56 bírát helyeztek vissza a 229-ből
További Belföld cikkek
- Holtan bukkantak rá egy eltűnt négygyermekes anyára Szabolcsban
- Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
Navracsics Tibor a határidő lejárta előtt válaszolt Viviane Redingnek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos európai bírósági ítélet teljesítését sürgető, április végi levelére, értesült a Magyar Nemzet.
A magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter május 17-én kelt válaszlevélben részletes adatokat közölt az uniós alapjogi biztossal a korábban nyugdíjazott bírák visszavételéről. A lap birtokába jutott levélből kiderül, hogy a 229 érintett bíró közül mindössze 56 kérte visszahelyezését. Közülük harminc bíró visszahelyezése már megtörtént, a fennmaradó 26 bíró visszahelyezésének előkészítése pedig folyamatban van – írta Navracsics. A miniszterelnök-helyettes levele szerint a 101 nyugalmazott ügyész közül csak 19 kérte visszahelyezését, őket mind sikerült elhelyezni.
Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig maradhattak hivatalban. A 2011-es jogszabályi változások miatt 2012. január 1-től az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnt. A kormánytöbbség a törvény elfogadásakor arra hivatkozott, hogy a cél a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjszabályok egységesítése, és hogy a döntést nyomatékosítsák, azt az alaptörvénybe is beemelték
A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. 2012. novemberében a luxemburgi Európai Bíróság a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentését az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütköző intézkedésnek minősítette.
Viviane Reding április 25-én írt levelet Navracsics Tibornak. Ebben azt kérte, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bíróság tavalyi ítéletét. Az uniós biztos szóvivője két hete pedig arra emlékeztetett, hogy a bizottságnak lehetősége van új kötelezettségszegési eljárást indítani az Európai Bíróság ítéletének nem megfelelő teljesítése miatt, ez pedig automatikus pénzbüntetést vonhat maga után.
Miután azokat a bírákat, illetve ügyészeket, akik ezt kérték, már visszahelyezték, vagy visszahelyezésük folyamatban van, a szankciókra elvileg nem kerülhet sor.A lap szerint ugyanakkor Reding valószínűleg most azt fogja kifogásolni, hogy négy bírót és kilenc ügyészt nem lehetett korábbi vezető tisztségébe visszahelyezni, mivel posztjukat időközben betöltötték.