Az árvizi összefogás elmosta a botrányokat

Az eredeti terv szerint a tavaszi ülésszak utolsó üléshetére került sor hétfőn az Országgyűlésben. Közben azonban a sajtóirodán - még egyáltalán nem hivatalosan – megsúgták nekünk, hogy a Parlament péntekre, és egy későbbi időpontra is be fog iktatni még pótüléseket.

A Három Nagy Név

A hétfői ülésnap első fele az árvíz miatti összefogás jegyében telt el – a hangulatot jól jellemzi, hogy még Kövér László sem egzecíroztatta az ellenzéki képviselőket. Először Pintér Sándor számolt be tárgyilagosan a történtekről, és méltatta a mindenhol tapasztalt összefogást. A belügyminiszteri beszámolóra a frakciók részéről csupa köszönetnyilvánítás hangzott el, egyedül a „politikai szélcsendet” biztosító szocialisták részéről szúrt egyet oda a Facebookot szétposztoló Orbán magamutogatásának Harangozó Tamás. A megjegyzésre kapott „És te hol voltál?” felkiáltásokból hamar kiderült, milyen törékeny is ez a politikai szélcsend.

A jobbikos Magyar Zoltán azonban nem ünnepelni, hanem temetni jött – méghozzá a magyar földet. Az árvízre - valójában valószínűleg az óriási szakmai nyomásra - való tekintettel visszavont földtörvény apropóján Magyar könyörgőre fogta: arra kérte a kormányt, vonják vissza a tervezetet, melyet „az oligarchák írattak meg". És itt megemlített három nevet - Nyerges, Csányi, Leisztinger – és nagyon sok milliárdot is. Fazekas Sándor úgy próbálta cáfolni Magyart, hogy lebuktatta önmagát: az agrárminiszter ugyanis büszkén emlegette a „még most is érkező” civil javaslatokat, ami egy végszavazás előtt álló törvénytervezet esetében abszurdum.

Felszámolók és segédeszközök

A kormányra a földtörvényen kívül is csak úgy zúdult a kétes ügyeket firtató interpellációk árja. Az MSZP réséről Harangozó Tamás a fideszes kötődésű KSE Kft. ügyében bukdácsoló adóhatósági nyomozásról, Burány Sándor a felszámolói jogosultságra kiírt pályázat teljes átírásáról kérdezte az illetékeseket.

A Jobbiktól Bertha Szilviát nyelvbotlása miatt kinevette a Fidesz-frakció, pedig a képviselőnő fontos témát, a 350 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását vitte a plénum elé. Sneider Tamás pedig folytatta küzdelmét Soltész Miklóssal arról, hogyan is áll a szociális szférában dolgozók bére, Vágó Sebestyén pedig a gyógyászati segédeszközök szegényes kínálatát panaszolta fel.

A Fidesz vállalati jogásza

A sok kényes téma ellenére a viták alig csordogáltak, egyedül Gúr Nándor és Czomba Sándor csörtéje kavarta fel az állóvizet, a munkaügyi tárca vezetője kicsit belezavarodott abba a szemantikai kérdésbe, hogy akkor melyik nyolc év az elmúlnyolcév, de vehemenciáért óriási taps volt a jutalma a frakció részéről.

Az ülésen egy ritkán látott vendég is tiszteletét tette, nem, nem Orbán Viktor, hanem Polt Péter legfőbb ügyész, akit Harangozó Tamás kérdezett a trafikbotrányról. Persze Polt-tól sok okosságot nem tudtunk meg az ügy hátteréről, és ez az annyira azért nem váratlan fejlemény olyannyira felbosszantotta a szocialista képviselőt, hogy "a Fidesz vállalati jogászának" nevezte a Legfőbb Ügyészt.

A törvénygyár nem állt le

A Parlament egyhangúlag támogatta Pintér Sándor belügyminiszter indítványát, és ezzel július 19-éig meghosszabbította az árvíz miatti rendkívüli állapotot. Az összefogás hangulata azonban már nem érződött azon a jogszabály-módosításon, mellyel az Országgyűlés tekintélyét megsértő képviselők a jövőben pénzbírság helyett a havi tiszteletdíj-csökkenésre számíthatnak majd. Ez azintézkedés nyilvánvalóan a házelnök által feltűnően keményen szankcionált ellenzékiek ellen szól, ők nem is szavazták meg.

Az időközi választásokkal kapcsolatban már nem volt ekkora összhang,a kormánytöbbség akaratából mégis keresztülment, hogy szeptember 1-jétől a jövő tavaszi általános választásig nem tartanak több időközi országgyűlési képviselő-választást.

Az időközi választásokon kívül is csiszolgattak még egy kicsit a választási szabályokon is: törvénybe került, hogy az állam az egyéni képviselőjelölteket egymillió forinttal, az összes egyéni körzetben jelöltet állító pártokat maximum 600 millióval fogja támogatni. A pénzt egyfajta kampánykártya segítségével, ellenőrizhető módon vehetik majd fel a jelöltek.

A jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek kampányra, míg a pártok a korábbinál reálisabb törvényes keretből, jelöltszámtól függően akár 995 millió forintból gazdálkodhatnak majd. Tiltott lesz viszont bármilyen más államtól, jogi személytől, külfölditől vagy névtelen adományozótól támogatást elfogadni.

A fővárosé a Margitsziget

Pont került a Margitsziget hovatartozásának kérdésére is: a KIM indítványára a XIII. kerülettől a fővároshoz kerül a sziget irányítása, de a gépjárműadót és a környezetterhelési díjat továbbra is a kerület szedheti be. Ugyanígy pont került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete történetének a végére is: az intézmény október 1-től beleolvad a Magyar Nemzeti Bankba.

Az Országgyűlés a délután folyamán döntött arról is, hogy jelentősen csökkenti a fiatalkorúakat sújtó pénzbírság felső határát, és egyben megteremtette a kártalanítás és a visszafizetés lehetőségét a szabálysértési eljárásokban. Július 1-jétől bevezetik a „menekültügyi őrizet” intézményét is, ez azt jelenti, hogy az illegálisan érkező menekültek szigorúbb ellenőrzés alá kerülnek majd.