„Magyarország a legjobbakat veszíti el″ címmel közölt cikket az IPS hírügynökség. A szerző kiemeli, hogy szakértők két okot nevesítenek: egyrészt Magyarország autoriter átalakítását, melyet az EU kritikus is szemmel követ, másrészt a gazdasági helyzetet. A cikk szerint abban a legtöbben egyetértenek, hogy a döntően nyugati irányú kivándorlás bizonytalanná teszi Magyarország jövőjét.
A cikk címszavakban felvázolja, hogy hogyan centralizálta a Fidesz-kormány a hatalmat az elmúlt három évben, hangsúlyozva, hogy a többek között a kereszténységet és egy nagyon konzervatív család-felfogást beemelő új alkotmány elkészítésekor nem folyt valódi társadalmi konzultáció.
A cikkben megszólaló szülők elmondják: azért költöznek el, mert felháborítja őket, hogy bár gyerekük is van, az új alkotmány szerint nem is számítanak családnak, a meleg és leszbikus élettársakról nem is beszélve.
A számokban sincs egyetértés: hivatalos becslések szerint 300 ezer magyar él külföldön, de a cikk idézi Matolcsy György félmillió külföldre emigrált magyarról szóló vízióját, és emlékeztet: sok magyar nem közli a magyar hatóságokkal, hogy külföldre költözik, hogy később is részesüljön a magyar állami ellátórendszer juttatásaiból.
A szerző szerint a legriasztóbb szám az, hogy a diákok 56 százalékát foglalkoztatja a kivándorlás gondolata. Soltész Béla, a Corvinus Egyetem migráció-kutatója szerint a magyarázatok túlzottan leegyszerűsítik a kérdést: a trend 10 éve kezdődött, amikor elkezdett megnyílni a magyarok előtt az EU-országok munkaerőpiaca.
Soltész szerint a legjobbak elmennek, és korántsem biztos, hogy csak átmenetileg. Döntő tényező a fizetés: az orvosok és műszaki szakemberek fel tudják mérni, hogy külföldön a magyar fizetésük sokszorosát kereshetik meg, ami még a politikai elégedetlenségnél is nagyobb motiváló erő lehet. A kutató szerint ugyanakkor nemcsak a legjobbak költöznek ki, még ha ők kerülnek is a legtöbbször az újságolvasók és közösségi oldal-felhasználók látóterébe.
Visszajönni nehezebb, mint hinnénk: a magyar munkaerőpiac nagyon informálisan strukturált, a külföldi képzettség itthon van, hogy értetlenséget szül, inkább személyes ismeretségre van szükség. „Nem tudjuk, mi lesz azokkal, akik már kint tanultak és külföldön építették ki a szakmai kapcsolatrendszerüket is″ – összegzett Soltész.