A Mazsihisz megbukott elnöke újra indul

Az Index információi szerint újra versenybe száll a Mazsihisz elnöki posztjáért Feldmájer Péter. A kecskeméti ügyvédet ismét jelölték a posztra, így hatodszor is elindulhat a június 27-re kiírt rendkívüli elnökválasztáson.

Feldmájert három hete mondatta le a hitközség rendes közgyűlése, amikor a szervezet teljes elnöksége bizalmi szavazást kért maga ellen.

A május 12-i ülésen elvileg nem is volt napirenden az elnök személyét érintő kérdés, a Feldmájerrel szemben beadott indítványt csak egy későbbi rendkívüli ülésen kellett volna tárgyalni. A közgyűlésen azonban egyetlen más témát sem sikerült megtárgyalni, mert órákon át a bizalmatlansági indítvány körül folyt az elkeseredett vita.

A jelenlévő küldöttek voksainak a fele plusz egy szavazat kellett ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítványt a közgyűlés elfogadja. Ez az első nekifutásra nem lett meg, így a Mazsihisz vezetősége is lemondott, amelyet a közgyűlés tudomásul vett. Az ekkor újra megtartott szavazáson 89-ből 49-en fejezték ki bizalmatlanságukat Feldmájer Péterrel szemben, és csak 32-en szavaztak nemmel Zoltai Gusztávra, a Mazsihisz ügyvezetőjére. Feldmájernek távoznia kellett, Zoltai viszont megmaradt a pozíciójában.

Úgy tudjuk, hogy a Mazsihisz elnöki posztjára jelölték még Horovitz Tamást, a debreceni hitközség elnökét is, akit már a közgyűlés után is fő esélyesként emlegettek.

Feldmájer bukásában közrejátszott, hogy nagyon sokan elégedetlenek voltak a május elején Budapesten tartott zsidó Világkongresszus szervezésével, és azzal vádolták a volt elnököt, hogy nem sikerült a budapesti zsidó életet bemutatni a vendégeknek, ráadásul Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija el is lopta a „showt”, miután a kongresszusról szóló sajtó nagy része az ő alelnökségért való indulásával foglalkozott, holott az ő szervezete nem is tagja a Világkongresszusnak.

Feldmájer Péter nyilatkozataiból egyébként a megbuktatása után kitűnt, hogy az események nem szegték kedvét a további küzdelmekkel kapcsolatban. Azt nyilatkozta, hogy szerinte csak kevésen múlott a bizalmatlansági indítvány elfogadása: mindössze tízzel többen szavaztak ellene, mint mellette, tehát öt emberen múlott elnöki tisztsége. Ezért egy újabb voksoláson nem biztos, hogy ugyanolyan eredmény születne, mert a közgyűlésen nemcsak racionális érvek, hanem érzelmek alapján is döntöttek a küldöttek.