Ennyi volt, nincs több vita az alkotmányosságról

Orbán Viktor miniszterelnök és Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke csütörtök reggel a miniszterelnök kezdeményezésére másfél órás megbeszélést tartottak. Paczolay Péter elmondta, elsősorban a magyar alkotmányosságot és az Alkotmánybíróság helyzetét érintő kérdésekről esett szó, melyek "aktualitása vitathatatlan". Szerinte az AB új törvényi szabályozása lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást, de fontos, hogy a pártok, a politikusok és a parlament is reagáljon az AB döntéseire. Ha a testület határozatai beépülnek az Országgyűlés jogalkotó munkájába, az ezzel kapcsolatos magyarországi viták "nem lépik és nem is léphetik át a jogállamiság kereteit".

Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, egy demokratikus ország stabilitásának és harmonikus működésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással. Ennek szellemében látogatott el korábban a Kúria vezetőjéhez és a legfőbb ügyészhez. "A fontos intézményeknek járó tiszteletet meg kell adni", mondta. A kormányfő arról beszélt, a 2010-es választásokat követően az erős és szuverén Magyarország megteremtése volt a kormány célja, mely nem létezhet erős alkotmányos alap, az pedig erős alkotmányos alapvédelem nélkül. Utóbbiban pedig az AB-nek fontos feladata van.

Nem véletlenül pont ma látogatta meg az Alkotmánybíróság elnökét, mondta Orbán Viktor, hiszen kedden hozta meg a testület az alkotmánymódosításról szóló döntését, melynek szabad utat adott. "Az új alkotmány körüli viták kora lezárult, az alkotmányos viták korszakán túl vagyunk. Úgy látom, szép és izgalmas korszak volt" - mondta a miniszterelnök. "Miközben kétségkívül elismerjük, hogy a demokráciákhoz viták kellenek, a demokratikus államélethez az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak" - folytatta Orbán Viktor, aki szerint "az alkotmányosságról szóló viták kora lezárult" azzal, hogy az AB megvizsgálta, hogy az országgyűlés szabályos körülmények között fogadta-e el az alkotmányt.

Az alaptörvény sokat vitatott  negyedik módosítása miatt Szabó Máté ombudsman kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, részben formai, részben tartalmi okok miatt. Beadványának első része szerint az Országgyűlés a módosítás nem mindegyik pontjáról folytatott megfelelő vitát. Az ombudsman másik fő kifogása az volt, hogy a jogalkotó több olyan rendelkezést is az alaptörvénybe emelt, amelyet korábban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősített. Az AB kedden a formai kifogásokat nem találta megalapozottnak, a tartalmi kifogásokat pedig visszautasította, mivel nincs hatásköre azok vizsgálatára. Indoklásában ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy bár magát az alkotmánymódosítást tartalmi szempontból nem vizsgálhatta, a támadott rendelkezések alapján megalkotandó törvényekre, rendeletekre és bírósági ítéletekre ez már nem vonatkozik.

A megbeszélésnek további fontos témája volt, hogy az AB-nak feladata van a magyar és a nemzetközi jog közti összhang megteremtésében.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Alkotmánybíróság visszakaphatja majd korlátozott jogkörét, de csak akkor, ha jobbak lesznek az államháztartás mutatói, vagyis ha a GDP-arányos államadósság 50% alá csökken. Ekkor az AB majd ismét foglalkozhat a kötlségvetési és adókérdéseket érintő törvények alkotmányossági vetületével.

A miniszterelnök arra is ígéretet tett Paczolaynak, hogy az Alkotmánybíróság működését szabályozó, a parlament előtt lévő törvényjavaslatról egyeztetni fog magával az AB-val, és nem fogják a törvényt úgy elfogadni, hogy arról előzetesen nem sikerült megállapodniuk.