János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem diszkrimináció a nők ingyenbulija

2013.05.29. 15:37
Elutasította az ombudsman Teczár Szilárd beadványát, amiben azt kifogásolta, hogy sok szórakozóhelyen a férfiaknak fizetnie kell a belépésért, a nőknek viszont nem. Teczár szerint ez diszkrimináció, emellett szexizmus is, mivel a nőket passzív alanyként kezeli. Az egyetemista szerint a gyakorlat „burkolt prostitúcióra” hív fel. Az ombudsman válasza szerint neki nincs hatásköre, mivel nem állami szereplőről van szó, de utal arra is, hogy nem lát alapjogsérelmet. Teczár az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul.

Ezer forintos belépőjegyet kellett volna vennie Teczár Szilárdnak, miközben hölgy társai ingyen bemehettek volna a hétvégén a Doboz nevű fővárosi, Klauzál utcai romkocsmába. Az egyetemista az ombudsmanhoz fordult, mert szerinte ez hátrányos megkülönböztetés. Az alapjogi biztosnak nincs hatásköre eljárni.

Doboz
Doboz
Fotó: Doboz

Magyarországon nagyon elterjedt az a gyakorlat, hogy a férfiaknak többet kell fizetnie a szórakozóhelyeken, mint a nőknek, ezért fordult az ombudsmanhoz Teczár a Facebookra is kitett levelében. Az ügy sok kérdést vet fel: Ez hátrányos megkülönböztetés a férfiakkal szemben, vagy előny a nőknek? Baj lehet-e a lovagiasság? Mennyit fizessen egy transznemű?

Diszkriminálják a férfiakat

Teczár beadványa szerint a Doboz gyakorlata hátrányos megkülönböztetés a férfiakkal szemben. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint, ha valakit védett tulajdonság miatt ér hátrány, az megalapozhatja a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértését. Valakinek a neme védett tulajdonság, ezért az ez alapján való hátrányos megkülönböztetés ebbe a körbe tartozik.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának kötelezettsége elsősorban az állami szereplőkre vonatkozik, de például a nyilvánosság számára szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások is a törvény hatálya alá tartoznak. „Egy romkocsma, ahova bárki bemehet, egyértelműen ilyen, ezért számukra tilos a hátrányos megkülönböztetés”, mondta Kádár.

Nem minősül diszkriminációnak, ha valamilyen objektív oka van a megkülönböztetésnek, de pusztán a gazdasági érdek nem ilyen. A Helsinki Bizottság társelnöke példaként említette azt az esetet, amikor egy vállalkozó nem akart egy roma személyt biztonsági őrként alkalmazni, mert elmondása szerint az ügyfelei nem akartak roma őrt. Így nem szerződnének vele, ez pedig gazdasági hátrányt okozna neki. „Ez az eset az egyenlő bánásmód követelményének megsértése volt, azaz diszkrimináció”, mondta Kádár.

A szakértő a Dobozzal kapcsolatos esetben nem lát olyan súlyú indokot, ami legitimálná a különbségtételt, szerinte ez egyértelműen úgynevezett közvetlen hátrányos megkülönböztetés. Az ombudsman elutasította a beadványt, de Kádár szerint „az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak biztosan van lehetősége eljárni és akár személyiségi jogi pert is lehetne indítani az ügyben.”

Nem a Doboz ellen

A beadványt tevő Teczár Szilárd az ombudsmani elutasítás után az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul. „Ha lesz egy kis időm a napokban, akkor megírom a beadványt”, mondta. Azért az ombudsmanhoz fordult először, mert általános jellegű döntést szeretne, az EBH-nál pedig „kvázi fel kell jelenteni” a Dobozt. „Egyáltalán nem akarok egy helynek sem ártani, nem akarom a Dobozra kihegyezni ezt a dolgot.” Ahogyan a beadványában is írta, nagyon sok helyen kell a férfiaknak fizetnie, míg a nők ingyen mehetnek be.

Nem hátrány, hanem előny

A Doboz úgy járult hozzá a véleményének közléséhez, ha egy-az-egyben közöljük az álláspontjukat. Íme:

„Arra vonatkozólag, nyilatkozni nem tudunk, hogy a cikkükben említett úriember a részt vett-e a hétvégi rendezvénysorozatunkon vagy sem, mivel az említett hétvégén több ezer ember szórakozott a kulturális és szórakoztató központunkban.

Az úriember által megfogalmazott témában az alábbi nyilatkozatot tesszük:

Elsődlegesen rögzítjük, hogy a részünkről fel sem merült, hogy a lefogyasztható belépőjegyek – italkuponok – árusítása illetve kedvezmények biztosítása, nemi diszkriminációnak minősülne, mivel ez a magyarországi és az európai szórakozóhelyeken mindenki által elfogadott és használt üzletpolitika.

Ha egy szórakozóhely vagy bármely más vállalkozás a hölgyeknek kedvezményt biztosít és az uraknak nem, az nem negatív diszkrimináció. Semmi jogilag diszkriminatív nincs benne, ez üzletpolitikai kedvezmény, nem azoknak kerül többe, akik megfizetik a belépőt amely teljes mértékben lefogyasztható, hanem esetlegesen azoknak kevesebbe, akik a kedvezményt kapják.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a negatív diszkrimináció, azaz a hátrányos megkülönböztetés és a kedvezményezés között nagy különbség van.

Továbbá a prostitúcióval kapcsolatos felvetés, álláspontunk szerint sértő a női nem számára és állításai annyira távol állnak a valóságtól és az életszerűségtől, hogy azok számunkra értelmezhetetlenek.”

Teczár nem számított ekkora érdeklődésre, de örül annak, hogy vita alakult ki a kérdés körül. „Az ehhez hasonló gender-kérdések általában reflektálatlanul maradnak, de a szórakozóhelyek belépői sok fiatalt érintenek, ezért utólag már érthető a nagy figyelem”, mondta.

A konkrét péntek esti bulin egyébként Teczár két csoporttársnőjével vett részt, és az ezer forintos belépőt végül a két lánnyal megosztották, így hárman dobták össze a pénzt. „A megkülönböztetés így az én esetemben végül is megszűnt, de ez csak a barátaimon múlott”, mondta. Úgy tudjuk, és ezt a Doboz is megerősítette, hogy a belépő árát a vendégek leihatják, de ez egyrészt nem változtat azon, hogy a férfiakat és a nőket eltérően kezelik, másrészt sok más helyen a belépő ára nem iható le.

Prostítúcióra hív fel

Beadványában Teczár azt írja, hogy a férfiak és nők ilyen megkülönböztetése „csupán súlyosságában tér el attól, mikor cigány származású vagy vallási jelképeket viselő fiatalokat nem engednek be egy adott szórakozóhelyre”. A diszkrimináció mellett azonban egy másik kérdés is felvetődik: hogyan hat ez a nőkre és a férfiakra?

Teczár szerint „ez a gyakorlat azt üzeni, hogy a férfinak fizetnie kell azért, hogy a szórakozóhely által "összegyűjtött" nők közé bejuthasson, tehát megerősíti azt a nézetet, miszerint szerelmi/szexuális téren a férfi az aktív, a nő pedig a passzív szereplő. Sarkosan fogalmazva a gyakorlat a prostitúcióra való felhívás bújtatott formája, ahol a férfiak a szórakozóhelynek fizetnek a nők jelenlétéért.” Teczár véleménye szerint „vannak olyan fiúk, akik azt szűrik le, hogy ha fizetnek, akkor agresszívan nyomulhatnak”.

Báránybőrbe bújt farkasok

Hasonló jelenségre alkotta meg a gender-elmélet a jóindulatú szexizmus fogalmát. Eszerint a nőket látszólag dícsérő kijelentések („a nők egyszerre több dologra tudnak figyelni”, „a nők kooperációra törekszenek”) is hosszú távon hátrányosak. Tóth Györgyi szerint ezek a jóindulatúnak tűnő kijelentések „a szexizmus báránybőrbe bújt farkasai”. Az ilyen kijelentések egyrészt ugyan úgy általánosítóak, mint bármilyen megbélyegző címkézés („az amerikaiak buták”, „a muszlimok mind terroristák”), és így önmagukban károsak. De arra is jók, hogy ezekkel „el lehet ismerni” a nők néhány pozitív tulajdonságát, cserébe pedig legitimálni lehet a más területen való hátrányokat. Ez mindkét nemre korlátozó lehet, a nőket például belekényszerítheti egy gondoskodó, háttérbe húzódó szerepbe, a férfiaknak pedig mindig erősnek, határozottnak kell lenniük. A nők a szakmai előrelépést, a férfiak pedig az érzelmeik kifejezésének lehetőségét veszíthetik el.

Látványos példát mondott az ELTE BTK egyik tanára egy konferencián, miszerint van egy áttörhetetlen szakmai „üvegplafon”, amit a nők nagyon nehezen tudnak meghaladni. Adjunktusok még könnyen lehetnek a nők, a BTK-n ezen a szinten 97/94 a nők és a férfiak aránya. Ez a docenseknél már megfordul, 71 nőre 104 férfi jut. Valahol itt húzódik az említett áttörhetetlen sáv: 103 férfi, és 23 női egyetemi tanár van, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 261 férfi, és csak 12 női tagot tudhat a soraiban. „Függetlenül az érdemeimtől, nagyon kicsi az esély, hogy valaha intézetvezető leszek”, mondta Vincze Teréz egyetemi adjunktus.

Joó Mária, szintén ELTE bölcsészkari oktató más példát hozott: „férfi kollégái egyenrangú, intim, elfogadó viszonyban vannak egymással, míg neki akkor is inkább a ruháját dicsérik és a lányáról kérdezik, ha kompetens a témában. Amikor meg ezt nagy ritkán szóvá teszi, az sérti felvilágosult, toleráns önképüket, amiért feminista sárkányként tekintenek rá, és évekre megsértődnek.”

Önbeteljesítő jóslat

Lovas Nagy Anna, a Labrisz Leszbikus Egyesület tagja szerint a Doboz belépőjegy-politikája mögött a nők alacsonyabb jövedelme is áll. „Ezzel együtt nem valószínű, hogy a Doboz nevű szórakozóhely társadalmi kompenzáció miatt részesítené pozitív diszkriminációban a nőket. Sokkal inkább annak felismerése vezeti őket, hogy ha megfelelő mennyiségű fizetőképes férfit szeretnének a vendégek között tudni, akkor megfelelő mennyiségű nőt kell a közös térbe invitálni”, mondta. Mivel a férfiak általában többet keresnek, az ő jelenlétük különösen fontos a romkocsmának. A hely azzal, hogy a nőknek ingyenességet ígér, alacsonyabb jövedelműnek tekinti őket, ezzel pedig hosszú távon fenntartja a jövedelmi különbségeket.

Ki a fiú és ki a lány?

Teczár a beadványában felveti azt is, hogy a vendégek nemét a szórakozóhely személyzete dönti el, ennek során „nyilvánvalóan a külső fizikai jellemzőket vizsgálják, és nem az illető identitását veszik figyelembe”. Szerinte ez a gyakorlat sértheti az emberi méltóságot is, de problémás lehet a transzneműek esetében is.

Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért jogi programjának munkatársa szerint „a nemi identitás meghatározása és az annak megfelelő megjelenés kialakítása a személyes autonómia szerves része. Az állam, vagy például a vendéglátóhelyek nem gördíthetnek akadályokat a személyesen megélt nemi identitás elismerése elé.”

A Dobozt kérdeztük arról is, hogy ezzel a kérdéssel hogyan bírkóznak meg, végső soron hogyan döntik el, hogy ki a fiú és ki a lány, hogyan kezelik a transzneműeket, de válaszukban erre nem tértek ki.

Az ombudsman szerint nem

Az ombudsman válasza szerint neki nincs hatásköre eljárni, mert a Teczár által igénybe vett „szórakoztatóipari szolgáltatás nem tekinthető sem hatósági, sem közszolgáltatói tevékenységnek”. Az ombudsman pedig csak ilyeneket vizsgálhat.

A levél utal viszont arra is, hogy „az igénybe vett szórakoztatóipari szolgáltatás nem érint alkotmányos alapjogot”, „nem vetődik fel semmiféle alapjogi kérdés” valamint a beadványt a biztos nem továbbította más szervnek, például az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak sem. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ombudsman szerint itt nincs szó hátrányos megkülönböztetésről vagy más jogsértő tevékenységről.

A Helsinki Bizottság társelnöke furcsának tartja, hogy az ombudsman szerint a szórakoztatóipari szolgáltatás igénybevétele nem érint alapjogot. „Mi van, ha egy roma fiatalt nem engednek be egy buliba, vagy ha egy homoszexuális párt dobnak ki a szállodából? Egy ilyen ügy biztosan alapjogsérelmet jelentene.”

Volt már

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy 2006-os ügyben nem találta diszkriminatívnak, hogy egy fitnessz-stúdiót csak nők látogathattak. Az EBH indokolása szerint „a nők biológiai adottságai, különösen az anyaság biológiai és pszichikai dimenziója, továbbá a nők kisebb fizikai ereje folytán bizonyos környezeti ártalmakra hamarabb és súlyosabb következményekkel reagálnak. Ugyanaz a tevékenység, amely a férfi számára egészségkárosodáshoz nem vezet, a nő egészségét károsíthatja.” Ezt az indokot a hatóság elfogadta objektív körülményként, ezért nem találta diszkriminatívnak a kizárólag nők számára nyitva álló fitnessz-termet.

Peter Lloyd, a Daily Mail újságírója szintén a fitnessz-termének gyakorlatán akadt ki. A férfiaknak és a nőknek ugyanannyit kell fizetniük egy éves bérletért, de bizonyos órákban (évente összesen 442 órában) csak nők mehetnek be a terembe. A sportcentrum szerint ez azért van, mert egyes nők nem szeretnek férfiak társaságában edzeni, kényelmetlenül érzik magukat. Lloyd szerint az, hogy a nőknek védett teret biztosítanak, egyszerre nyomja el és teszi patologikussá a nemek közti különbségeket, végső soron fenntartja a megkülönböztetést.

A szerző a bedványozó, Teczár Szilárd közeli ismerőse, egyébként kedveli a Dobozt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!