Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Csak annyit mond a kormány: Kell!

2013.06.04. 17:19 Módosítva: 2013.06.04. 18:59
Furcsa kanyart vett a Lex Balettintézet: a rohamtempóban végigvert törvényjavaslatában már közérdek a képviselők lakáshoz juttatása, melynek érdekében bárkinek az ingatlanát kisajátíthatják. A kormány valószínűleg mégsem a politikusok és vezető tisztségviselők elszállásolását akarja megoldani.

Az új Mercedes-buszok próbajáratán füleltük le, ahogy Tarlós István Orbán Viktornak az Andrássy úton járva azt mondja, hogy ő szívesen visszaszerezné a kilencvenes évek óta üresen álló – korábban a Balettintézetnek helyt adó – Dechsler-palotát, mire a miniszterelnök rávágta: „kezdeményezzétek, hogy legyen ilyen törvény, én pedig csinálok olyat”. Azóta többször is felmerült, hogy készül a „Lex Balettintézet”, ami megkönnyítené a Főváros tulajdonszerzését. Az ügyben a Fidesz részéről nyilatkozó Hassay Zsófia a világörökségi területen pusztuló műemléki ingatlanok megmentését jelölte meg a tervezet céljaként.

Ehhez képest meglepetés erejével hatott, hogy május 31-én a mellékállásban Budapest alpolgármestereként is dolgozó György István benyújtott egy törvényjavaslatot, melyben fideszes képviselő a közérdekű kisajátítás törvényben lefektetett feltételeinek módosítását javasolta.

A kisajátításokról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítását tartalmazó tervezetet (pdf) egy nap alatt végignyomták két szakbizottságon is, és kedd estére már az általános vitát is lezárták. Ez azért is különös – bár az elmúlt három évben távolról sem szokatlan – gyakorlat, mert a tervezet leghangsúlyosabb pontja, hogy a kisajátítások a jövőben „az országgyűlési képviselők, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése” érdekében is történhetnek.

A törvény kedvezményezettjei az „Országgyűlés által választott közjogi képviselők”, ami a miniszterelnököt, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az NMHH elnökét, valamint az MNB monetáris tanácsának külső tagjait jelentik.

Ön mit sajátítana ki a kormány helyében?

  • 968
    A Lurdy Házat, a Magyar Összetartozás Panteonja számára
  • 438
    A Kossuth téri metróállomás épületét, az Országgyűlés Hivatalának
  • 429
    A Budavári Palotát, a Miniszterelnökség méltó elhelyezése céljára
  • 377
    A Balettintézetet, Kerényi Imre táncművészeti elképzelései megvalósításához

A több száz fős lista érdekében lehetővé tett kisajátításokat a beterjesztő azzal indokolta, hogy az ő elhelyezésük „kiemelt cél, mely esetében eleve fennállónak kell tekinteni azt”, hogy a kisajátítás közösségi haszna meghaladja az esetleges kárt. A reakciók – így például a Transparency International blogja – azt emelik ki, hogy a tervezet joglapot ad majd a „zabrálásra”, azaz az egyszerű emberek lakásának nyomós indok nélkül - ámde jegyezzük meg: kompenzáció ellenében - történő állami elbitorlására.

De a tervezet mögött meghúzódó érdekeket valószínűleg nem abban kell látnunk, hogy mondjuk a – lakhatási támogatással amúgy is szépen kitömött – fehérgyarmati Tilki Attila szeretne magának egy Parlamenthez közeli lakást az Arany János utcában, és ehhez egy kisnyugdíjast kell néhány milliós kompenzációval kiebrudalni a nagypolgári lakásból. A tervezet igazán sokatmondó passzusa ugyanis inkább az, ami a közérdekű célok közt jelölti meg „különösen az Országgyűlés Hivatalának, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal” elhelyezését. Ez arra utalhat, hogy a fenti intézményeknek szeretnének gyorsan és huzavona nélkül befogadó épületet találni.

Na de hol és kitől? Hétfőn személyesen is megkerestük György Istvánt, hátha a jogszabály beterjesztőként el tudja nekünk árulni, a kormány milyen kisajátításokat akar eszközölni, ám ő nem volt hajlandó nyilatkozni. A Fidesz-frakció ellenben kiadott egy közleményt, melyben azt írja: a javaslattal csak a fontos beruházások során a zavaros tulajdonosi háttér miatt előforduló csúszásokat – és az ebből adódó állami károkat - akarják kiküszöbölni.