Az állam vállalhat kezességet a gyógyszerészek hiteléért

2013.05.31. 16:10
Állami kezességvállalással is segítehetné a patikusokat, ha a parlament rábólint egy jobbikos javaslatra. A patikatörvény értelmében a nem szakmabeli tulajdonosoknak január 1-ig át kell adniuk a gyógyszerüzletek tulajdonrészének 25 százalékát a patikusoknak, mert különben búcsút mondhatnak működési engedélyüknek. A patikusok egy része azonban nem nagyon akar eladósodni.

Az Index információi szerint állami kezességvállalással is segítenék a patikusok tulajdonszerzését a gyógyszertárakban.

D  HB20060928015
Fotó: Honéczy Barnabás

A gyógyszer-forgalmazási törvényhez benyújtott módosító indítvány szerint az állami többségi tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-n keresztül bonyolítanák le, hogy a gyógyszertárak tulajdonszerkezetének átalakításához szükséges kamattámogatott hitelkonstrukcióra kiterjedjen az állami kezességvállalás. A jobbikos Nyikos László beadványából kitűnik, hogy a Garantiqa működésére vonatkozó szabályok eddig azt sem tették lehetővé, hogy a szervezet magánszemélyek hiteleire is kezességet vállaljon, most azonban „kifejezetten a patikaprogramra koncentráltan” ebbe az irányba is bővítenék a garantőrcég ügyfélkörét.

A gyógyszer-forgalmazási törvény szerint a közforgalmú gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságban a gyógyszerészi tulajdonnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50-et.

A GKI napokban megjelent kutatása szerint azonban az érintett gyógyszertár, akiket a törvény rákényszerít a tulajdonosi struktúraváltoztatásra, azok nem tervezték azt korábban önszántukból megtenni. A 25 százalékot meghaladó tulajdonrész megvételéhez a gyógyszerészek 63 százaléka nem rendelkezik saját mobilizálható tőkével.

Számukra hozzák létre a Patika-alapot, amely szintén állami pénz, és csak 10 százalékos önrész kell ahhoz, hogy a patikusok igénybe vegyék. A pénzt azonban 1 éves moratórium után 10 év alatt vissza kell fizetni.

A kezességvállalás azt jelenti, hogy nem a patikusok ingatlanára kell jelzálogot tenni. Ám a most benyújtott módosító indítványból az is kiderül, hogy nem fizetés esetén „a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására”. Arra azonban, hogy ez pontosan milyen feltételekkel zajlik majd, nem tér ki a javaslat.