Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció akciói általában úgy néznek ki, mintha Pierre Richard forgolódna egy létrával a koronaékszerek között; ebben ma sem kellett csalódnom. Most a Széll Kálmán térre szerveztek sajtótájékoztatót és villamosfoglalós performanszt a trafikbotrány miatt. Gyurcsányék már a meghívóban keményen odaszúrtak a Fidesznek: zárójelben megjegyezték, hogy a találkozó helyszíne a Moszkva tér.
A kilencre meghirdetett találkozón össze is sereglett 30-40 nyugdíjas korú DK szimpatizáns, akik a téren várakozva pontosan úgy néztek ki, mint azok a nyugdíjas csoportok, akik kirándulás előtt szoktak gyülekezni. Ez végül olyannyira beigazolódott, hogy több idős hölgy is azzal lépett oda a csoporthoz, hogy ugye ők indulnak a Normafához.
Szólt a hegedű, a terítőárusok csak a rendőröket figyelték, a bőröv- és bicskaárus is megkérdezte miért van itt ez a sok ember, aztán csak annyit mondott: aha, és kisbicska nem érdekli fiatalember? Engem viszont csak az érdekelt, mit fog kihozni a DK ebből a kényszer szülte alakításból, miután a parlamentben megint ellopták előlük a show-t: a Párbeszéd Magyarországért egy „Itt Nemzeti Dohánymaffia Működik″ feliratú molinót vitt az ülésterembe. Az LMP mellé most nem állhattak oda, mint a láncolásnál, és nem volt rendőrautó sem, amibe bekönyöröghették volna magukat.
Végül megérkezett Varju László is, DK-s parlamenti képviselő, aki rövid eligazítást tartott a megjelenteknek. A nemsokára megérkező táblákat az ablakra kell nyomni, írással kifelé, vitába nem keveredünk senkivel, jegyet lyukasztunk. A táblák megérkeztek, Varju tartott egy rövid sajtótájékoztatót, amiben elmondta: felháborító a trafikügy, erre szeretnék felhívni az emberek figyelmét, majd mindenki felszállt a villamosra.
A csapat már a Széll Kálmán téren is, de a villamoson aztán egyértelműen egy osztálykirándulásra emlékeztetett, ahol Varju, az osztályfőnök a kirándulás előtt elmondja, miként kell viselkedni, majd utazás közben körbejár, hogy mindenkivel váltson egy-két szót, és ellenőrizze, minden rendben megy-e.
A rövid utazás csúcspontja kétségkívül az volt, amikor a szervezők kitalálták, hogy a fotósok és a videósok csináljanak Varjuról felvételeket kívülről is, ahogy az ablakhoz tart egy táblát. A Margit híd budai hídfőjénél le is szálltak, a felvétel elkészült, majd az ajtó záródásának jelét későn észrevevő fotós-kamerás csapat az utolsó emberig a megállóban maradt. Így két megálló után magányosan folytatta útját a kirándulócsoport.
Adott volt viszont az esély, hogy izgalmas legyen az utazás: interakcióba kell kerülni az utasokkal! Jól is indult, mert az egyik utas, amikor lemaradtak a kamerások, hangosan nevetve mondta, hogy ezt kellett volna felvenni, ez jellemző az egész társaságra, ez a profizmus! Majd idegesen megrángatta az egyik plakátot, ami átnyúlt a mellette lévő ablakterületre. Kikérte magának, ő nem akar részese lenni ennek a tiltakozásnak, majd perrel fenyegetett mindenkit, ha megjelenik a képe valahol.
Egy másik utas, akit Varjuék arról győzködtek, hogy minden mennyivel rosszabb most, mint régen volt, csak annyit mondott: „Ja, hát kérem dolgozni kell”. Jött ugyan ellenvetés az egyik táblás fiatalembertől, hogy az ő vállalkozásának a bevétele az előző évekhez képest 80 százalékkal esett vissza, de az úrnak erre is volt válasza: „Csináljon egy másikat! Ezek szerint valamit rosszul csinál”. Sajnos ez az úr is hamar leszállt, így a DK-s kirándulók innen csendesen, a táblákat az ablakra nyomva utaztak tovább a Móricz Zsigmond körtéri végállomásig.