztjának betöltésére az emberi erőforrások minisztere, írja a boon.hu. A pályázatok benyújtási határideje június 17. Ezeket elsőként a Miskolci Egyetem szenátusa véleményezi, a felállított rangsort továbbítja Balog Zoltán miniszternek, aki felterjeszti javaslatát a köztársasági elnökhöz. A pályázat elbírálásának határideje a kiírás értelmében július 31. A Miskolci Egyetem új rektora augusztus 15-étől lép hivatalába.

Illés Béla az Indexnek küldött levelében az írja: érthetetlen számára cikkünk megállapítása, amely szerint Balog Zoltán miniszter a személyét nem találta megfelelőnek. Érvelése szerint ugyanis korábban a minisztérium mindhárom pályázót alkalmasnak találta, és pályázatukat szenátusi szavazásra bocsátotta. Illést - saját közlése szerint - ráadásul 2012-ben maga Balog Zoltán tüntette ki Eötvös József-díjjal, egy évvel korábban pedig Réthelyi Miklós a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. Rektori pályázata elutasításáról azóta sem kapott semmilyen hivatalos értesítést.

Az Emmi ugyanakkor már csütörtöki cikkünkben elég világos választ adott arra a kérdésünkre, miért nem fogadta el a szenátus által legnagyobb arányban támogatott Illés Bélát rektornak. Mint írták: amikor az egyetemi szenátusok rangsorolják a jelölteket a rektori posztra, elsőrendű szempontnak kellene lennie, hogy van-e vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretük és gyakorlatuk. Az Emmi szerint a Miskolci Egyetemnek is olyan vezetőre van szüksége, aki a jelenlegi kihívásokra is megfelelő, az intézmény fejlesztési tervével koherens válaszokat tud adni. A tárca közleménye arra is utalt, hogy rossz vezetés mellett „súlyos, akár csőd közeli helyzetbe is kerülhetnek a felsőoktatási intézmények".

„A Miskolci Egyetemen 8 kar és 1 intézet működik. Az általam vezetett kar a karok összes bevételének 1/3-ával gazdálkodott. Minden évben jelentősen hozzájárult az Egyetem finanszírozásához. A fenntartó által biztosított támogatáson felül a vezetésem alatt álló kar az utóbbi 4 évben évente 600-900 millió forint egyéb bevételt is realizált. Dékánságom alatt jelentős K+F tevékenységet folytattak a kar tanszékei. Ezek közül is kiemelkedő volt az általam vezetett Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék. Az elmúlt 4 évben sem a kar, sem a tanszék nem volt veszteséges″ – írta levelében a dékán. Külön kiemeli, hogy az egyetem pénzügyi egyensúlyának helyreállításához az egyetlen lehetséges megoldás a saját bevételek növelése, amelyben mind az általa vezetett tanszék, mind az általa vezetett kar kiemelkedő teljesítményt nyújt.

Illés Béla kitért arra is, hogy cikkünk állításával ellentétben nem személye miatt változtak meg a szenátusban a szavazati arányok. Tavaly novemberben ugyanis az Illés által vezetett gépész kar, valamint az Illés felesége által vezetett bölcsészkar nagyobb súlyhoz jutott a szenátusban, és a hallgatói önkormányzat is mellé állt, írtuk. Ennek is köszönhető, hogy végül őt javasolták rektornak.

A dékán levele szerint a szenátus összetétele törvényi változás (a hallgatói képviselet arányának módosulása) miatt alakult át, aminek semmi köze a személyéhez. A módosító indítványt nem ő nyújtotta be. Három lehetséges változat közül (az egyik a régi arányokat tartalmazta) a szenátus úgy döntött: növeli a társadalomtudományi karok (Bölcsészettudományi Kar, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (3-3 fő, kb.10-10 százalék)),  valamint a Gépészmérnöki és Informatikai Kar képviseletét (4 fő, kb. 13 százalék). A hallgatói önkormányzat  több esetben szavazott a szenátusi üléseken a Gépészmérnöki és Informatikai Kar javaslatával ellentétesen, hangsúlyozta Illés.

A dékán megalapoztalnannak tartja a nem megfelelő politikai pedigréjére való utalásunkat is. Mang Béla, Magyar Bálint miniszter volt felsőoktatási helyettes államtitkára több mint 30 éve dolgozott oktatóként az Illés által vezetett anyagmozgatási és logisztikai tanszéken. „Nem az én személyes döntésem volt, hanem az egyetemnek volt törvényi kötelezettsége, hogy helyettes államtitkári megbízatásának lejárta után közalkalmazotti jogviszonyát visszaállítsa.″

Illés levele szerint Tompa Sándor, volt MSZP-s országgyűlési képviselő nem az anyagmozgatási és logisztikai tanszéken dolgozott, és sem korábban, sem most nem tartozik közvetlen munkatársai közé. Képviselői mandátumának megszűnése után Tompa Sándor munkaviszonya az egyetemmel 2010. december 27-én közös megegyezéssel megszűnt. „Ezt én támogattam. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója az egyetem rektora, tehát minden ilyen döntést csak ő hozhat meg″ – írta Illés Béla.

„Ha új (rektori) pályázat jelenik meg, nehéz döntés előtt fogok állni, hiszen ha nem pályázok újból, az azt jelentené, hogy a rám szórt rágalmak miatt döntöttem így. Természetesen a pályázat megjelenését követően fogom döntésemet meghozni″ – zárul a dékán levele.