2024. június 19. 15:00
Horvátország 2
Albánia 2
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 19. 18:00 ÉLŐ
Németország 1
Magyarország 0
StuttgartArena II. forduló
2024. június 19. 21:00
Skócia
Svájc

Műszaki hiba miatt derült ki, hogy áll a bál az Alaptörvény kiegészítése körül

2013.05.31. 18:16
A Velencei Bizottság honlapjára néhány órára kikerült jelentéstervezet szerint a negyedik módosítás aláássa az Alkotmánybíróság lehetőségeit, veszélyezteti a fékek és ellensúlyok elveire épülő demokráciát, és ellentétes magával az Alaptörvénnyel is.

A Velencei Bizottság honlapjának zavara miatt néhány órára nyilvánosságra került a testületnek az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéstervezete  – vette észre szemfülesen a Népszava. A bugot észlelő nemzetközi konzultációs testület gyorsan levette oldaláról az eredetileg a június 14-15-i közgyűlésre időzített dokumentumot, de már késő volt.

Az osztrák Christoph Grabenwarter, a német Wolfgang Hoffmann-Riem, a lengyel Hanna Suchocka, a finn Kaarlo Tuori és a belga Jan Velaers 34 oldalon, 155 pontba szedve fogalmazta meg kritikáit az alaptörvény legutóbbi módosításával, illetve a módosítás révén kialakult helyzettel kapcsolatban.

A jelentés 7 fejezetéből 6 tételesen elemzi a negyedik alaptörvény-módosítás passzusait, különösen nagy figyelmet szentelve az Alkotmánybíróság jogkörének és gyakorlatának változásaira. A tervezet érvei figyelembe veszik a magyar kormány által készíttetett három szakértői jelentést. A jelentéstervezetben külön fejezetet kapott az is, hogyan "használja" a kormány az alkotmányozást saját döntéseinek bebetonozására.

A tervezet azt is megemlíti, milyen gyenge volt a kormány védekezése a VB delegációjának budapesti látogatásakor: a bizottság képviselőivel tárgyaló kormánypárti politikusok tartalmi érvek helyett kizárólag a „parlamenti szuverenitásra” hivatkoztak. A VB jelentéstervezetében leszögezi: "a Bizottság soha nem tagadta a parlament szuverén jogát ahhoz, hogy elfogadja vagy módosítsa az alkotmányt”. Ugyanakkor az Alaptörvényt „esetleges politikai nyilatkozat”-nak nevezi, és kritizálja a kormánytöbbség „szeszélyeinek engedve” végrehajtott módosításokat.

A negyedik alkotmánymódosítást a Velencei Bizottság kerek-perec ellentétesnek nevezi a nemzetközi normákkal, sőt, magával az Alaptörvénnyel is. A testületnek elsősorban az Alkotmánybíróság korlátozás fáj, ami szerintük egyaránt negatív hatással van a hatalmi ágak szétválasztására, az emberi jogok védelmére és a jogállamiságra.

A Velencei Bizottság egy 1990-ben alakult, független alkotmányügyi tanácsadó szerv. Nem az Európai Unió, hanem az európai országok konzultatív fórumaként működő Európa Tanács (ET) alá tartozik, ennek megfelelően állásfoglalásai semmiféle jogi erővel nem bírnak. Azonban a Velencei Bizottság talán az egyetlen az EU felemelkedésével egyre jelentéktelenebbé váló Európa Tanács intézményei közül, melynek sikerült megőriznie tekintélyét. Függetlensége és szakmai szempontjai miatt ezért várható, hogy ha hivatalossá válik jelentése, akkor az sokkal nagyobb súllyal fog a latba esni a magyar kormány megítélésénél, mint az – egyelőre bizonytalan sorsú – Tavares-tervezet.