Iván
22 °C
39 °C

Bencsik: Kis előrelépés és kis visszalépés is történt a földtörvényben

2013.05.29. 01:36 Módosítva: 2013.05.29. 01:37

Kedd délután parázs hangulatban kezdődött meg a parlamenti vita a földtörvényről. Két fideszes képviselő, Bencsik János és Ángyán József is a törvénytervezet ellen fordult.

Kedd reggel megírtuk, hogy Ángyán József megvárja a földtörvény júniusi elfogadását, utána várhatóan kilép a Fidesz parlamenti frakciójából, mert a politikus szerint a földtörvény a Fidesz korábbi ígéreteivel szemben nem a kisbirtokosoknak kedvez. Ángyán Bencsik János fideszes képviselővel közösen közel 70 módosító javaslatot jegyzett.

A VG.hu beszámolója szerint a keddi vitában egyaránt azt kritizálták, hogy a mezőgazdasági bizottság több módosító indítványával gyakorlatilag teljesen átírja a törvényt anélkül, hogy a teljes parlamenti vitát lefolytatnák. Ángyán felhívta a figyelmet: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, de még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget.

Helybeliség és tőkések

Ángyán később több felszólalásában a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 kilométeres körzetben a földekre. Ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják  - tette fel a kérdést.

Kedd este Bencsik János Facebook-posztban elemezte a parlamenti vitát. "A földforgalmi törvény vonatkozásában nem a kormány tervei ellen küzdök, hanem azért, hogy megteremtődjenek a vidéken való megmaradás feltételei, a természeti erőforrások felett ne a puszta tőkeérdek, hanem a helyi közösségek rendelkezzenek"  - fogalmazta.

Jó hírek

A keddi részletes vita azt mutatta Bencsiknek, hogy a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata érzékelhető módon javított a helyi földbizottságok hatáskörén. "Ugyanakkor, ha valóban szűrni akarjuk az illegális jogügyleteket, a külföldiek földhöz jutását, a nagybirtokok terjeszkedését, akkor a földbizottságok jogosítványát az adás-vételi jogügyletek mellett ki kell terjeszteni a haszonbérleti szerződések megkötésének ellenőrzésére is" - véli. Az is fontos lenne Bencsik szerint, hogy a földbizottság tagjai valóban csak a helyben, életvitelszerűen élő és gazdálkodó földművesek lehessenek. Pozitív elmozdulásnak tekinthető ebből a szempontból, hogy a földszerzés esetében az adott településen élők már elsőbbséget élvezhetnek a 20 kilométeres körzetben élők és gazdálkodók előtt.

Rossz hírek

Bencsik szerint aggodalomra ad okot, hogy a haszonbérletek elnyerése során elsőbbséget kapnak a helyi gazdákkal szemben is az állattartó telepet üzemeltető mezőgazdasági vállalkozások. "A katasztrofálisan visszaesett állattartás egyik problémája épp az, hogy e tevékenység nagy része koncentrált, intenzív állattartó telepeken történik, amik tőketársaságok, sok esetben külföldi vállalkozások kezében van. A felső birtokkorlát 1200-ról 1800 hektárra történő növelése alapvetően ezek érdekeit szolgálja, és nem segíti elő a helyi közösségek földhöz jutását. További kiskaput jelent az az új elem, hogy a mezgazdasági vállalkozás tulajdonosai mellett már a dolgozók által birtokolt földek sem számítanának bele földhasználat esetében az 1200, illetve állattartók esetében az 1800 hektáros felső birtokkorlátba" - írja.

A kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozásokat, földműveseket inkább az önkéntes szövetkezés felé kellene szerinte elmozdítani, érdekeltté kell tenni őket az összefogásra. Ehhez vissza kellene építeni az élelmezés belső piacát, és újraépíteni a magyar élelmiszerfeldolgozási infrastruktúrát. Bencsik szerint továbbra sem szerepel kellő hangsúllyal a természeti erőforrásokat kíméletesen hasznosító ökológiai gazdálkodást folytató földművesek, mezőgazdasági vállalkozók földhöz segítése, holott legfontosabb nemzetbiztonsági, továbbá klímabiztonsági kérdések közé tartozik a talaj, a víz, és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, az élelmiszer-önrendelkezés feltételeinek megteremtése közösségünk számára.

"Tehát van egy kis előrelépés, és van egy kis visszalépés, és van még két hét, hogy a fenti elemekből egy-kettő még bekerüljön a végszavazás előtti kormányzati módosító indítványba. Legalább is remélem, hogy így lesz, mert anélkül nehéz lesz megteremteni annak feltételét, hogy sokszínű, kis- és közepes méretű, többségében családi gazdaságokra alapozó, a helyi feldolgozás és kereskedelem változatos rendszereit felépítő, fenntartható vidékgazdaság kiépítésére kerüljön sor" - összegzi a kedden történteket.